832
Kízeleg a szavazás - IGEN vagy NEM?
avagy itt van május elseje, jajj mi lesz? :)
avagy itt van május elseje, jajj mi lesz? :)
-
#832
Tény, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006. március 15-én elfogadta az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről (és a 2002/58/EK irányelv módosításáról) szóló 2006/24/EK irányelvet, de azért ez itthon kicsit túlzásnak tűnik, mert a tervezet a nemzetbiztonsági hivatalnak folyamatos online hozzáférést adna a telefonálók és az internetezők összes adatához, a szerzői jogvédők pedig még a mobilosok helymeghatározási adatait is kikérethetnék a szolgáltatóktól. (A tervezetet az adatvédelmi biztos is bírálta.)
Azért elgondolkodtató a dolog, különösen ha valaki nem csak szövegszerkeszt ill. tanul az Interneten, hanem mondjuk le is tölt dolgokat ... -
Ronny #831 máskor a két rossz közül a jobbat kell választani -
#830
Az ICEG European Center elkészítette legfrissebb makrogazdasági előrejelzését a nyolc kelet-európai EU-tagról. Az elemzés lesújtó képet fest Magyarország teljesítményéről: egyetlen olyan adatsor van, ahol nem hazánk az utolsó. -
#829
"Az török áfium ellen való orvosság
Előfordulhat, hogy a törökök többé nem kábítanak bennünket káprázatos blöffjeikkel az online pókertermekben, mert nemrég olyan törvényt fogadtak el Törökországban, amely tiltja az illetlen műsorok sugárzását és az internetes szerencsejátékot. A törvény nem teljes ostobaság, mert a gyermekek zaklatásával kapcsolatos cikkelyeket is tartalmaz.
Törökországban már korábban is létezett törvény a cenzúrával kapcsolatban, ennek egy kiegészítését szavazták most meg. Az új jogszabály, amellett, hogy lehetővé teszi az internetes pókertermek letiltását, megengedi azoknak a honlapok blokkolását vagy cenzúrázását, amelyek „rossz hírét keltik a török népnek, a köztársaságnak, az állam szerveinek és szervezeteinek”.
A törvény nem csupán a honlap letiltásáról rendelkezik, hanem a tartalomért felelős emberek börtönbüntetéséről is (persze csak amennyiben azonosíthatóak és lehetséges őket megtalálni): hat hónaptól háromévig terjedő szabadságvesztést kaphatnak. Tehát ezentúl az internetes pókertermek tulajdonosai jobban teszik, ha az Amerikai Egyesült Államok mellett Törökországot is kihagyják nyaralási terveikből.
A hír hallatán felmerül egy politikai kérdés is: Törökország hogy a csudába képzeli, hogy valaha is megkapja a hőn áhított európai uniós tagságot, ha ilyen törvényeket hoz?" -
#828
"Szlovénia csatlakozott az euróövezethez
január 1. hétfő 3:03
[MTI]
A 2007-es esztendő beköszöntével Szlovénia 13. országként csatlakozott az euróövezethez.
A közös európai fizetési eszköz 2002-es bevezetése óta most először bővült ki az eurózóna, és Szlovénia a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott tíz ország közül az első, ahol a hivatalos fizetőeszköz január 1-jétől az euró.
Andrej Bajuk szlovén pénzügyminiszter közlése szerint az átállás nem okozott különösebb nehézséget a volt jugoszláv tagköztársaságban, az országban mintegy 2 milliárd euró készpénz áll a lakosság rendelkezésére.
Éjfél előtt azonban egy időre a pénzkiadó automaták nem működtek, hogy ki lehessen bennük cserélni az eddig használatos nemzeti valutát, a tolárt az euróra. A tárcavezető mindazonáltal kérte az állampolgárokat, hogy az euróövezet első napján lehetőleg ne rohamozzák meg az automatákat."
+ a bocskorosok és a bulgárok is tagok mától, hogy ez nekünk jó e, az 1 jó kérdés.
