SG.hu·

Váratnak magukra az LHC fekete lyukai

Váratnak magukra az LHC fekete lyukjai A Nagy Hadronütköztető (LHC) még egyet sem észlelt azokból a mikroszkopikus fekete lyukakból, amikről az elmúlt években már számos rémtörténet is szárnyra kapott.

Sok elméleti tudós reméli, hogy a svájci-francia határon fekvő ütköztető parányi, röpke élettartamú fekete lyukakat fog előállítani, amik nem jelentenének veszélyt a Földre, azonban fontos bizonyítékokkal szolgálnának az általunk észlelt háromdimenziós világon túlmutató elméleti extra dimenziókról.

Az új dimenziók létezése többek közt választ adna arra a régóta fennálló kérdésre is, miszerint miért gyengébb a gravitáció a többi erőnél. Az elméletek szerint a gravitációs kölcsönhatást közvetítő feltételezett elemi részecskék, a gravitonok beszivároghatnak az extra dimenziókba, utóbbi létezésének alátámasztása nélkül azonban az elmélet csak elmélet marad.

A fekete lyukak kialakulása az LHC-ben bizonyítaná a több dimenzió létezését, a részecske ütköztetőben uralkodó magas energiaszinteken a protonokra ugyanis még az extra dimenziókban is hatással lehetnek a gravitonok, melynek eredményeként a gravitáció kellően felerősödhet, hogy rövid életű fekte lyukakat alkosson. Az elméleti tudósok számítása szerint ez a gravitációerősödés egy kilencdimenziós térben lehet akkora, hogy akár az LHC-ben is létrejöhessenek fekete lyukak, eddig azonban egy sem bukkant fel.

A fekete lyukak jeleit, vagyis a magas energiájú részecskék számának hirtelen megugrását a protonsugárban a CMS detektoron dolgozó tudósok kutatják. Az, hogy mindeddig semmit nem találtak annyit jelent, hogy 3,5 és 4,5 TeV közötti energián kizárható a fekete lyukak felbukkanása. A plusz dimenziók ennek ellenére létezhetnek, hiszen az eddigieknél magasabb energiákon is kísérletezni fognak majd, magyarázta a CMS szóvivője, Guido Tonelli.

"A keresés természetesen tovább folyik" - mondta, azt azonban kijelentette, hogy már az eddigi eredmények alapján is kizárhatók az extra dimenzió elmélet egyes változatai. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben létezik háromnál több dimenzió, azok észlelése jóval nehezebb lesz, mint azt eddig remélték. "Ez lényeges korlátokat jelent, amit az elméleti tudósoknak el kell viselniük" - összegzett Dmitri Kharzeev, a New York-i Brookhaven Nemzeti Laboratórium szakértője.

