Mozgalmas évnek ígérkezik 2013 az űrrepülések szempontjából. Bár a NASA űrsikló flottája nyugállományba vonult, az űrállomásra irányuló repülések nem álltak le, és az idén is folytatódnak, ezen felül Kína is újabb emberi expedícióra készül, míg Dél-Korea, India, Kanada és az EU robotszondákat küld a világűrbe, így az idén összesen 13 jelentős kilövésre számíthatunk.

A legnagyobb várakozás a média részéről a magán szektor szuborbitális próbarepüléseit övezi. Némi szerencsével 2013-ban számos mérföldkőnek számító teszt zajlik le az emberi repülésre alkalmas űrrepülőgépek körében, amik pénzes utasokat repítenek el egy rövid sétarepülésre a világűr peremére. A Virgin Galactic SpaceShipTwo elnevezésű gépet számos siklórepülést tud már maga mögött, így az ütemtervnek megfelelően az idén már rakétáit is begyújtva kell, hogy bizonyítson. Egy másik cég, az XCOR Aerospace is az idei évre tervezi Lynx szuborbitális járművének tesztelését, mindkét vállalkozás 2014-ben indítaná első járatait.

Dél-Korea az idén harmadszor is nekiveselkedik a KSLV 1 hordozórakéta űrbejuttatásának. A korábbi 2009-es és 2010-es kísérletek kudarcai után, a harmadik próbálkozás remélhetőleg szerencsét hoz az országnak, ami megpróbálja a rakétával pályára állítani a Tudományos és Műszaki Műhold 2C-t (STSAT 2C). A kilövésre már januárban sor kerülhet.

Ahogy a bevezetőben említettük, 2013-ban India is felsorakozik az űrkutatásban érdekelt nemzetek mellé, méghozzá a Föld tengereit és óceánjait vizsgáló SARAL/AltiKa nevet viselő műholddal. Az eszköz kulcsa az óceáni magasságmeghatározás, melynek köszönhetően a kutatók számos alkalmazással gazdagodhatnak a környezeti- és az oceanográfiai tudományokhoz. A francia közreműködéssel zajló küldetés január 28-án indulhat útnak egy indiai PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakétával, ami egy NEOSSat-ot, a földközeli aszteroidák keresését célzó eszközt, valamint egy kanadai űrfelügyeleti műholdat, a Sapphire-t is magával visz. A küldetés az indiai Satish Dawan Űrközpontból indul.

Februárral megkezdődnek az első Cygnus repülések is. Az Orbital Sciences Corporation magán űrrepülési cég - akárcsak a SpaceX - teherszállítási szerződéssel rendelkezik az ISS ellátására a NASA-val. A cég Cygnus teherűrhajóját szállító Antares rakétája első próbarepülésére februárban kerülhet sor az Orbital Sciences Wallops- szigeti komplexumából. Amennyiben az Antares tesztjei rendben lezajlanak, az első Cygnus április 5-én indulhat az űrállomásra.

Természetesen a SpaceX sem tétlenkedik az újesztendőben. A tavalyi sikeres repülések után tovább folytatódnak a Dragon kapszulák űrállomásra irányuló küldetései. A március 1-re és szeptember 30-ra kitűzött kilövések nem csupán az űrállomás ellátását, de a SpaceX emberi küldetéseinek előkészítését is szolgálják.

Az űrállomásra az idén három emberi repülést terveznek, melyeket Bajkonurból indítanak március 28-án, május 28-án és szeptember 25-én. Minden kilövéssel három űrhajós juthat el az ISS tagállamaiból, az Egyesült Államokból, Oroszországból, Kanadából, Japánból és Európából az orosz Szojuzok fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra, ahol jellemzően 5-6 hónapot töltenek el.

Áprilisban indul a kanadai Cassiopeia űrszonda, méghozzá a SpaceX Falcon 9 rakétáján a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról. A műhold tudományos műszereivel a napviharok és a Föld ionszférájának kölcsönhatásait figyeli, illetve segítségével letesztelnek egy új kommunikációs technikát is. A repülés nem csak Kanada, de a SpaceX számára is nagy jelentőséggel bír, a Falcon még soha nem indult a Vandenbergről, emellett először vetik be élesben az új Merlin 1D hajtóműveket.

A SpaceX és az Orbital Sciences kapcsán már említettük az űrállomásra irányuló teherszállítmányokat. A magáncégek mellett az űrügynökségek teherhajói is repülni fognak 2013-ban. Az orosz Progressz február 12-én, április 24-én és július 24-én, a japán HTV július 15-én, az ESA ATV-je pedig április 18-án emelkedik a magasba. Ezek a már rutinszerűen repülő teherszállítók élelmet, hardvereket és tudományos kísérleteket szállítanak az állomásra.

Áprilisban állítják sark körüli pályára az ESA Swarm űrszondáját. A feladatot egy orosz Eurockot Rockot rakéta végzi. A műholdat három, a Föld geomágneses mezőinek változásait tanulmányozó műszerrel látták el, melyek betekintést nyújthatnak a Föld légköri és belső összetételébe.

Április végén, 28-án vagy 29-én indítják a NASA Iris műholdját, ami Napot, egész pontosan a csillagunk légkörében és helioszférájában áramló energiákat tanulmányozza. Az Iris az Orbital Sciences Pegasus XL rakétáján hagyja el a Földet, a rakéta érdekessége, hogy légi indítású, vagyis egy repülőgéphez csatolva éri el az indításhoz szükséges magasságot.

Júniusban Kína játssza a főszerepet ötödik emberi űrrepülésével. A Sencsu 10 küldetés három kínai űrhajóst, köztük egy nő juttat el a Föld körül keringő Tiangong 1 űrlaboratóriumba. A repüléssel Kína újabb lépést tesz egy űrállomás létesítése, valamint a Holdra szállás lehetősége felé. A Sencsu 10-et akárcsak a tavalyi Sencsu 9-et egy Long March 2F rakéta állítja földkörüli pályára.

A nyár eseménye lesz a NASA Ladee (Hold Légköri és Por Kísérlet) szondája is, ami ahogy a nevéből is kitűnik a légkört és a felszínt borító, az elektrosztatikus erők hatására gyakran lebegő por részecskéit hivatott tanulmányozni. A kilövésre augusztus 12-én kerül sor az Egyesült Államok Légierejének Minotaur 5 rakétájával.

Végül november végén, december elején egy újabb Mars küldetésért szoríthatunk, a NASA Mars Maven műholdja "személyében", ami 2014 szeptemberében éri el a vörös bolygót. A Maven a Mars légköri gázainak kiáramlását tanulmányozza majd, feljuttatásáról a jól ismert Atlas 5 rakéta gondoskodik.