-
#827
Felfüggeszthetik a török csatlakozási tárgyalásokat
egyáltalán minek kezdték meg? -
#826
Csehország nem tudja lehívni az uniós forrásokat? -
Phaemoor #825 sajnos -
#824
Kemény feltételekkel csatlakozhat Románia és Bulgária -
#823
de legalább haladnak. -
Cat #822 A cseh egy főre jutó GDP megelőzte a portugált
A cseh gazdaság teljesítménye megelőzte az egyik eredeti EU-tag, Portugália teljesítményét. Az egy főre jutó GDP-ben a cseh gazdaság jobb teljesítményt nyújtott 2005-ben, mint a portugál, ez azonban nem jelenti azt, hogy az életminőség tekintetében is megelőzte volna, írta Respekt című hetilap Prágában.
A cseh sajtó és a közgazdászok a kilencvenes években sokat foglalkoztak a Nyugat-Európa utoléréséhez szükséges idővel, hogy vajon öt, tíz vagy húsz évre lesz-e ehhez szükség. A portugál eredményt felülmúló adat közzététele így jó okot szolgáltathatna az ünneplésre. A média ennek ellenére sem győzelmi jelentésekkel reagált. Szinte csak mellékesen jegyezte meg, hogy Portugáliát sikerült ugyan megelőzni, de Németország vagy akár csak Görögország utoléréséhez még sok időre lesz szükség. Öt évvel ezelőtt azonban még kevesen hitték volna, hogy ilyen hamar sikerül majd megelőzni akár csak Portugáliát.
Az ENSZ által összeállított és a várható élettartamot, az egészségi állapotot és az általános képzettségi szintet is felölelő Human Development Index (HDI) 2004-es életminőség-mutatója szerint viszont Portugália hat hellyel előzi meg Csehországot. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a 2005-ös GDP adat milyen befolyást gyakorolt erre a mutatóra. A hetilap cikke szerint, ha a mutató a korrupciós besorolást is magában foglalná, Csehország még nagyobb elmaradásban lenne Portugáliától, hiszen a korrupció tekintetében az egyik legrosszabb európai országnak számít.
Az egy főre jutó GDP növekedése és Portugália megelőzése persze mindenképpen jó hír Csehországnak. Ez azonban elsősorban az ipari termelés felfutásának, ezen belül is az autóiparinak, valamint a belső fogyasztás növekedésének köszönhető, és semmiképpen sem tükrözi az életminőség javulását. Mindaddig, amíg a gazdasági növekedés által termelt jövedelem meg nem jelenik az élet más területein is, a kultúrában, a környezetben vagy az oktatásban, nem lesz igazán fontos, mikor érnek utol a csehek bárkit az egy főre jutó GDP-ben, idézte a Respektet hétfőn a CTK hírügynökség. -
hokotro #821 Jó ez az Unió vagy nem jó???Ez a nagy Büdös Balkán és nem szabad összekeverni nyugat európai eu tagállamokkal!!!Ide más törvényeket kell érvényesiteni!!! -
Cat #820 Jót tett Közép-Európának az EU-tagság
Látványosan erõsödött tavaly az Európai Unióhoz csatlakozott közép-európai országok tõkevonzó képessége – derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) kimutatásából. Míg a teljes EU-ban 36 százalékkal, a 2003-as 339 milliárd dollárról 216 milliárd dollárra zuhant a külföldi mûködõtõke-befektetések (FDI) összértéke, addig Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia az uniós trenddel ellentétben jelentõs növekedést könyvelhetett el. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában hozzávetõleg a kétszeresére, a másik két országban pedig mintegy a másfélszeresére emelkedett az FDI. A régi EU-tagok közül hasonló növekedést egyedül Görögország és Nagy-Britannia tud felmutatni, de az utóbbi esetében néhány nagy nemzetközi felvásárlásnak köszönhetõ a javulás.
