Hunter

Igazolhatják a viking napkövek működését

A viking mondákban több igazság lehet, mint gondoltuk. Jó néhány éve dolgoznak kutatók, köztük magyarok is annak bizonyításán, hogy a viking hajósok "napkövekkel" navigáltak, amikor felhők vagy köd rejtette el a napot, a bizonyítékok pedig fokozatosan gyűlnek.

A vikingek napórákkal tájékozódtak a tengeren, amiket úgy állítottak be, hogy fő hajózási útvonalukon, a 61. szélességi körön az Északi-sark irányát mutassák, vagyis mágneses iránytű nélkül is meg tudták határozni a földrajzi északi irányt. A mondák szerint a felhős napokon napkövekkel oldották meg a problémát, azonban erre mindeddig semmilyen fizikai bizonyíték nem utal.

Thorkild Ramskou, dán régész 1967-ben alkotta meg elméletét a napkövek, vagyis a skandináv régióban gyakori kettőstörő kristályok alkalmazásáról. Feltevése szerint a napkövek fénymintát formálhattak, ami felfedte a felhő mögé bújt, vagy a ködbe burkolózott Nap pozícióját az égen, amire a szkeptikusok azt válaszolták, hogy a módszer pontatlan, még inkább kivitelezhetetlen. A szavakat azonban csak az elmúlt tíz évben követték tettek, és Ramskou elméletét próbáknak vetették alá, melyekből sokak meglepetésére kiderült, hogy a napkő megoldás valóban életképesnek tűnik felhős vagy ködös körülmények között.

A napkő, ami valójában egy áttetsző ásványi kristály, mint például a kalcit, természetes Polaroid szűrőként viselkedik, vagyis polarizálja a fényt, így a fotonok csak az egyik síkon rezegnek. A navigációs technika azon alapul, hogy a légkör is polarizálja a napfényt egy sor koncentrikus kör formájában, amiknek a Nap a középpontja.

Ez utóbbi mintázatot észlelhetjük a napkő segítségével - legalábbis elméletben. Amikor a kristályt az ég felé emeljük és megforgatjuk, a fény áthalad rajta, fokozatosan fényesítve és halványítva a követ, attól függően, hogy a kristály polarizációjának iránya megegyezik, vagy ellentétes a légkör polarizációs gyűrűivel. Amikor a kettő összhangba kerül, a kristály eléri a legfényesebb állapotát és a Nap felé mutat, még ha azt el is takarják a felhők. A napkő kalibrálásához nem kell mást tenni, mint az égbolt egy tiszta, felhőmentes foltját nézni a kristályon át, és addig forgatni, míg az égbolt a legfényesebbnek látszik. Két különböző mérés elvégzésével a felhős ég két különböző pontján, a navigátor pontosan meghatározhatja a Nap pozícióját. Amint ezt sikerült megállapítani, elmélkedett Ramskou, a napóra fölött egy megfelelő pozícióban tartott fáklyával a viking navigátorok megkapták a kívánt árnyékot.

A kritikusok szerint azonban túl kevés polarizált fény szűrődik át a felhőkön, hogy pontos méréseket végezhessenek a napkövekkel. A vita eldöntése érdekében dr. Horváth Gábor, az ELTE docense, és kollégái tanulmányozni kezdték a polarizációs sémákat felhős és ködös körülmények között Magyarországon, Finnországban és az Északi-sarkkörön. Egy polariméter alkalmazásával, ami megadja a fény polaritási szögét, Horváth csapata megállapította, hogy a légköri polaritási mintázata valóban észlelhető felhős vagy ködös körülmények között is, vagyis a vikingek elvileg hasznosíthatták, bár teljesen felhős körülmények között, amikor az ég még foltokban sem látszik, akkor már a kutatók szerint is nehézkes a Nap pozíciójának meghatározása, ám nem lehetetlen. Az északi sarkvidéken a polarizációs mintázat felhős ég esetében is szinte teljesen megegyezik a tiszta égboltéval, viszont nem elég erős, hogy egy kristállyal azt pontosan észlelni lehessen.

A bizonyítékok ellenére nem mindenkit sikerült meggyőzni. "Az ég csupán adott területeken erősen polarizált" - mondta Tom Cronin, a Marylandi Egyetem szakértője. "Ha a fény nem kellően polarizált, a napkő nem válik elég fényessé vagy sötétté forgatáskor. Szerintem a jelenség működik, de abból nem lehet pontos méréseket kapni."

