Hunter
Meredek emelkedést mutatnak a drog használatból adódó károsodások
A rendszeres kannabisz használók 7000 évvel rövidítették meg önmaguk összesített élettartamát 2010-ben. Ez elég soknak hangozhat, mégis csupán egy csepp a tengerben, összevetve az opiodokkal élők 9,2 millió évével, pedig világszerte tízszer többen használnak kannabiszt.
Ez csupán néhány megdöbbentő adat a világ legnagyobb epidemiológiai tanulmányából, ami megállapította, hogy mind a mentális, mind a kábítószer fogyasztásból eredő rendellenességek jelentősen emelkedtek 1990 óta, a mentális rendellenesség esetén azonban ez elsősorban a növekvő populációval hozható összefüggésbe. A tanulmány eredményei egyértelmű adatokat szolgáltatnak a világ politikusai számára, hangoztatta a drogfogyasztást felmérő részt vezető Louisa Degenhardt, az ausztrál Új Dél-Walesi Egyetem kutatója.
Összességében a terhelés - a tiltott szerek fogyasztása következtében kialakult betegség, rokkantság vagy korai halál miatt elvesztett egészséges évek száma - 52 százalékkal nőtt az adatok gyűjtésének kezdete óta. Az 1990-es 9,7 millióról 2010-re 17,2 millió évre nőtt. Ami aggasztó, hogy az emelkedés közel fele a drogfogyasztás emelkedésével magyarázható, míg a többiért a népesség és a fejlődő országok fiataljai számának növekedése felel.
A kannabisz messze a leggyakrabban használt tiltott szer a világon, ugyanakkor "egészen kicsi" az egészségre gyakorolt hatása, magyarázta Degenhardt. A tanulmány szerint a kannabisz mindössze két hatást okozhat, mindkettő a skizofréniához kapcsolódik. Az egyik hatás, hogy felgyorsítja a tudathasadás kialakulását, a másik, hogy elnyújtja a legrosszabb tüneteit. Az opioidok sokkal nagyobb részt követelnek a halálesetekben és a tartós egészség károsodásokban, ugyanakkor ezen a területen történtek a leghatékonyabb intézkedések a károsodások csökkentésére. A tűcsere programok, az opioid kiváltó terápiák és a HIV anti-retrovírus terápiák jelentősen enyhíthetnék a károsodásokat, a társadalmak azonban sok esetben vonakodnak ezek elfogadásától, tette hozzá Degenhardt.
A legnagyobb problémát a kokain és amfetamin használat elleni küzdelem jelenti, a szakértők szerint az eredmények a jelenlegi drogpolitikák kudarcát tükrözik vissza. "Miért volt ennyire hatástalan a tűcsere programok és az opioid hatóanyag kezelések globális bevezetése? Mert a globális drogtilalom támogatói vehemens ellenállást tanúsítottak" - mondta Alex Wodak, az ausztráliai St. Vincent Kórház kábítószer és alkohol kutatója.
A tanulmány a mentális rendellenességek által ránk rótt terhelést is vizsgálta, számításba véve a tiltott szerek által kiváltott rendellenességeket is. Az eredmények szerint 1990-ben világszerte a mentális rendellenességek vezették a nem halálos betegségek listáját, akkoriban a depresszió állt a kategória csúcsán, ma a lumbágó lépett a helyére. Bár a terhelés 37 százalékkal emelkedett, ez szinte teljes egészében betudható a növekvő és elöregedő populációnak, utóbbi természeténél fogva hajlamosabb a mentális betegségekre.
A terhelés általában a gazdagabb országoknál magasabb a globális átlagnál, mivel itt idősebb a népesség. A konfliktusokkal teli országokban is magasabb terhelést észleltek, ezek között Afganisztánban a legrosszabb a helyzet. "Az olyan nagymérvű civil konfliktusok, mint amik Afganisztánban és egyes afrikai országokban zajlanak fertőző betegségként viselkednek, felpörgetve a gyakoriságot" - mondta Harvey Whiteford, a Queensland Egyetem tudósa, aki a tanulmány mentális rendellenességeket vizsgáló részét vezette.
Csupán Kína, Észak-Korea, Japán és Nigéria terhelése van a globális átlag alatt, ami Whiteford gyanúja szerint a mentális betegségek kifejeződésének módjában tapasztalható kulturális különbségekből adódik, ezeknél az országoknál a szorongás és a depresszió jóval nagyobb mértékben lehet jelen, mint azt a statisztikák tükrözik. Több ország kevesebb, mint 2 százalékát fordítja egészségügyi költségvetésének a mentális betegségekre, míg az Egyesült Királyságban ez az érték 11, Ausztráliában 8 százalék, pedig az afrikai országokban a tanulmány szerzői szerint évente fejenként mindössze 3 dollár ráfordításból 10-30 százalékos csökkentést érhetnének el a depresszió okozta terhelés esetében.
