61
-
Vol Jin #61 Vazzeg, tényleg van ilyen kifejezés. :-D -
#60
Szerintem dobd be a gugliba, mielőtt levéded. :) -
Vol Jin #59 Megalkottam egy új kifejezést. Ökofasiszta. -
Vol Jin #58 A széndioxid hőmérsékletnövelő hatását abból mutatták ki, hogy a jégmintákban a széndioxid szintje magasabb volt akkor, amikor melegebb volt az éghajlat. Csakhogy a széndioxid emelkedése inkább utólag követi le a felmelegedést. Ez annyit jelent, hogy előbb nő a hőmérséklet, aminek a hatására az óceánból kiáramlik a széndioxid, és a növényzet a kontinenseken visszaszorul. Erre a környezetvédők álláspontja, hogy hát ez az utólagos széndioxidnövekedés mérési hiba és kész. Pedig arról van szó, hogy nem a széndioxid okozott meleget, hanem a meleg széndioxidot. Azaz nem katalizátor, hanem indikátor. Tehát nem ok, hanem okozat. Miért is lenne hülye, aki ezt gondolja? A természetbe került vegyi anyagok, a szemét, a környezet pusztítása amivel foglalkozni kellene, és nem a széndioxiddal. Leragadtunk egy kreállt álproblémával, az igazival meg nem foglalkozik a környezetvédelem. -
Vol Jin #57 "En nem a kajarol irtam, hanem a Holland ember okologia labnyomrol. A Hollandiai peldara visszaterve, az ottani 15 millio lakos annyit szennyez, mint Afrika fejletlen orszagai egyuttveve, persze az Afrikaban kulfoldre kitermelt aruk szennyezese nelkul. "
Alapvetően téves a kiindulásod. Az afrikaiak konkrétan annyira teleszarják a saját kis patakjaikat, hogy ahol ember él, ott nincs iható víz. Közműhálózat semmi, szemétszállítás semmi, az összes mocskukat kibasszák a kunyhó elé, és ezért döglenek a fertőzőbetegségektől. A fejletlen világokban olyan, hogy környezetvédelem, az nem létezik. Az valami úri nyugati huncutságnak számít náluk. Nézd már meg milyen egy afrikai bánya! Egy afrikai hadúrnak csak annyi számít, hogy kitermelje a hadifogoly a gyémántot, aranyat, akármit, a többit meg leszarja. -
gyuuula #56 Millió tonna mennyiségekben égetjük el szénhidrogéneket, aki azt állítja, hogy ennek nem lesz hatása a természetre az vagy hülye, vagy nem érdekli a következmények. Inkább az kérdés, mennyire lesz élhető a Föld 50 100 200 év múlva.
Ui a jelenlegi társadalmak úgy "nőttek ki" az olajon, mint penész a szemeten. A közel-keleten felhőkarcolókat építenek a sivatag közepén. Ha majd el fogy az olaj, előbb-utóbb szellemvárosokká fognak változni azok a területek. -
Náza #55 En nem a kajarol irtam, hanem a Holland ember okologia labnyomrol. A Hollandiai peldara visszaterve, az ottani 15 millio lakos annyit szennyez, mint Afrika fejletlen orszagai egyuttveve, persze az Afrikaban kulfoldre kitermelt aruk szennyezese nelkul. Ez az amit sokan latnak at. Hollandia 15 millio embernek kell Iphone, LCD TV, laptop, ezerfele mas technikai eszkoz es mas dolog, oriasi energia igeny ezeket ki kell banyaszni, termelni, le kell gyartani valahol, artalmatlanitani valahol, persze nem Hollandiaban es a nyugati allamokban, hanem mondjuk Kinaban, ahhoz ott fognak szennyezni. A fejlett allamok attelepitettek a termelest mas orszagokaba es ott szennyeznek es hiaba oko-bio Hollandia a sajat orszaga teruleten, valojaban nagy szennyezo. Csak ilyen kimutatasok nem leteznek, csak olyanok amik az orszag teruleten belul mutatjak a szennyezest. Ha az egesz vilag olyan fejletlen lenne mint Afrika, Azsia nagy resze, tehat szennyezo gyartas sem volna, 1/100 lenne a koolaj, foldgaz termeles, szennyes stb. Nyilvan allitolag volnanak elelmezesi gondok ekkor de ez beszabalyozna a lakossag szamat is.
