Hunter

800 kilométer pilóta nélkül

Kezd testet ölteni az utasszállító robotrepülőgép. 800 kilométeres utat tett meg egy üzleti repülőgép polgári légtérben úgy, hogy a repülés nagy részében kizárólag a földről kapott utasításokat.

A gép automatikusan manőverezett, a próbarepülés során mind a fedélzeten, mind az irányítótoronyban helyet foglaló pilóta folyamatosan figyelemmel kísérte a repülőgépet. Az angliai Warton és a skóciai Inverness közötti oda-vissza utat mérföldkőként értékelték az ASTRAEA brit konzorcium tagjai, melynek célja a polgári légtér robotrepülőkkel - legyen az akár utasszállító gép - történő megosztását lehetővé tévő technológia kifejlesztése.

Maga a repülés még áprilisban zajlott le, a részleteket azonban csak most tették közzé. A British Aerospace propelleres Jetstream gépe egy pilótával és a tesztben közreműködő mérnökökkel a fedélzetén szállt fel, azonban amint a gép túljutott az felszállási és emelkedési fázison, a fedélzeti pilóta átadta az irányítást földi kollégájának, hátradőlve ülésében és csupán a leszálláskor vette át újra a gépet.

A 19 üléses üzleti gép nem egyszerűen csak automata pilótára lett kapcsolva, hanem tesztelte az észlelés-kitérés technológiát is, amire a robotrepülőknek szükségük lesz a polgári légtérben légi forgalom más szereplőitől való megfelelő távolság biztosításához, valamint az ütközés elkerülési manőverek automatikus elvégzéséhez.

A technológiát működtető algoritmust a brit szabályalkotó Polgári Repülési Hatóság repülésbiztonsági szakértőivel közösen dolgozták ki. A rendszer teszteléséhez kikerülendő objektumokat tápláltak be a repülési számítógépbe, magyarázta Lambert Dopping-Hepenstal, a BAE Systems munkatársa, az ASTRAEA program igazgatója. "Mivel közös légtérben voltunk az összes érzékelés-kitérés manővert mesterséges célpontokkal teszteltük. A repülési pálya minden módosulását jelentettük a földi pilótának, aki ezután utasította a gépet a megfelelő pályamódosításra" - mondta.


Jim Scanlan, a világ első 3D-s nyomtatású robotrepülőgépének tervezője elismerését fejezte ki. "Szerintem ez nagyszerű dolog, különösen, hogy az Egyesült Államok 2015-ben meg szeretné nyitni a légteret a robotrepülőgépek előtt" - mondta Scanlan, aki szerint az észlelő és elkerülő rendszerek jelentik a fő kihívást egy pilóta nélküli gépen.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • teddybear #83
    "Ez azert igy nem igaz. Repulogepeknel a jellemzo balesetek egy szereplosek, kozuton ellenben nagyon gyakori a masik jarmu miatt bekovetkezo baleset. De hat ez eppenseggel egyik osszetevoje a repules biztonsagosabb voltanak, igy nem illik kihagyni a szamitasbol."

    A közúti balesetek java része is "egyautós". Van itt a közelben egy meredek út, egy csalós kanyarral, amelynek az árka minden ónos eső után teli autókkal. Aztán meg van olyan is, hogy gyalogost, biciklist, motoros üt el a kocsi.

    Csak hát nem minden autós balesetet jelentenek be, mert nem kötelező, ha nincs sérült, vagy a felek meg tudnak egyezni.
  • teddybear #82
    "es ugy emlekszem, ILS-es leszallasra is kepesek."