Az UNCTAD szerint Közép-Európa esetében fordulópontot jelentett az EU-csatlakozás éve, hiszen 2003-ban Lengyelország kivételével még valamennyi érintett országban visszaesett a külföldi befektetések összértéke. A legnagyobb vesztes akkor Csehország volt, ahol a 2,101 milliárd dolláros FDI még a negyedét sem érte el a 2002-es 8,483 milliárdnak. Tavaly az EU-ban megvalósult összes FDI 7,5 százaléka jutott az öt új közép-európai tagországra, a 648 milliárd eurós globális FDI-bõl pedig valamivel több mint 2,5 százalékban részesült ez az országcsoport. Az UNCTAD arra számít, hogy az EU-n belül a közép-európai tagok az elkövetkezõ években is a külföldi befektetõk kiemelt célpontjai lesznek. -
#819
Európának meg kell erősödnie az innováció és a kutatás terén, amely a jövő versenyképességének és munkahelyeinek záloga...- Jacques Chirac írása -
#818
200 millió eurót kér vissza az EU hazánktól -
#817
Hazánk veheti át utoljára az eurót -
#816
KPMG: Az iparűzési adót fizetni kell -
#815
a kínaiak eresztenék el végre a dollárt, akkor lenne nemulass a világpiacon... -
#814
ha csak a 10% bejön, akkro mire oda jutnánk nme lesz :) -
#813
eheti "szétesikazeuroövezet" hírünket olvassák.
pár hete a német márka volt soron, előtte asszem a frank, most megint a líra (ami tavasszal már szerepelt párszor)
keményen uborkaszezon van a központi pénzpiacon (euro-dollár-yen-angolfont-svájcifrank) -
#812
Olaszország újra bevezetheti a lírát -
#811
csak az a baj, hogy nem jelenthetné -
#810
pont ezert irtam ide:jelenthetne! -
Garfield #809 Szerintem csak rossz a humorérzéke és poénkodni próbált. Olyasmi, mint "a zeuban beticcsák a mákosbejgliből a mákot" népmese.
Más magyarázatot nem találok, mert ekkora baromságot halálosan komolyan nem ír le tájékozott ember. -
#808
Ember, tudod, hogy mekkora hülyeséget írtál most?
Mielőtt írsz, gondolkodj! -
#807
az euro bevezetese a penzugyminiszterium beolvasztasat jelenthetne.
Magyarorszag kb onkormanyzati statuszba kerulne -
#806
hat mar mi is erezzuk azt a sok euro milliot amit kaptunk.
Azt a 210 milliardos tagdijat meg siman kipengetik a koltsegvetesbol -
Cat #805 Az EU-bővítés "csodákat tett Kelet-Európában" - Economist
A nyugat-európai országok szempontjából "zavarba ejtően jól sikerült" a közép-európai új EU-tagállamok átalakulása, és fölösleges, sőt kedvezőtlen hatású lehet a nyugati tagországok félelme az alacsony bérű keleti gazdaságoktól - áll a The Economist pénteki elemzésében, amely szerint még a "sereghajtó" Magyarország növekedése is messze lehagyja a régi tagországokét.
A vezető londoni gazdaságpolitikai hetilap által az EU keleti végeiről összeállított melléklet - amelynek címe szerint az EU-bővítés "csodákat művelt" Közép-Európában - megállapítja: az új tagállamok már az 1990-es évek végére olyan politikai és intézményi fejlettségi szintet értek el, hogy lehetetlen volt visszautasítani felvételüket az unióba, akkor is, ha a jövedelmek a régi tagországokéinak csak csekély töredéke voltak.
Most azonban már gazdaságaik is az egykor mintának tekintett országokét megszégyenítő ütemben növekednek, és az idén "még Közép-Európa sereghajtója, Magyarország" is valószínűleg az euróövezetét kétszeresen meghaladó növekedést produkál - áll az elemzésben.