Ehelyett viszont van 1-2 millard ember a foldon akik fosszilis energiahordozo igenye 10 szerese a masik 5-6 millard osszigenyenek, raadasul mivel 1-2 mrd ember igy el, a masik 5-6 is ezekre vagyik, ezert az elso kategoria letszama folyatosan no, de persze a folyamatos fejlodesnek kozonhetoen, az elso kategoria energia igenye, es pazarlasa is no. Es ez az amit nem bir el Fold, ezt az 1-2 milliard embert, vagyis azt a szennyezest amit ez a csoport okoz globalisan. Csokkennie kellene ennek a szamnak, de egyre csak no.
Szoval en tenyleg azt gondolom, hogy a nagy fejlettseget es szennyezest csak ugy lehetne kordaban tartani, ha be lenne vezetve valamilyen szuletes szabalyozas, akar intelligenciahoz kotott, akar energiafelhasznalashoz kotott, akar osszemosva a bevandorlas politikaval, mert a fejlett orszagok feljettsege es az ezekben az orszagokban elok lakossaga a bolygo rakfeneje, nem az afrikai, indiai, kinai kecskepasztorok. Nem tudom hogy lehetne megoldani, nyilvan az en csaladomnak is fajna ez a lepes, de csak azert mert az LCD tevemet nem a szemem elott gyartjak, es szennyeznek hanem Kinaban, es aztan mikor elromlik, nem az en kertemben temetik el hanem valahol Afrikaban meg tudom, hogy az igenyeimmel en 100x annyit artok a bolygomnak mint az a kecskepasztor Indiaban, akinek 10 leszarmazottja van. Persze nem cserelnek vele nyilvan, de en ugy latom, hogy pusztan azzal hogy ha becsukom a szemem es erre nem gondolva vallalunk meg gyerekeket, azzal nem segitek a bolygomnak, raadasul ha mindenki becsukja a szemet es "felelotlenul" gyereket vallal most, akkor lehet hogy nagyon kiszur a gyerekevel, mert mire felnott lesz a gyerekbol, o mar nem olyan bolygot kap tolunk, mint amilyet mi kaptunk a szuleinktol. -
ostoros #54 Így igaz. -
Vol Jin #53 Erre gondoltam én is. Szóval sokan abból indulnak ki, hogy akkor van hideg, amikor esik az eső, tehát a felhő hűt. Pedig a klíma nem csak abból áll, hogy a talajszinten hány fok van, hanem abból, hogy az egész légtömeg mennyi hőt tárol. -
ostoros #52 Nem az a lényeg, hogy egy felhő mennyit nyel el a nap fényéből, hanem az, hogy mennyit nyel el a földfelszín által kibocsájtott hősugárzásból.
Infravörös sugarak <> látható fény
Évezredes tapasztalat, hogy csillagos éjszakákon hidegebb van, mint felhős éjjeleken. Most is érzem, ha kimegyek.
Az általam linkelt Wikipedia cikkben is benne van, hogy a vízpára a napos időben 36 és 66 százalék között veszi ki a részét az üvegházhatásból. Felhős időben pedig 66 és 85 százalék között. -
WoodrowWilson #51 Ha nagyobb részét elnyelné, akkor nyilván melegítene, de inkább visszaveri. -
Vol Jin #50 A vízpára az globális felmelegítő. A felhő, ami nem. Tehát a légkörben lévő nem kicsapódó, azaz nem látható víz, a nem gőz, hanem csak a belepárolgott víz, az kibaszott üvegházgáz. Két nagyságrenddel erősebb, mint a széndioxid. A felhő, az meg nem engedi a fényt az alsóbb légkörökbe. Na ez a kettő egy erős ellensúlypár, egy szabályozó mechanizmus.
Bár érdekelne egy meteorológus véleménye, hogy azzal, hogy a felhő kitakarja a fényt, valójában nem melegíti e a légkört a fény elnyelésével? Szóval lehet, hogy alatta hűvösebb van a felszínen, de a légköri áramlatok, a teljes légkör, az melegszik-e tőle. -
#49
Az épített környezet jelentősen megváltoztatja a mikroklímát, márpedig egyre több a város, az út. A környezetszennyezés aeroszolokat bocsájt a levegőbe, ami növeli a felhőképződést. A két dolog valszeg ugyan ellentétes hatást hordozhat, csak éppen legalább olyan fontos, mint a CO2, viszont a CO2-vel ellentétben senki nem dumál róluk.