    Csak ha a repülőtéri és a gép ILS - rendszere egyaránt alkalmas rá. A legtöbb reptéri kiépítés csak bizonyos magasságig és távolságig tudja lehozni az ILS segítségével a gépet, aminek szintén alkalmasnak kell lennie az automatikus leszállításra. A londoni repülőtér például alkalmas az automatikus leszállításra.
  • Nagydög #81
    Eppen onnan indult az egesz vita, hogy nem bizunk a robotokban, amik repuloket vezetnek, pedig az sokkal egyszerubb kornyezet, mint a kozut. A mai robotpilotak is vegigvisznek egy repulot egy megadott utvonalon, es ugy emlekszem, ILS-es leszallasra is kepesek.
  • csimmasz #80
    Szerintem meg nincs eleget foglalkozva a kérdéssel, talán most, hogy a google kocsik tesztjei sikeresek lehet megkezk ennek is az implementációja.
    Ha a nagy gyártók közül páran összefogtak volna és kínáltak volna megoldást a luxus kategóriában a többi gyártó is csatlakozott volna.
    Sajna biztos ezzel is mind saját megoldást akarna ami után jogdíjat szedne ezért lehet nincs semmi megegyezés.
    Az elsö elég lenne ha előre jelezne néhány egyszerű dolgot, mint a sebesség függvényében a követési távolság controllja.
    Aztán lehetne egyre komolyabb, a volvonak már van sőt fékez is de minek a bonyolult rendszer ha nem teszik az olcsóbbakba, oda eléglenne a figyelmeztetö is az azért nem űrtechnika és a ráfutásos balesetek drasztikusan csökkenhetnének már ettől is.
  • Molnibalage #79
    Mert megint hülyén, abszolút számokat nézel. A teljes halálos áldozatok számát tekintve nézd meg, hogy az ütközés ebből mennyit. Konkrtéan a no1. légikatasztrófa két gép összütközése volt Tenerifén. Ha mindkét gép tele lett volna, akár 1000 halott is lehetett volna a vége, de "csak" 583 halott volt.

    http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_accidents_and_disasters_by_death_toll#Aviation

    A harmadik helyezett is egy ütközés...

    A repülőnél is van, csak ott annyi a difi, hogy nem csak a két pilóta, de odalentről is figyelnek és TCAS is van egy ideje a nagyobb gépeken. Ennek ellenére még mindig csattannak egymásnak, mert a kisebb gépek eltalálhatják a nagyobbakat. Erre is volt példa, egy kisgép kinyírt egy nagyot, legalább egyszer.

    Nem értem, hogy egyeseknek miért fáj az, hogy a repcsi a legbiztonságosabb...
  • Molnibalage #78
    Nézd meg, hogy hány ütközéses baleset volt repcsiknél. Ott is zsúfoltság van, az az átlagember nem érzi át a léptékek miatt. Az utaskm-ra fajlagosítás az, ami pontosan egyenszilárddá teszi az összeshasonlíást.

    A hajtóműveknél is a minőséget is fajlagos szám fejezi ki. Egy nagy hajtómű nagy tolóerő csinál. Hogyan hasonítasz össze két hajtóművet? Hát a fajlagos fogyasztással...
  • Nagydög #77
    Eppen foglalkozva vagyon vele, csak az emberek nem biznak a robotokban. :)
  • csimmasz #76
    Szerintem eleve nehéz a kettőt összehasonlítani, ha az autóknál is lenne valami elektronikus rendszer ami jelezné a kereszteződésben a többi jármű helyzetét, irányát, sebességét, valamint sávelhagyás jelző, stb, stb akkor drasztikusan lecsökkenne az autos balesetek száma.
    Sajna ezzel még ma sem foglalkoznak eleget pedig technikailag nincs semmi akadálya.
  • Nagydög #75
    "Nem számít, hogy mennyi autós és mennyi repülős van."

    Ez azert igy nem igaz. Repulogepeknel a jellemzo balesetek egy szereplosek, kozuton ellenben nagyon gyakori a masik jarmu miatt bekovetkezo baleset. De hat ez eppenseggel egyik osszetevoje a repules biztonsagosabb voltanak, igy nem illik kihagyni a szamitasbol.

    "Ha a hegyomlás/árvíz kocsistól lesodor az útról, az is autóbalesetnek számít."

    Ez igy van, de ha a fel/leszallo gepet a foldhoz csapja a szelnyiras, az is. Az altalad emlitett vis major helyzetek ritkak kozuton. Szerencsere.
  • teddybear #74
    Nem. Száz repülőgépre kiszámolva is sokkal kevesebb balesetet kapsz, mint száz autóra.

    Komolyan ennyire félsz a repüléstől? Hogy muszáj hazudnod?

    Akkor jobb ha tudod, hogy én már sokszor repültem, és nem csak utasszállítóval, de mindenféle kisgéppel is. Soha, semmilyen balesetem se volt.
    Autóval viszont már több karambolom is volt, szerencsére inkább koccanások.