Amennyiben a világ a hagyományos gravitációelmélet szerint működik, akkor nincs remény fekete lyuk kialakulására a részecskeütközésekkor, az LHC teljesítményénél ugyanis nagyságrendekkel magasabb részecskeenergiára lenne szükség, ami megvalósíthatatlan.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Bragbol2011. 02. 04.. 12:59||#49
Mármint amiért megépítették.
© Bragbol2011. 02. 04.. 12:56||#48
Nem kell parázni 😄
Médiumi forrásból tudom hogy nem rejt semmi veszélyt az LHC!
Viszont nagy pénzkidobás az egész mert nem fognak találni semmi érdekeset ezzel a berendezéssel!
© gybfefe2011. 01. 05.. 00:11||#47
Ja az uccsó kérdésedre nem kell végtelennel válaszolni, arra a relativitás a válasz 😊- vagyis nem kell félni, megbízható tudósaink pontosan utánaszámoltak az arányoknak. Akkor kéne csak rettegnünk, ha képesek lennénk az abszolút nulla elõállítására, ebben az esetben mivel nullával szorzunk az általunk ismert és nem ismert világ eltûnne, és helyére lépne egy teljesen új, de ez is csak akkor ha a szörnyû null-reakció-lánc kioltaná a végtelent. Nos ha eme szörnyû nullreakciós bomba nálunk robbanna föl, vagyis a földön lenne az origója 😊, nem kellene, hogy fájjon a fejünk miatta, mivel olyan gyorsan történne, hogy észre se vennénk mi történik 😊 Amennyiben távoli civilizációk kísérleteznének evvel és életúntságuk miatt valamint hogy bebizonyítsák õk az univerzum leghatalmasabbjai esetleg megvalósítanák a nullbombát, akkor valószínûleg még bejárnák az univerzumot ameddig bírnák és talán minket is értesítenének, hogy búcsúzkodjunk, szilveszterezzünk egy utolsót mert õk az xyz civilizáció, és amúgy is elegük van már mindenbõl... 😊-egyébként fogadást mernék kötni rá, hogy a tudósokkal szemben még van ereje a társadalom más tagjainak arra, hogy késleltesse a "feketelyukazást" a tudósok meg lehet hogy betiltatták a flashforward következõ szériáját, mert ekkora riogatás mellet már nem lehet dolgozni 😊
© gybfefe2011. 01. 04.. 17:14||#46
Az általunk (elmélettel) észlelt Õsrobbanás ugyan úgy része a végtelennek mint bármi más, ekként relatív a hozzá hasonló folyamatokhoz. Az energia, tér és idõ szentháromsága alkotja a végtelent. Ide is leírom hátha valaki nem olvasta a leghosszabb topikban😊 Ahhoz hogy létezzen egyáltalán valami, mindenféleképp legalább három változónak kell lennie. Az egyik elválasztja a másodikat a harmadiktól. Ez a logikai minimum elve. Számrendszerben ez a bináris, ahol a "rejtett" harmadik változó maga a sorrend, a nullák és egyesek sorrendje.
A semmi relatíve semmi a valamihez képest, a valami relatíve valami a semmihez képest, no ez az igazi kiterjesztett relativitás elmélet 😊 A szent háromsághoz mégeccer annyi, hogy a már Maxwell által is körülírt de Einstein révén elhíresült E=mc² energiaképlet világosan megmutatja az E mint egység szerepét a semmihez képest. A tömeg mint elsõfokú tag szorzata a távolság másodfokával kiadja a teret, amit aztán az idõ másodfokával választunk el az egységtõl, vagyis az energiától. Ezen változók egymáson változása a világ végtelenje fizikailag. Matematikai szempontból (a logika egyik leghatalmasabb képviselõjétõl a többi tudományokhoz képest) Gödel írt bizonyítékot a végtelen szükségszerûségére (õ maga csak a nemteljességre de ebbõl többen is képesek voltak levonni a következtetést köztük én is) vagyis logikai érveléssel csakis a világ végtelensége felõl tájékozódhatunk, imígyen felvetett kérdéseid halamzára, csak is a végtelen felfoghatatlan válasza ad némi felvilágosítást.
© JMáté2011. 01. 03.. 23:23||#45
Az õsrobbanásról én se tudok sokat, de a tudomány mai állása szerint nem csak az anyag, de maga a tér -és így az idõ- abban keletkezett. Tehát nincs olyan hogy az õsrobbanás "elõtt", mert az idõ is csak az õsrobbanás óta létezik. Sõt, egyes tudósok, például Stephen Hawking még azt is állítják, hogy mindezek ellenére az idõnek nem volt legelsõ pillanata. Tehát az univerzumnak "volt" olyan állapota amikor az idõ nem létezett, most olyan állapotban van hogy az idõ létezik, de hogy "mikor" történt ez az állapot átmenet azt elméletileg is lehetetlen megmondani.
Feketelyuknak pedig nem kell nagy tömegûnek lennie, egyes elméletek szerint létezhetnek mikroszkopikus fektelyukak is (a magyar wikin van is róluk szócikk, ahol megemlítenek egy becslést a tömegükre vonatkozólag. na azt hagyd figyelmen kívül, mert az egy felsõ becslés, ami csak azokra a feketelyukakra vonatkozik amiket Hawking reményei szerint még van esélyünk megfigyelni a világûrben). A kistömegû feketelyuk pedig nem bánt, nem szippant be az semmit, mert gyenge hozzá a gravitációs vonzása. Ráadásul gyorsan elpárolog.
© sylvanor2011. 01. 02.. 16:07||#44
Mint hozzá nem értõ személy ezért nem adok igazat sok világûrrel kapcsolatos elméletnek. Mert - bár alá tudják támasztani valamivel - ez mind elmélet, a bizonyítások is.
Pl.: Az Õsrobbanás ugye. Elég sok dolog szól a létezése mellett. De el képzelni ezt alig lehet.
13 milliárd éve volt egy kis sûrû pont, aztán egy nagy bumm és megszületett a világuniverzum? o.O
És a 13milliárd év elõtti végtelen hosszú idõvel mi volt? Pl. nem 13, hanem 100 milliárd évvel ezelõtt. Még akkor is ott volt a nagy fekete semmiben egy kis pont, ami ment össze fele? És akkor a sûrû kis ponttól a nagy fekete semmi végtelen távolságban lévõ másik végén, ami nincs is, na ott mi volt abban a pillanatban?
Ha volt is õsrobbanás...elég nagy az univerzum, akkor valószínûleg nem foglalja magába az egész világûr létrejöttét az Õsrobbanás, hanem csak egy nagyon kis részét. Akkor amarra jó messzire mi van?
Most még Õsrobbanás. 100 év múlva találnak valamit, ami miatt kiderül, h semmi Õsrobbanás. De az se lesz igaz, mert 500 év múlva meg jön egy hajó egy jó messzi galaxisból és közlik velünk, hogy segghülyék vagyunk. 😄 xD