A balti országok növekedése egyenesen a négyszerese az euróövezetinek. Lettország, ahol jelenleg a legalacsonyabbak a jövedelmek az EU-ban, tavaly 8 százalékos növekedést produkált, Németország 1,6 százalékost, és ha ezek az ütemek megmaradnak, a lettországi jövedelmek 2032-re - vagyis egy fiatal lett munkavállaló aktív életkorszakán belül - meghaladják a németországiakat - írta a The Economist. A folyóirat szerint Németországban illene ennek örülni, hiszen akkor már nem kell tartani a bérversenytől, a németeket azonban valószínűleg még inkább elkedvetleníti az a kilátás, hogy szegényebbek lesznek egy volt szovjet tagköztársaságnál.
A cikk szerint Németország és Franciaország azért torpedózta meg a szolgáltatási piac megnyitását célzó uniós tervezetet, mert félnek attól, hogy ez utat nyit az egyéni vállalkozóként megjelenő keleti munkásoknak. Ez megmagyarázhatatlan, hiszen a francia szakmai lobbiszervezetek is - miközben a lengyel vízvezeték-szerelők várható özönére figyelmeztettek - maguk is elismerték, hogy Franciaországban súlyos hiány van vízvezeték-szerelőkből.
A lengyel vízvezeték-szerelők áttelepülése, akár ezrével is, tehát csak áldás lenne - áll a The Economist mellékletében. Az elemzés szerint ha az EU Ukrajnát és Törökországot is felvenné, azzal - Romániával és Bulgáriával együtt - olyan alacsony bérű, 150 millió fős ipari erőközpont jönne létre az unió "hátsó udvarában", amely még Kínával és Indiával is versenyképes lenne.
Lehet, hogy ez rémülettel tölti el a magasan fizetett német és francia alkalmazottakat, de az EU-nak még mindig jobb, ha a működőtőke Kelet-Európába megy, és nem a távoli Kínába vagy Brazíliába. Az alacsony bérű európai országokban eszközölt beruházások és az ebből eredő növekedési többlet növeli ugyanis a keresletet a magas bérű uniós gazdaságokban előállított javak és szolgáltatások iránt; ez segítette hozzá például Németországot is tavaly ahhoz, hogy többletet halmozzon fel Lengyelországgal folytatott kereskedelmében - áll a The Economist pénteki mellékletében. -
#804
Chirac nem hisz az EU-bővítés folytatásában -
Garfield #803 Én optimista vagyok és hiszek abban, hogy a magyar kereskedőkben még vannak ezirányú tartalékok 
-
#802
ezt már nálunk rég eljátszották, szal alap :( -
Garfield #801 A drágulások ugyanis gyakorlatilag mindenütt az átváltás kapcsán, a kedves kereskedők miatt következtek be: az euró bevezetését a kormányok nem használták fel sehol sem holmi áremelésre vagy hasonlókra, hanem egyszerűen arról van csak szó, hogy ha átváltás után egy termék 1 euró 92 eurócentbe kerül, akkor a kereskedő nem szívbajos felkerekíteni 2 euróra. Márpedig ezzel a kormányok tényleg nem tudnak mit kezdeni. -
#800
Most csak Magyarorszagra gondoltam.
En nagyon sok kulfoldivel beszeltem mar errol.