És visszatérve a cikkhez, nem biztos, hogy a legnagyobb hatást jelentő tényezőt, a Napot olyan szinten kezeljük, mint ahogy kéne. -
#48
Hát igen az hogy adott ország 3. vagy 5. a világranglistán, nos igen ez fontos szempont;)
Amit írsz, hogy gyak feldolgozóiparról, reexportról van szó, az persze lényegesebb. A kérdés persze inkább az, hogy egy Hollandia ekkora népsűrűséggel, ilyen kis területtel tud-e annyi mezőgazdasági terméket létrehozni, amennyi a lakosság eltartásához kell, vagy sem? Vagy esetleg még exportra is jut bőven?
Afrikában meg éheznek, ez tény. Persze inkább ott ahol háborúznak, meg az egyenlőtlen fejlődés miatt előbb kaptak fejlett Eü ellátást akár segély formájában, mint lehetőséget arra, hogy fejlett mezőgazdaságot alakítsanak ki. Gyak a gyermekhalandóságot sikerült átkonvertálni nyugati segítséggel éhezésre. Nem az a gond, hogy sokan vannak, hanem hogy nincs olyan mezőgazdaság, ami eltartja őket. Azért ez 2 különböző dolog.
A nyugaton is tapasztalható egyre szarabb/drágább kajával meg nem kéne olyan messzire rohanni, amikor nálunk is pont ez a helyzet. Csak mi nem halásszuk agyon a tengereket. A konklúzió megint nem az, hogy sokan vagyunk (MÁRMINT MI MAGYAROK???? HÖHÖHÖ) hanem hogy ha szétbaxszák, irracionalizálják a mezőgazdaságot, élelmiszer termelést, tengerművelést, akkor szarabb lesz a kaja, nem azért mert a franciák, vagy a japók, vagy mi többen vannak/vagyunk, hanem mert elbaxszák a termelést.
"Aki picit körbenéz, az józan ésszel nem gondolhatja, hogy Malthaus tételeinek többsége "urban legend". Bakker, amíg a gdp nő, addig minden frankó szerinted? Hogy a kínai folyók többségébe te a bakancsodat nem áztatnád bele, nemhogy igyál belőle az nem számít ugye? És szerinted ez fenntartható, sőt, a bolygó még bírja? :)"
A GDP sem nő feltétlenül nyugaton, kicsit még mindig válság van (valójában nagyon), Kína meg azt csinálja, mint amit mi csináltunk a XX. szd közepéig, vagy a japánok a 70-es évekig:IPAROSIT. Hát sajna ennek ezek a következményei, amíg ki nem találjuk a Sztártrek tudományt.
Nem a sok ember a Föld gondja, hanem az, hogy ez a kevesebb is észnélkül él, a kapitalizmus, aminél jobbat ugye még nem találtak ki;), a kizsákmányolásra épül, mind a természet, mind az emberi erőforrás tekintetében. Mármint ott ahol ezt hagyják. Skandináviába, vagy Hollandiában nem hagyják egyiket sem, hát olyan is a társadalom a környezet állapota.
Szájenszfiksönnek tartod, hogy egyszer mindenhol olyan legyen? Hát az is, csak éppen sarkítva vagy olyan lesz, vagy minmeghalunk!
A demográfia meg nem hazudik az írástudók aránya meg a nethozzáférés javulása nem azért jó mert egyre több afrikai csirkét tudsz bejelölni a fészbukkon, hanem mert ezek a csirkék ha tudnak fészbukozni, akkor már el tudnak menni akár dolgozni is, ami jó a gazdaságnak is, és amíg melóznak legalább nem dugnak, meg babáznak. Lejött az összefüggés?
-
ostoros #47 Még, ha nagyobb szerepe is van az üvegházhatásban a vízpárának, akkor is a teljes üvegházhatás 10 százalékáért a szén-dioxid a felelős. Ennek a duplájára emelkedése pedig éghajlat változáshoz vezet. -
#46
Burundi pl "extreme risk" kategóriában van, és nincs polgárháború.