De igen, amekkora az univerzum, annyi dolog ismeretlen még az ember számára.

De hogy a cikkhez szóljak hozzá. Értem én, hogy kis méretû feketelyukat akarnak csinálni, de ha minden igaz, akkor a feketelyuk végtelen tömeggel rendelkezik. Akkor nem mindegy, hogy milyen kicsi feketelyukat akarnak? De kicsi. Ez esetben nem szippantja be rögtön az egész Földet, hanem csak a kutatólabort, aztán az országot, majd a kontinenst és így tovább. Mit akarnak? Kis üvegburával elzárni egy feketelyukat?
© NEXUS62010. 12. 26.. 16:18||#43
Hát igen az univerzum gyakorlatilag felfoghatatlanul nagy, az emberi számára, gyakorlatilag végtelen.

A tudósok gyakorlatilag egyfajta tömörítési szabályokat dolgoznak ki egy végtelenül nagy adatbázis kezelésére, ha informatikai oldalról akarjuk megközelíteni. Ezeket hívjuk szabályoknak, erõknek.

De mint minden rendszerszemléletû megközelítésnél felmerül a kérdés, hogy a rendszert mi visszük a dolgokba, vagy azok valóban létezõ dolgok?
Ha pedig léteznek még mindíg kérdés, hogy az amit mi kitalálunk, meg ami a valós szabály a rendszer mögött mennyire egyezik?
© Balumann2010. 12. 25.. 22:51||#42
Ez azért így nem teljes! 😊) Az ûrhajós példa az nem paradoxon, ha elég gyorsan megy, akkor tényleg fiatalabb lesz nálad amikor visszatér. A relativitás ilyen téren már vitathatatlan.
A macskás paradoxon meg azért ennél összetettebb! 😄
© karesz62010. 12. 25.. 22:35||#41
Döbbenetes 😊
© karesz62010. 12. 25.. 22:34||#40
Definiáld "döbbenetes".