Azt mondtak hogy a kormany azt mondta:nem lesz dragulas az euro bevezetese utan,azonban jelentosen emelkedtek az arak.Azt is mondtak:
A KORMANYNAK BIZTOS JO hogy euroval kell fizetni de nekunk nem -
#799
lényegtelen mert nemsokára széthullik az unió az olaszok ki akarnak lépni az euro pénzügyi zónából tegnap mondták hiradóban :( -
#798
rövid távon (5-10 év) szerintem nem, de hosszútávon van értelme. -
#797
kell -e az Euro? -
Cat #796 "Valószínűtlen, de nem elképzelhetetlen" az EU összeomlása
"Valószínűtlen, de nem elképzelhetetlen" az Európai Unió és vele az euróövezet teljes összeomlása az alkotmányos szerződés francia és holland elvetése után elindult belső folyamatok eredményeként - áll az egyik tekintélyes londoni kutatóintézet szerdán kiadott átfogó elemzésében, amely több forgatókönyvet vázol fel az EU lehetséges jövőjéről.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb,nem befektetési banki jellegű előrejelző intézete - által összeállított prognózis szerint a kialakult helyzetben minden eddiginél rosszabb az esélye annak, hogy a 2007-2013-as költségvetés nagyvonalúan fog bánni az új uniós tagországokkal. Az EIU 21 oldalas elemzése öt lehetséges jövőképet tartalmaz. Ezek közül a cég a legkisebb, 10 százalékos valószínűséget annak adja, hogy folytatódik az integráció mélyítése és feléled az euróövezet stabilitási paktuma.
Az EIU szerint ennél még annak is nagyobb - 15 százalékos - a valószínűsége, hogy megsemmisül az EU eddigi működésének egyik alapelve, vagyis a kompromisszumkeresés a nemzeti és szélesebb uniós érdekek érvényesítése között, és a tagországok visszasüllyednek "a szűk nemzeti érdekek agresszív védelmébe", ami elfojtja az alkotmány egyes eleminek újjáélesztésére irányuló mégoly halovány próbálkozásokat is. E forgatókönyv alapján a 2007-2013-as költségvetés zsákutcába jut, a további piaci liberalizálással együtt.
Az egységes piacot fenntartó szabályozó rendszert kijátsszák, a rendszert fenntartó intézmények megbénulnak, a gazdasági teljesítmény tovább romlik, ami ördögi kör gyanánt még további protekcionista intézkedéseket eredményez - áll az EIU által felvázolt legrosszabb lehetséges forgatókönyvben. E változat megvalósulása esetén Románia és Bulgária csatlakozása meghiúsul, és a bővítési folyamat egésze megreked. A közös költségvetés nagy befizetői leállítják befizetéseiket, az euróövezet költségvetési fegyelme felbomlik, és erősödik az arra irányuló nyomás, hogy egy vagy több tagállam kilépjen a valutaunióból.
Az EIU szerint valószínűtlen, de nem elképzelhetetlen kimenetel az, hogy az Európai Unió végül összeomlik vagy lebomlik. Mindazonáltal túl sok érdek fűződik Európában az EU megőrzéséhez, és a kormányok valószínűleg közbelépnének a káosz és a szétesés megakadályozása érdekében. Ugyancsak 15 százalékos valószínűséggel jósolja az EIU a két rétegű EU kialakulását, amelyben egy szűkebb országcsoport megteremti a maga szorosan összefogott "szociális Európáját", és ezt venné körül egy lazább integrációjú külső héj. A belső "magországok" protekcionista politikát folytatnának, büntetnék a vállalati termelési kapacitások kitelepítését, összehangolnák a társasági adókulcsot, és a külső országok munkaerejének szabad mozgását akadályozó átmeneti korlátozásokat meghosszabbítanák és megszigorítanák.
A londoni elemző ház ennél nagyobb - 20 százalékos - valószínűséget jósol a részleges visszabontásnak. E forgatókönyv alapján - az egységes piac közvetlen szabályozóin kívül - sok hatalmi jogkört visszautalnának tagállami szintre, a közös mezőgazdasági politikát drasztikusan átalakítanák, vagy éppen teljesen felszámolnák. A közös költségvetés kiadásait úgy megnyirbálnák, hogy azok az EU GDP-jének fél százaléka alá csökkennek; a döntéshozók ezzel a bírálatok legfőbb okát felszámolnák. Ebben a forgatókönyvben a további bővítés viszonylag simán lezajlik, Törökország, a Nyugat-Balkán és Ukrajna 2020-ra az EU tagjává válik.