Ez csupán néhány megdöbbentő adat a világ legnagyobb epidemiológiai tanulmányából, ami megállapította, hogy mind a mentális, mind a kábítószer fogyasztásból eredő rendellenességek jelentősen emelkedtek 1990 óta, a mentális rendellenesség esetén azonban ez elsősorban a növekvő populációval hozható összefüggésbe. A tanulmány eredményei egyértelmű adatokat szolgáltatnak a világ politikusai számára, hangoztatta a drogfogyasztást felmérő részt vezető Louisa Degenhardt, az ausztrál Új Dél-Walesi Egyetem kutatója.
Összességében a terhelés - a tiltott szerek fogyasztása következtében kialakult betegség, rokkantság vagy korai halál miatt elvesztett egészséges évek száma - 52 százalékkal nőtt az adatok gyűjtésének kezdete óta. Az 1990-es 9,7 millióról 2010-re 17,2 millió évre nőtt. Ami aggasztó, hogy az emelkedés közel fele a drogfogyasztás emelkedésével magyarázható, míg a többiért a népesség és a fejlődő országok fiataljai számának növekedése felel.
A kannabisz messze a leggyakrabban használt tiltott szer a világon, ugyanakkor "egészen kicsi" az egészségre gyakorolt hatása, magyarázta Degenhardt. A tanulmány szerint a kannabisz mindössze két hatást okozhat, mindkettő a skizofréniához kapcsolódik. Az egyik hatás, hogy felgyorsítja a tudathasadás kialakulását, a másik, hogy elnyújtja a legrosszabb tüneteit. Az opioidok sokkal nagyobb részt követelnek a halálesetekben és a tartós egészség károsodásokban, ugyanakkor ezen a területen történtek a leghatékonyabb intézkedések a károsodások csökkentésére. A tűcsere programok, az opioid kiváltó terápiák és a HIV anti-retrovírus terápiák jelentősen enyhíthetnék a károsodásokat, a társadalmak azonban sok esetben vonakodnak ezek elfogadásától, tette hozzá Degenhardt.
A legnagyobb problémát a kokain és amfetamin használat elleni küzdelem jelenti, a szakértők szerint az eredmények a jelenlegi drogpolitikák kudarcát tükrözik vissza. "Miért volt ennyire hatástalan a tűcsere programok és az opioid hatóanyag kezelések globális bevezetése? Mert a globális drogtilalom támogatói vehemens ellenállást tanúsítottak" - mondta Alex Wodak, az ausztráliai St. Vincent Kórház kábítószer és alkohol kutatója.
A tanulmány a mentális rendellenességek által ránk rótt terhelést is vizsgálta, számításba véve a tiltott szerek által kiváltott rendellenességeket is. Az eredmények szerint 1990-ben világszerte a mentális rendellenességek vezették a nem halálos betegségek listáját, akkoriban a depresszió állt a kategória csúcsán, ma a lumbágó lépett a helyére. Bár a terhelés 37 százalékkal emelkedett, ez szinte teljes egészében betudható a növekvő és elöregedő populációnak, utóbbi természeténél fogva hajlamosabb a mentális betegségekre.
A terhelés általában a gazdagabb országoknál magasabb a globális átlagnál, mivel itt idősebb a népesség. A konfliktusokkal teli országokban is magasabb terhelést észleltek, ezek között Afganisztánban a legrosszabb a helyzet. "Az olyan nagymérvű civil konfliktusok, mint amik Afganisztánban és egyes afrikai országokban zajlanak fertőző betegségként viselkednek, felpörgetve a gyakoriságot" - mondta Harvey Whiteford, a Queensland Egyetem tudósa, aki a tanulmány mentális rendellenességeket vizsgáló részét vezette.
Csupán Kína, Észak-Korea, Japán és Nigéria terhelése van a globális átlag alatt, ami Whiteford gyanúja szerint a mentális betegségek kifejeződésének módjában tapasztalható kulturális különbségekből adódik, ezeknél az országoknál a szorongás és a depresszió jóval nagyobb mértékben lehet jelen, mint azt a statisztikák tükrözik. Több ország kevesebb, mint 2 százalékát fordítja egészségügyi költségvetésének a mentális betegségekre, míg az Egyesült Királyságban ez az érték 11, Ausztráliában 8 százalék, pedig az afrikai országokban a tanulmány szerzői szerint évente fejenként mindössze 3 dollár ráfordításból 10-30 százalékos csökkentést érhetnének el a depresszió okozta terhelés esetében.