72
-
errorista #72 szerk:
ezt: fénysebesség*másodperc*1/299 792 458
erre: c*t*1/299792458 ahol t=1s -
errorista #71 ,,Vagy: ahhoz tudnunk kell a méter hosszát, hogy megadjuk a fény sebességét m/s-ban, amiből aztán megmondjuk, hogy 1 s hányad része alatt tesz meg a fény 1 métert. :D"
Tény és való, ha a kiszámolt értéket osztanád el nem lenne semmi kapcsolatod a valósággal. Éppen ezért csinálják azt, hogy lemérik hogy mennyi utat tesz meg a fény 1 s alatt, és azt osztják 300000000-el. Ebben nincsen körkörös érvelés. Ha úgy csinálnák, ahogy te írod, hogy kiszámolják a méter hosszából a fény sebességét, és abból számolnák ki a méter hosszát akkor lenne. Ezért is szerencse, hogy nem így van definiálva a méter.
(van egy olyan érzésem hogy ez unalmas lesz: már a legelső definícióban is le van írva hogy a ,,méter 1983-ban elfogadott meghatározása a következő: az a távolság amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt.", és nem az a távolság ami a fénysebesség*másodperc*1/299 792 458. De felőlem leírhatod még párszor, én ráérek. -
#70
Itt most egy konkrét esetről van szó, nem arról, hogy hogyan lehet alternatív módon távolságot mérni. És nyilvánvalóan számoltak, nem hasraütésszerűen kitalálták, hogy legyen 1 méter a fény 1 s alatt megtett útjának 299792458-ed része. Mert ez "véletlenül" pont az a méter, amit az 1700-as évek végén kitaláltak. Egyértelmű, hogy kőműves Józsi - ami itt a fény - fix állandó sebességgel fut, tehát rá lehet alapozni azt az 1700-as évek végén kitalált hosszúságmértékegységet, és ez pontosabb, mint mindenféle méteretalonnal szórakozni... -
M2 #69 Ez akkor igaz ha számolsz, ha méred akkor elég az 1 másodperc hosszában megegyezni és máris van métered. A fény sebességét nem is kell belekeverni.
Mondjuk kőműves Józsiról csak azt tudja mindenki, hogy fix állandó sebességgel fut - de azt senki nem tudja, hogy pontosan mennyivel. Józsi mégis használható távolságok lemérésére, csak egy pontos óra szükséges hozzá. -
#68
De ahhoz tudnunk kell a méter hosszát, hogy tudjuk, 1 méter a fény 1 s alatt megtett útjának hányad része... És ez van a definícióban. Azt pedig a fény m/s-ben kifejezett sebességéből származik... :D
Vagy: ahhoz tudnunk kell a méter hosszát, hogy megadjuk a fény sebességét m/s-ban, amiből aztán megmondjuk, hogy 1 s hányad része alatt tesz meg a fény 1 métert. :D -
errorista #67 ,,Tehát a méter meghatározásához ismernünk kell a fénysebességet, ahhoz viszont tudnunk kell mennyi 1 méter"
Nem kell tudnunk a méter hosszát a fény 1 s alatt megtett útjának leméréséhez. -
l00ser #66 Karácsony után mindig rámrakódott néhány mikrogramm túlsúly, de a cikk alapján rájöttem, hogy ez azért van, mert télen nem süt eleget a nap. -
#65
Elfelejted, hogy a méter 200 évvel megelőzte a fénysebesség meghatározását. A paradox pedig az, ha egyik sem létezhet a másik nélkül. De mivel a két dolog létrejötte között közel 200 év a differencia, ezért nyilván itt ez nem áll fenn. Avagy hosszmérték nélkül nincs sebesség mértékegység (és így nincs sebesség sem), mivel származtatott, de a sebesség mértékegység nélkül hosszmérték még lehet...
A méter végleges definíciója egyfajta körkörös érvelés, de mivel a méter létezik a fénysebesség nélkül is, így nyilvánvaló, hogy csak a lehető legnagyobb precizitás miatt alapozták a fénysebességre a hosszúság SI mértékegységét. -
Legendary #64 Hi!
Hogy kapcsolódik a példád ahhoz amit én írtam? -
#63
"Azesetben". Egy szo. Mea culpa. -
#62
Ez nem paradoxon, hanem ilyenek a mertekegysegek. Az ember maga talalja ki, mit mihez mer, a lenyeg, hogy azutan egyseges legyen.
Hasznalhatnank ora helyett mondjuk 3/4-ed ora es 5,1 masodpercet, mint kerek egyseget es merhetnenk mondjuk a filmek hosszat abban, de nem ugy alakult ill. relativ hogy hogy alakult, mert akkor ma azt a 3/4-ed ora es 5,1 masodpercet hivnank 1 egesznek (mondjuk oranak) ugyis.
A pontossag pedig finomodott, mint a koolaj. ;) Az esetben is hasrautesszeruen dontottuk el, hogy eppen mihez tartson, mi legyen etalon ill. praktitus okai voltak. -
Legendary #61 Hello mindenki!