Horváthnak és munkatársainak demonstrálniuk kell, hogy a valódi napkövek, a Skandináviában vagy Izlandon bányászott kristályok képesek észlelni a felhős égbolt gyenge polarizációs mintázatát, ugyanúgy, ahogy azt érzékeny poliméterük teszi, amit jelenleg vizsgálnak. Ha ez sikerül, akkor Horváthnak megdönthetetlen bizonyítékai lesznek arról, hogy a vikingek a birtokában voltak a felhős ég alatti navigálás képességének.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • crackyS #21
    Csak nehogy a terroristák kezébe kerüljön egy napkő.......
  • iambg #20
    És kit zavar hogy nem volt könnyű pontos információt nyerni ezzel a módszerrel?

    Ülök a hajón és fingom sincs merre menjek, mit csinálok? Megpróbálkozom egy módszerrel ami (talán) körülbelül jó eredményre vezet, vagy ülök amíg kisüt a nap? Hmmm?

    Egyébként meg ha nehézkes is meghatározni a nap helyzetét ily módon, talán azért a hajón ülve volt ideje a vikingeknek hogy elszöszöljenek a kérdéssel.
  • leeloodallas #19
    Annyi, de annyi megmagyarázhatatlan dolog létezik, hogy az már fájdalmas. Hétről hétre dőlnek meg már-már dogmatikus tételek fizikáról, történelemről, az élet alapvető tételeiről. Ami eddig megmosolyogtatóan egyszerűnek látszott, az egy szempillantás alatt a feje tetejére áll, a mindent tudni vélő okostojások pedig csak vakarják a fejüket. Az Antikythera-szerkezet, a skóciai kristálykoponya, Piri Reis világtérképe, több százezer éves érintetlen kőzetben talált aranylánc... Mindegyiket, mintha belejtették volna a történelem szövevényébe. És fogalmuk nincs, hogyan keletkezhettek akkor és ott.
  • ruller #18
    De hát miért akkora csoda, hogy a vikingek jól tudtak tájékozódni? Ha a hipertérben tudtak közlekedni meg klónozni tudtak...ja és nem utolsó sorban a goauldok is nagyon féltek tőlük, akkor egy kis polarizálás nem okozhatott gondot. Na meg ha mégis, akkor simán felsugározták magukat az űrhajójukra és onnan körölnéztek. Mert hát gondolom az mindenki előtt teljesen világos, hogy a vikingek Asgradok voltak :D
  • B0nFire #17
    muszáj.hu
  • archrodney #16
    GPS-el is eltévednél, mert az sem megbízható. Azt mondja a következő kereszteződésnél fordulj balra, csak éppen nincs is kereszteződés... :)
  • Szefmester #15
    Ha egyesek szerint Isten létezik akkor Thor, Odin és a többi viking istenség is létezhet.

    És én is úgy gondolom hogy a régiek több mindent tudtak, és használtak mint most sokan hiszik. Lehet hogy nem tudták megmagyarázni az okát, de tudták hogy működik. Ezeket a kristályokat is lehet isteni eredetűnek találták... de mégis használták.
  • racingp #14
    Ez a mondat tetszik: A viking mondákban több igazság lehet, mint gondoltuk.
    Hamarosan kiderül, hogy Thor tényleg létezik, már film is készül róla :D
  • MacropusRufus #13
    a történelem már számtalanszor bebizonyította, hogy ami első hallásra marhaságnak tűnik, azért az még működhet. Igazság szerint nem tudom mi a durvább felfedezés, az, hogy a vikingek kristályok segítésével kiszűrték a felhőket v. az a görög lelet ami egy bonyolúlt fogaskerekes eszközt takar, ami szintén helymeghatározásra volt használva... ez utóbbin erősen látszik a sorozat gyártás (ui. sorszámozott, bár még csak egyet találtak belőle)

    Amiért mi azt hisszük, vagy úgy véljük, hogy a régi ember buta volt, az még semmit nem jelent. GPS rendszer nélkűl fedezték fel az egész világot!
    Az egészet! Ui. még az Anktartiszt is gps nélkül fedezték fel, pedig az már a 20.sz volt.

    Minnél inkább a technikára hagyatkozik egy civilizátció annál inkább nem tudja elképzelni azt, hogy elötte hogyan is működött a dolog.
    Állítom, hogy a mai fiatalok nagyrésze szépen eltévedne, ha csak egy térképe és iránytűje lenne...

  • MacropusRufus #12
    amikor a Vikingek amerika felé mentek picit más volt a klíma.
    Gy.k. a Grönland nem volt fagyott, akár csak az északi átjáró sem.
    Grölandon a most melegedő klíma miatt viking települések bukkanak elő a jég alól
    (mondjuk ennyit a globális emberokzta változásról... kb. 1000-1100 éve ott nem volt jég...)
    Szoval nem annyira a part mellett hajóztak, pláne nem jég mellett.

    Ugye Kolumbus sem a part mellett jutott el az új világig...