Amúgy meg sok esetben az éhínség is a konfliktusok forrása. -
Vol Jin #45 Az afrikaiak is csak azért éheznek, mert szarrá lövik egymást a kibaszott polgárháborúikban. -
Vol Jin #44 "Visszaolvastam magam, bocs a hibakert, parat koccintottam mar, az este folyaman, remelem nagyreszt erheto volt azert amit le akartam irni. Egyszeres, feher abszolut nem radikalis apa vagyok, meg mielott."
Csak azért nem kritizáltam a mondandód, mert piásan írtad. -
Vol Jin #43 "Ne keverjük a dolgokat. A vízpára nem "üvegházabb" a szén-dioxidnál, csak több van belőle."
De, üvegházgázabb, és még több is van belőle. -
#42
Úgy, hogy te csak azt nézed, milyen szépen lobog mondjuk a tábortűz, minden műszer azt mutatja, hogy egyre fényesebb és egyre több meleget ad. Csak azt nem látod, hogy lassan elfogy a fa.
Hollandia először is az 5-6. helyen áll. Másodszor exportjának nagy részét a feldolgozóipar adja. A re-export 2-3 szorosa a megtermelt javak exportjának. A helyi termékek exportjának jelentős része továbbá a specializált elektronikai termékek, bányászat is. Importjukban pedig a top5-ben benne vannak az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek.
Továbbá erősen javasolt, hogy próbálj globálisan gondolkodni. Ez a példád kb olyan volt, mintha Szomáliát hoznám fel bármiben is jellemző példaként. Szerinted az európai agrár potenciál hogyan oldaná meg a szegényebb országok élelmezési gondjait? Vagy szerinted Afrika leszakadó részei majd Európából vennék a kaját? Vagy akinek szükséges, az majd sokadik Hollandiaként átveszi az ottani konstrukciót, és kacagva megvalósítja?
Illetve azt próbáld megérteni amit mondtam. Történetesen van ismerősöm, aki nagyon jó francia szállodákban séf. Ő mondta, hogy az a -szálloda saját flottája által kifogott- hal, ami 5 éve még ment volna a levesbe, most főfogásként van tálalva. Ugyanis elfogy a hal. A napi fogyasztási termékekben pedig (zöldség-gyümölcs-élőállat) töredékére csökkent a diverzitás, a növényekben csökkenő tendenciát mutat a vitamintartalom, az asztalra kerülő hús minősége romlik, stb.
Aki picit körbenéz, az józan ésszel nem gondolhatja, hogy Malthaus tételeinek többsége "urban legend". Bakker, amíg a gdp nő, addig minden frankó szerinted? Hogy a kínai folyók többségébe te a bakancsodat nem áztatnád bele, nemhogy igyál belőle az nem számít ugye? És szerinted ez fenntartható, sőt, a bolygó még bírja? :)
Mondjuk mindig lesznek, akik szerint repülünk és nem zuhanunk.
-
#41
Én is tudok példát hozni, monnyuk Hollandia, pöcsnyi ország, azt is a tengrtől hódították el, a világon átlagban az egyik legnafyobb népsűrűség, még is a 3. legnagyobb élelmiszer exportőr. Perfőre jutó GDP-ért meg csak a nyálunkat csorgatjuk. Hogy is van ez? -
#40
"Az általad megfogalmazott Malthaus-i problematika a növekvő lakosságról és az erőforrások végeszségéről sajnos csak urban legend szintjén van. "
Nagyon nem. A tengeri halászat összeomlása (különösen Japán), az ívóvíz pótlására tett erőfeszítések (Ausztrálok, India, lassan a Spanyolok meg a Közel-kelet is), a zöldség-gyümölcs-haszonállat piacon megfigyelhető tendenciák pont az ellenkezőjét mutatják. Ez a 10-20 milliárdos eltartóképesség az, ami egy elméleti adat, papíron jól néz ki, egy utópisztikus társadalom biztos megvalósíthatná. Jelenleg egyre növekednek az élelmezési problémák a világ nagy részén, a boldog nyugaton a polgár meg génkezelt kaját eszik.
