MTI

Nehezebb lett a kilogramm

A légszennyezés miatt nehezebb lett a kilogramm hivatalosan elismert mércéje ahhoz képest, amikor 1875-ben bemutatták a világnak - vélik tudósok.

A kilogrammnak a franciaországi Sévres-ben lévő súlyok és mértékek nemzetközi hivatalában őrzött, henger alakú, platina alapú prototípusára a légszennyezés parányi részecskéi tapadtak, ezáltal a kilogramm valószínűleg néhány tizednyi mikrogrammal nehezebb lett - írták a szakemberek a Journal of Metrologia szaklapban megjelent tanulmányukban. A kilogramm nemzetközi prototípusát (IPK), egy gyufásdoboznyi nagyságú platinadarabot üvegbúra alatt őrzik a sévres-i intézményben. 1884-ben 40 hivatalos másolat készült róla, amelyeket a világ különböző tudományos intézeteiben tárolnak a mértékegység hitelesítése érdekében.


A Newcastle-i Egyetem szakértői azonban úgy vélik, hogy az iparosodás, a modern élet a hivatalos mércét is "károsította", mivel szennyeződések rakódtak le a felszínén. Ráadásul a prototípuson és minden egyes másolaton különböző nagyságú a lerakódás mértéke. Peter Cumpson és Naoko Sano speciális röntgen fotoelektron spektroszkópiát használt, hogy elemezze a másolatok felületét. Megállapították a szénhidrogének lerakódásának nagyságát, és azt is megnézték, hogy miként lehetne eltávolítani a szennyeződést. Úgy találták, hogy az ultraibolya és ózonsugárzás hatékony lehet abban, hogy a másolatok visszanyerjék eredeti tömegüket.

"Az egyezmény kimondja, hogy az IPK a kilogramm. Tulajdonképpen mindegy, hogy mekkora a súlya, ha mi valamennyien ugyanazon pontos standarddal dolgozunk. A probléma az, hogy vannak parányi különbségek. Világszerte a hivatalos mérce és negyven másolata különböző mértékben növekszik, és eltér az eredetitől" - idézte Cumpson professzort a The Daily Telegraph című brit napilap. A szakember szerint csak igen kicsiny változásról van szó, kevesebb mint 100 mikrogrammról. "Newcastle-ben azt csináltuk, hogy +megnapoztattuk+ a szóban forgó felületeket. Ultraibolya és ózonsugárzásnak kitéve el lehet távolítani a szénalapú szennyeződést, és visszaadni a kilogramm prototípusának az ideális súlyát" - közölte a professzor.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • errorista #72
    szerk:
    ezt: fénysebesség*másodperc*1/299 792 458
    erre: c*t*1/299792458 ahol t=1s
  • errorista #71
    ,,Vagy: ahhoz tudnunk kell a méter hosszát, hogy megadjuk a fény sebességét m/s-ban, amiből aztán megmondjuk, hogy 1 s hányad része alatt tesz meg a fény 1 métert. :D"

    Tény és való, ha a kiszámolt értéket osztanád el nem lenne semmi kapcsolatod a valósággal. Éppen ezért csinálják azt, hogy lemérik hogy mennyi utat tesz meg a fény 1 s alatt, és azt osztják 300000000-el. Ebben nincsen körkörös érvelés. Ha úgy csinálnák, ahogy te írod, hogy kiszámolják a méter hosszából a fény sebességét, és abból számolnák ki a méter hosszát akkor lenne. Ezért is szerencse, hogy nem így van definiálva a méter.

    (van egy olyan érzésem hogy ez unalmas lesz: már a legelső definícióban is le van írva hogy a ,,méter 1983-ban elfogadott meghatározása a következő: az a távolság amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt.", és nem az a távolság ami a fénysebesség*másodperc*1/299 792 458. De felőlem leírhatod még párszor, én ráérek.
  • wraithLord #70
    Itt most egy konkrét esetről van szó, nem arról, hogy hogyan lehet alternatív módon távolságot mérni. És nyilvánvalóan számoltak, nem hasraütésszerűen kitalálták, hogy legyen 1 méter a fény 1 s alatt megtett útjának 299792458-ed része. Mert ez "véletlenül" pont az a méter, amit az 1700-as évek végén kitaláltak. Egyértelmű, hogy kőműves Józsi - ami itt a fény - fix állandó sebességgel fut, tehát rá lehet alapozni azt az 1700-as évek végén kitalált hosszúságmértékegységet, és ez pontosabb, mint mindenféle méteretalonnal szórakozni...
  • M2 #69
    Ez akkor igaz ha számolsz, ha méred akkor elég az 1 másodperc hosszában megegyezni és máris van métered. A fény sebességét nem is kell belekeverni.

    Mondjuk kőműves Józsiról csak azt tudja mindenki, hogy fix állandó sebességgel fut - de azt senki nem tudja, hogy pontosan mennyivel. Józsi mégis használható távolságok lemérésére, csak egy pontos óra szükséges hozzá.
  • wraithLord #68
    De ahhoz tudnunk kell a méter hosszát, hogy tudjuk, 1 méter a fény 1 s alatt megtett útjának hányad része... És ez van a definícióban. Azt pedig a fény m/s-ben kifejezett sebességéből származik... :D

    Vagy: ahhoz tudnunk kell a méter hosszát, hogy megadjuk a fény sebességét m/s-ban, amiből aztán megmondjuk, hogy 1 s hányad része alatt tesz meg a fény 1 métert. :D
  • errorista #67
    ,,Tehát a méter meghatározásához ismernünk kell a fénysebességet, ahhoz viszont tudnunk kell mennyi 1 méter"

    Nem kell tudnunk a méter hosszát a fény 1 s alatt megtett útjának leméréséhez.
  • l00ser #66
    Karácsony után mindig rámrakódott néhány mikrogramm túlsúly, de a cikk alapján rájöttem, hogy ez azért van, mert télen nem süt eleget a nap.
  • wraithLord #65
    Elfelejted, hogy a méter 200 évvel megelőzte a fénysebesség meghatározását. A paradox pedig az, ha egyik sem létezhet a másik nélkül. De mivel a két dolog létrejötte között közel 200 év a differencia, ezért nyilván itt ez nem áll fenn. Avagy hosszmérték nélkül nincs sebesség mértékegység (és így nincs sebesség sem), mivel származtatott, de a sebesség mértékegység nélkül hosszmérték még lehet...

    A méter végleges definíciója egyfajta körkörös érvelés, de mivel a méter létezik a fénysebesség nélkül is, így nyilvánvaló, hogy csak a lehető legnagyobb precizitás miatt alapozták a fénysebességre a hosszúság SI mértékegységét.
  • Legendary #64
    Hi!
    Hogy kapcsolódik a példád ahhoz amit én írtam?
  • Tetsuo #63
    "Azesetben". Egy szo. Mea culpa.