Az EIU a legnagyobb, 40 százalékos valószínűséget azonban a status quo fennmaradásának jósolja, vagyis annak, hogy az integrációs folyamat leáll, de az eddigi integrációt nem bontják vissza. Új kezdeményezések nem születnek, de a jelenlegi szabályozókat jórészt betartják. Az alkotmány egyes "kézi válogatással" kiválasztott elemeit korlátozott számban életbe léptetik, hogy a kibővített unió működőképessége megmaradjon. A bővítési tárgyalások Törökországgal és a Nyugat-Balkán államaival folytatódnak, de akadozva és válságok között bukdácsolva; az országcsoport - Horvátország kivételével - még 2020-ban sem tagja az EU-nak. -
Cat #795 Blair: miért kap az EU-költségvetésből 40 százalékot 5 százalék?
Éles támadást intézett pénteken a brit kormányfő az EU közös mezőgazdasági politikája ellen, kifogásolva, hogy a brüsszeli költségvetés legnagyobb egyedi kiadási tételét az uniós gazdaság egyik legkisebb szektora kapja.
Tony Blairt, aki a soros brit EU-elnöki időszak júliusi kezdete előtt tárgyalt Londonban Josep Borrell európai parlamenti elnökkel, a megbeszélés utáni sajtóértekezleten kizárólag a Nagy-Britanniának járó, jelenleg évi 3,16 milliárd font uniós visszatérítés sorsáról kérdezték, miután Jacques Chirac francia elnök előző nap arra szólította fel Londont, hogy "szolidaritási gesztus gyanánt" mondjon le erről. Blair a pénteki sajtótájékoztatón megismételte: ha nem lenne a visszatérítés - amelyet még Margaret Thatcher volt konzervatív kormányfő harcolt ki 1984-ben -, Nagy-Britannia nettó uniós hozzájárulása a francia befizetés 15-szöröse lett volna csak az utóbbi tíz évben.
A brit kormányfő szavai szerint a visszatérítés célja korrigálni az uniós pénzek "egyébként meglehetősen méltánytalan elosztását". Blair szerint ez a méltánytalanság abból ered, hogy az Európai Unió költségvetésének még mindig a 40 százaléka összpontosul a mezőgazdasági politikára, miközben az agrárszektorban az EU lakosságának 5 százaléka dolgozik, a teljes uniós kibocsátás kevesebb mint 2 százalékát állítva elő.
Gordon Brown brit pénzügyminiszter még Blair és Borrell pénteki találkozója előtt, a BBC rádiónak adott, ugyancsak Franciaország címére intézett, meglehetősen éles hangú nyilatkozatában azt mondta: az EU előtt álló valós problémák elkendőzésével ér fel, ha valaki azt állítja, hogy az uniós alkotmányról tartott népszavazások bukásának, vagy a 10 százalékos európai munkanélküliségnek a brit visszatérítés az oka. Brown szerint Chiracnak nincs oka panaszra a brit visszatérítés miatt, amikor Franciaország csak agrártámogatás formájában még 2013-ban is várhatóan 9 milliárd eurót kap a közös kasszából. Nagy-Britannia nem tekinti tárgyalási alapnak a visszatérítés megszüntetéséről szóló javaslatokat, és ha kell, vétót alkalmaz ebben a kérdésben, mondta a brit pénzügyminiszter.
Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke a brit kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón - amelyen egyébként őt szinte egyáltalán nem kérdezték - a francia és a holland népszavazás utáni helyzetről azt mondta: Európa "nehéz időket él ... elmondható, hogy önazonossági válságba kerültünk". -
#794
Az EU végének kezdetét jósolják a francia nem miatt -
#793
Én nem marháznám le őket.
Minden országban ez lesz. Politikáról fog szólni a népszvazás. Hollandiában, Angliában, és szinte mindegyik népszavazós országban. Nem kell csodálkozni, ha még jó páran elutasítják.
((((Bár szerintem itthon biztos mind a négy parlamenti párt egyetértett volna az igenben egy esetleges népszavazáskor))))