Nyilván van már facebook Szíriában is, ettől még az összkép annyira nem változik. -
#39
"Ez nem elmélet, hanem egyszerű fizikai jelenség. Fognak egy nagy páradús levegővel telített akváriumszerű dobozt, berakják egy részecskezáporba, és hirtelen láthatóvá válik benne a gőz. Ezt a fizikai jelenséget van aki beveszi a klímamodelljébe, van aki nem."
Azt hiszem ezt hívják ködkamrának és az első detektorok egyike, amit a részecskefizikában is alkalmaztak. Érdekes az, hogy ezekszerint ez a jelenség átment a felhőképződés elméletének egyik fontos elemévé.
Arról van szó, hogy a Nap intenzívebb tevékenysége idején növekszk a napszél intenzitása, ami kiszorítja a nagy energiájú kozmikus sugarakat a belső naprendszerből. A napszelet a Föld mágneses mezeje eltéríti az abban levő részecskék nem tudnak a láégkörbe kerülve a felhőzetképződésben résztvenni, erre csak a nagy energiájú kozmikus sugárzás részecskéi képesk, mert azok nagyobb számban áthatolhatnak a márneses mezőn.
Ha nincs felhőképződés, akkor a napfény nagyobb része éri el a felszínt és melegíti fel azt és ezáltal a légkört is. A felhőzetnek ugyan is jelentős visszaverő képessége van.
Na most hogy színesedjen a szitu olvastam olyan felmérésről, hogy a felhőzett az utóbbi években "növekszik", a napsütéses órák száma csökken. Ennek ellenére tendencia szerint is növekszik a hőmérséklet.
Szal nem egyszerű a szitu. -
#38
Ezt akartam kérdezni.
Ha egy gyereked van, ami a fejlett életmódott folytató nyugati lakosság biológiai újratermeléséhez sem elég, akkor mi is a problémád pontosan?
A fehér lakosság mindenhol fogy, még Amerikában is, ez egy kultúrális, demográfiai jelenség.
A lakosság szaporodásának demográfiailag több fázisa van. Az utolsóban a lakosság száma stabilizálódik, de még inkább csökken. A gond az, hogy a nyugaton kívül a többiek még ennek a pályának az elején vanak. Másrészt mire ők is elérnek a társadalmilag fejlett korszakba a Föld lakossága akkor sem fogja elérni előreláthatólag a 10 Mrd-főt.
Ez igazából még belül lehet a Föld eltartóképességén.
Az általad megfogalmazott Malthaus-i problematika a növekvő lakosságról és az erőforrások végeszségéről sajnos csak urban legend szintjén van. Az, hogy mi is folyik, mik a problémák, milyen lesz a világ mondjuk 50-100 év múlva azt nem tudjuk.
Sok a huhogás, jön a világvége holnap, meg ilyenek. De a demográfiával foglalkozó szakembrek nagyjából egyetértenek azzal, hogy az emberiséget globális szinten jellemző adatok folyamatosan javulnak, irástudók aránya, egy főre jutó GDP, internethez jutás, akármi.
A média persze marha jól megvan ezzel a huhogással, meg van bizonyos előnye annak is, hogy az embereket a falravetített démonoktól való félelemmel sakkban lehet tartani. Be fognak vállalni olyan dolgokat, szolidaritásból akármiért, ami a szabadságjogaikat korlátozzák. Ez ami mostanában a nyugaton folyik gyak krízis-diktatúra. Ennek a részei az olyan eszmék is, amit itt összefoglaltál. -
Náza #37 Visszaolvastam magam, bocs a hibakert, parat koccintottam mar, az este folyaman, remelem nagyreszt erheto volt azert amit le akartam irni. Egyszeres, feher abszolut nem radikalis apa vagyok, meg mielott. -
Náza #36 Az a baj, hogy senki nem beszel a legfontosabb problemarol, ami miatt minden van ez minden, pedig az elszapodoras es ennek a vonzatai. Tobb szennyeses, tobb CO2, kevesebb erdo, lehalaszas, levadaszas, stb. A tulnepesedes a baj. Ha 1 millard ember lenne ezen e bolygon a kutyat nem zavarna, ha barhogy pazarolna is.