Nektek feltűnt már a következő paradoxon?
"A méter 1983-ban elfogadott meghatározása a következő: az a távolság amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt."
"A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége. Pontos értéke 299 792 458 m/s minden vonatkoztatási rendszerben"
Tehát a méter meghatározásához ismernünk kell a fénysebességet, ahhoz viszont tudnunk kell mennyi 1 méter :) -
Tau Tang Wou #60 Az analitikai mérleg az analitikai mérleg. Nincs olyan, hogy mezei analitikai mérleg meg NASA analitikai mérleg.
Valószínűsítem, hogy az etalont az 1kg-os 4°C-os 1dm3 vízhez igazították valamilyen módon. -
vumbi #59 gondolom nem mezei analitikai merleggel szarakodnak. valamit biztos talaltak, ha nem megcsinaltak
-
#58
Anyám ... eddig vicces volt olvasni, de ez ... digitálisan a kg :D -
qrd0xQSt2rdvnu #57 A digitálist ne tekintsd pontosnak. Talán még sokkal érzékenyebb is környezeti változásokra mint egy sima mechanikus mérleg és ráadásul nagyon csak nem időtálló (az elektromos alkatrészek pontossága igen csak öregszik. Egy ellenállás vagy kondenzátor értéke igen szépen megváltozik ha évtizedekben gondolkodunk). -
orkaman #56 van otthon egy régi pici 1kg-os súlyzóm, na arról lepattogzott egy kis "zománc".
kirakom a napra, hátha. -
#55
A digitalis muszer annyit tesz, hogy digitalisan jelzi ki ugyanazt, amit az analog mer. Sot, altalaban az analog pontosabb.
Raadasul akarmilyen fityfene muszer is, bizonyos periodusonkent mindet kalibralni kell. -
fszrtkvltzttni #54 etanolt gyártanak anélkül is -
#53
Digitalisan? :o -
Archenemy #52 a "K" kurvát jelent, már bocs hogy kijavítalak -
krk #51 A "K" kelvint jelent. A kilónak "k" a jele: 1 kg -
A1274815 #50 Illene tudni, hogy a digitális mérleg egy nyomásérzékeny ellenállást használ, mely egy analóg eszköz és egyáltalán nem biztos, hogy időt álló. -
#49
Egyszer be van kalibrálva, utána milliárd "etanolt" lehet előállítani. Tudni illik a digitális dolgok nem lesznek se többet se kevesebbek, nem porosodnak. Mindig ugyan annyik maradnak -
Archenemy #48 nem csak ez, de újabban már a feles is kevesebb mint régen! -
Tau Tang Wou #47 Jó ötlet. -
#46
Jogos. :) Ideje aludni mennem... -
Tau Tang Wou #45 Főleg, hogy én analitikai mérlegről beszéltem, te meg mikromérlegről. 
-
#44
Ezek szerint neked, de a kommented kicsit félreérthető... :)
-
Tau Tang Wou #43 Na most akkor kinek van igaza? 
-
#42
Képesek kimérni 1 mikrogrammot, kevesebbet is, csak azt már nem túl pontosan, viszont a felső méréshatáruk talán olyan 50 gramm körül van. Legalábbis már egy 200-300 ml-es, üres Erlenmeyer-lombiktól is kiakadnak.
Annak idején, amikor élesztőknek táptalajt csináltam, 10 mikrogrammokat méregettem ki különböző aminosavakból. -
Vol Jin #41 "Régen biztos volt, de nekem senki ne mondja, hogy 2013-ban nincs meg 101% os pontossággal digitálisan 50 ezer helyen a mértékegység.."
Digitálisan annyi az 1 Kg, hogy leírsz a wordben egymás mellé egy 1-est, egy szóközt, egy nagy k betűt és egy kis g-t. -
Tau Tang Wou #40 Nem ez a lényeg, hanem az, hogy az a platinatömb már nem annyi.
-
Tau Tang Wou #39 "Analitikai mérlegek képesek mikrogrammnyi pontosággal mérni..."
A fenét.
Főleg nem 1 kg-os tartományban.
-
A1274815 #38 Persze hogy van, viszont valahogy azokat is be kell kalibrálni, nem gondolod? -
#37
Ennek még van bármi értelme ? Régen biztos volt, de nekem senki ne mondja, hogy 2013-ban nincs meg 101% os pontossággal digitálisan 50 ezer helyen a mértékegység.. -
Vol Jin #36 "Üvegbúra alatt hogy a tökömbe rakódott rá a légszennyezés? Vagy ez ilyen légáteresztő üveg?"
Nyilván előveszik használni, hogy hitelesítsenek vele valamit. -
M2 #35 Már csak azon szurkolok, nehogy a köbdecimétert is elveszítsék! :-) -
A1274815 #34 Bocsánat pontatlan voltam: 1dm^3 desztilált, 277.15K hőmérsékletű víz alapján. -
A1274815 #33 1dm^3 víz alapján.