SG.hu·

Nehezebb lett a kilogramm

A légszennyezés miatt nehezebb lett a kilogramm hivatalosan elismert mércéje ahhoz képest, amikor 1875-ben bemutatták a világnak - vélik tudósok.

A kilogrammnak a franciaországi Sévres-ben lévő súlyok és mértékek nemzetközi hivatalában őrzött, henger alakú, platina alapú prototípusára a légszennyezés parányi részecskéi tapadtak, ezáltal a kilogramm valószínűleg néhány tizednyi mikrogrammal nehezebb lett - írták a szakemberek a Journal of Metrologia szaklapban megjelent tanulmányukban. A kilogramm nemzetközi prototípusát (IPK), egy gyufásdoboznyi nagyságú platinadarabot üvegbúra alatt őrzik a sévres-i intézményben. 1884-ben 40 hivatalos másolat készült róla, amelyeket a világ különböző tudományos intézeteiben tárolnak a mértékegység hitelesítése érdekében.


A Newcastle-i Egyetem szakértői azonban úgy vélik, hogy az iparosodás, a modern élet a hivatalos mércét is "károsította", mivel szennyeződések rakódtak le a felszínén. Ráadásul a prototípuson és minden egyes másolaton különböző nagyságú a lerakódás mértéke. Peter Cumpson és Naoko Sano speciális röntgen fotoelektron spektroszkópiát használt, hogy elemezze a másolatok felületét. Megállapították a szénhidrogének lerakódásának nagyságát, és azt is megnézték, hogy miként lehetne eltávolítani a szennyeződést. Úgy találták, hogy az ultraibolya és ózonsugárzás hatékony lehet abban, hogy a másolatok visszanyerjék eredeti tömegüket.

"Az egyezmény kimondja, hogy az IPK a kilogramm. Tulajdonképpen mindegy, hogy mekkora a súlya, ha mi valamennyien ugyanazon pontos standarddal dolgozunk. A probléma az, hogy vannak parányi különbségek. Világszerte a hivatalos mérce és negyven másolata különböző mértékben növekszik, és eltér az eredetitől" - idézte Cumpson professzort a The Daily Telegraph című brit napilap. A szakember szerint csak igen kicsiny változásról van szó, kevesebb mint 100 mikrogrammról. "Newcastle-ben azt csináltuk, hogy +megnapoztattuk+ a szóban forgó felületeket. Ultraibolya és ózonsugárzásnak kitéve el lehet távolítani a szénalapú szennyeződést, és visszaadni a kilogramm prototípusának az ideális súlyát" - közölte a professzor.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© errorista2013. 01. 12.. 13:36||#72
szerk:
ezt: fénysebesség*másodperc*1/299 792 458
erre: c*t*1/299792458 ahol t=1s
© errorista2013. 01. 12.. 13:34||#71
,,Vagy: ahhoz tudnunk kell a méter hosszát, hogy megadjuk a fény sebességét m/s-ban, amibõl aztán megmondjuk, hogy 1 s hányad része alatt tesz meg a fény 1 métert. 😄"

Tény és való, ha a kiszámolt értéket osztanád el nem lenne semmi kapcsolatod a valósággal. Éppen ezért csinálják azt, hogy lemérik hogy mennyi utat tesz meg a fény 1 s alatt, és azt osztják 300000000-el. Ebben nincsen körkörös érvelés. Ha úgy csinálnák, ahogy te írod, hogy kiszámolják a méter hosszából a fény sebességét, és abból számolnák ki a méter hosszát akkor lenne. Ezért is szerencse, hogy nem így van definiálva a méter.

(van egy olyan érzésem hogy ez unalmas lesz: már a legelsõ definícióban is le van írva hogy a ,,méter 1983-ban elfogadott meghatározása a következõ: az a távolság amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt.", és nem az a távolság ami a fénysebesség*másodperc*1/299 792 458. De felõlem leírhatod még párszor, én ráérek.
© wraithLord2013. 01. 12.. 01:19||#70
Itt most egy konkrét esetrõl van szó, nem arról, hogy hogyan lehet alternatív módon távolságot mérni. És nyilvánvalóan számoltak, nem hasraütésszerûen kitalálták, hogy legyen 1 méter a fény 1 s alatt megtett útjának 299792458-ed része. Mert ez "véletlenül" pont az a méter, amit az 1700-as évek végén kitaláltak. Egyértelmû, hogy kõmûves Józsi - ami itt a fény - fix állandó sebességgel fut, tehát rá lehet alapozni azt az 1700-as évek végén kitalált hosszúságmértékegységet, és ez pontosabb, mint mindenféle méteretalonnal szórakozni...
© M22013. 01. 12.. 00:53||#69
Ez akkor igaz ha számolsz, ha méred akkor elég az 1 másodperc hosszában megegyezni és máris van métered. A fény sebességét nem is kell belekeverni.

Mondjuk kõmûves Józsiról csak azt tudja mindenki, hogy fix állandó sebességgel fut - de azt senki nem tudja, hogy pontosan mennyivel. Józsi mégis használható távolságok lemérésére, csak egy pontos óra szükséges hozzá.
+1
© wraithLord2013. 01. 11.. 23:55||#68
De ahhoz tudnunk kell a méter hosszát, hogy tudjuk, 1 méter a fény 1 s alatt megtett útjának hányad része... És ez van a definícióban. Azt pedig a fény m/s-ben kifejezett sebességébõl származik... 😄

Vagy: ahhoz tudnunk kell a méter hosszát, hogy megadjuk a fény sebességét m/s-ban, amibõl aztán megmondjuk, hogy 1 s hányad része alatt tesz meg a fény 1 métert. 😄
-1
© errorista2013. 01. 11.. 20:22||#67
,,Tehát a méter meghatározásához ismernünk kell a fénysebességet, ahhoz viszont tudnunk kell mennyi 1 méter"

Nem kell tudnunk a méter hosszát a fény 1 s alatt megtett útjának leméréséhez.
+1
© l00ser2013. 01. 10.. 20:06||#66
Karácsony után mindig rámrakódott néhány mikrogramm túlsúly, de a cikk alapján rájöttem, hogy ez azért van, mert télen nem süt eleget a nap.
© wraithLord2013. 01. 10.. 19:42||#65
Elfelejted, hogy a méter 200 évvel megelõzte a fénysebesség meghatározását. A paradox pedig az, ha egyik sem létezhet a másik nélkül. De mivel a két dolog létrejötte között közel 200 év a differencia, ezért nyilván itt ez nem áll fenn. Avagy hosszmérték nélkül nincs sebesség mértékegység (és így nincs sebesség sem), mivel származtatott, de a sebesség mértékegység nélkül hosszmérték még lehet...

A méter végleges definíciója egyfajta körkörös érvelés, de mivel a méter létezik a fénysebesség nélkül is, így nyilvánvaló, hogy csak a lehetõ legnagyobb precizitás miatt alapozták a fénysebességre a hosszúság SI mértékegységét.
© Legendary2013. 01. 10.. 08:41||#64
Hi!
Hogy kapcsolódik a példád ahhoz amit én írtam?
© Tetsuo2013. 01. 10.. 01:25||#63
"Azesetben". Egy szo. Mea culpa.