De amig boldog-boldogtalan vallalhat akarhany gyereket, mert ahhoz mindenkinek joga van, de abba nem gondol senki sem bele, hogy a gyermekei mekkora okologiai terhet jelentenek majd a bolygonak, pedig a gyermekvallalas a legnagyobb szennyezes a bolygo szamara. Amig ez nem lesz szabalyozva (ertsd radikalisan visszaforditva) addig beszelhet itt barki barmit nem lesz megoldas. Raadasul sajnos ebben pont mi europai es amerikai emberek vagyunk a leginkabb erintettek, nem az azsiai, afrikai orszagok, nepek. A mi igenyeink, fogyasztasunk, okologiai labnyomunk az ami a leginkabb faj ennek a bolygonak. Hiszen ha ezek nem lennenek se Kinaban, Inidaban, Afrikaban nem lenne akkora a kornyezetszennyezes sem, hiszen ok mind EU-ba, USA-ba gyartanak.
A fejlett allamok tulnepesedese az oka mindennek. Persze ez egy rohadtul tabu tema, neha lehet hallani, hogy a tulnepeses az milyen rossz, de erre mindenki legyint mert azt hiszi hogy hazai peldakent a romakrol, kulfoldi peldakent pakisztani, kinai, neger, latino gyerkocokkel van a baj, pedig nem. A mi gyerekeink az okai mindennek, az o energia, terulet stb. igenyuk az ami tul sok ennek a bolygonak. De ez nyilvan az utolso dolog amihez Kinan kivul barmilyen nep, orszag hozza akarna nyulni, pedig sajnos ez az oka mindennek, nem az szamit, hogy te mennyit tankolsz, szennyezel, hanem az hogy az 1-2-3 gyereked akik szamara nyugat europai szintu eletet szeretnel biztositani, ok egy elet alatt mennnyi energiat fognak elhasznalni, mennyit fognak szennyezni. -
ostoros #35 http://en.wikipedia.org/wiki/Greenhouse_gas#Greenhouse_gases
Akit mélyebben érdekel. -
ostoros #34 Ne keverjük a dolgokat. A vízpára nem "üvegházabb" a szén-dioxidnál, csak több van belőle.
Azt egyébként rendszeresen figyelmen kívül hagyják, hogy a levegő páratartalma jelentősen függ az erdőterületek nagyságától. A középkori nagy erdőirtások óta ez jelentősen csökkent, és talán ezzel magyarázható a középkori kis jégkorszak, ami grönland eljegesedéséhez vezetett. Tovább ellensúlyozta a szén-dioxid hatását az ipari termelés miatt megnőtt porkoncentráció a levegőben.
Azonban ma, (legalább is európában)az erdőterületek ismét növekednek és a tisztább technológiák terjedésével a porkoncentráció is csökkent (gondoljunk csak a gőzgépek és a szénfűtés visszaszorulására).
A világ más részein azonban ennek ellenkezője figyelhető meg, az erdőterület csökken, és a por növekszik. Ezek a hatások azonban csak egy ideig-óráig fogják elodázni az üvegházgázok koncentrációjának növekedését.
Összegezve tehát a dolgok soha nem olyan egyszerűek, mint az elsőre tűnik. -
Vol Jin #33 A vízpára két nagyságrenddel üvegházgázabb, mint a széndioxid. Magyarán a széndioxid semennyire nem az. -
Nos #32 Az albedó is nagyon fontos, de az is csak egy tényező. Nem azt mondtam, hogy a szén-dioxid a legfontosabb, hanem azt, hogy az üvegházgázok felhalmozódása is fontos tényező, mivel könnyen kimutatható a hatásuk. Ha divatból valamit elvetsz, valamit meg beveszel, attól nem lesz igazad. -
Meridian #31 Tömegközlekedés? Majd ha lesz olyan tömegközlekedés amire tényleg illik a "közlekedés" tömegesen. A mostani rendszerre csak ráfogják, hogy az, de valójában nem az. -
Vol Jin #30 Nem tudom. A vízpára és az éghajlat vagy felmelegedés szavak együttesére keress rá. Ez nem elmélet, hanem egyszerű fizikai jelenség. Fognak egy nagy páradús levegővel telített akváriumszerű dobozt, berakják egy részecskezáporba, és hirtelen láthatóvá válik benne a gőz. Ezt a fizikai jelenséget van aki beveszi a klímamodelljébe, van aki nem. -
Vol Jin #29 Semennyire. A széndioxid lekövette és nem előidézte a felmelegedést. Az emberiség vastagon felelős, csak nem a széndioxiddal, hanem az albedo változtatásával. Ahol régebben erdők voltak, ott most termőföld, kopárság vagy aszfaltdzsungel. -
Nos #28 Itt nem az a baj, hogy esetleg olyan meleg lesz a Földön, mint még soha, mióta a gerincesek kifejlődtek. Az azért még eléggé odébb lenne. Inkább azt a problémát vetítik előre, hogy az amúgy is feldarabolt természetes bioszféra, a gazdaság, valamint a népsűrűség területi megoszlása nem fog tudni elég gyorsan alkalmazkodni a megjósolt/számított (kinek mi tetszik) új feltételekhez. Gyakorlatilag egy újabb tömeges kihalás szélén állunk, amit egyébként nem előidézne, hanem csak meggyorsítana a vár/jósoltt melegedés, hisz már így is óriási területeket hódítottak el a monokultúrák.
És megszámlálhatatlan dolog hat a földi légkör hőmérsékletére, és nyílván nem csak az üvegházgázok felelősek az eseményekért, de van egy egyszerű fizikai folyamat, amiben elég jól meghatározható, hogy milyen hullámhosszú sugárzást mennyire engednek át a különböző légköri gázok, vagy mennyiben nyelik el annak az energiáját. És azok a gázok, amik pl a látható fény tartományban (amiben nagyjából a legtöbb energia érkezik) áteresztőek, de bizonyos hosszabb hullámhosszokon, amiben a (Föld hője távozna) elnyelőek, na azokat nevezzük üvegházgázoknak. És biztos, hogy egymillió tényező beleszól még a légkör hőmérsékletébe, de ez azért elég jelentős, tehát ha jelentősen nő ezen gázok mennyisége, akkor mindenképp pozitív hőtöblet jelenik meg a légkörnek abban a részében, ahol ez az elnyelés a leginkább jelentkezik. Ez azért nem olyan bonyolult, szerintem könnyen belátható. Egyébként ezt hívják sugárzási kényszernek, ha valakit érdekel. -
#27
Sőt akkor is volt folyékony víz a Földön, amikor az asztrofizikai modell szerint a mainak csak 70%-a volt a Nap sugárzása. Ez a mai napig rejtély.
A Föld átlaghőmérséklete az utóbbi 600 millió évben viszonylag állandó volt 25C körül.Ezt megszakította 3 nagyobb eljegesedés illetve az utóbbi, amiben ma is élünk.
A CO2 szint elég szélsőségesen mozog, 600 éves skálán ugyan csökkent, de a minimumok nem esnek egybe az eljegesedés időszakaival, a jelenlegi ilyen szempontból különleges helyzet. A dinók idejében pedig kb a mai szint 4X-ese volt a levegőben. -
nextman #26 Maga a csillagaszati modell mondja, hogy ahogy fogy a H, es no a HE aranya, ez idovel noveli az outputot. -
#25
Akkor a Föld átlaghőmérsékletének folyamatosan emelkedeni kellene, de a geolódiai bizonyítékok alapján nem ez történt. -
#24
Erről a jelenségről soha nem hallottam. Milyen néven kellene keresnem? -
nextman #23 Ez nem igaz, csak nagyon lassan valtozik. Szamunkra olyan, mitha allando lenne, de evmilliok alatt novekszik az. -
#22
Bővebben az éghajlati változásokról:
link
Itt azért fel van sorolva pár természetes katalizátor. Ugyanakkor:
"Az ábrán megfigyelhető, hogy a sok tízmillió éves, csillagászati okból kialakuló jégkorszakokat leszámítva a Föld hőmérséklete végig egy ±5 Celsius fokos tartományon belül ingadozott, de jelenleg ezen sáv felső határa felé közelít. Ugyancsak látható az ábráról, hogy az eddig (pontosabban kb. 1750-ig) természetes okból végbement változások az utolsó tízezer évben nem haladták meg a ±1 Celsius fokot sem. Tehát az emberi behatás várható mértéke meghaladja majd az elmúlt tízezer évben tapasztalt változást és közelíthet a tízmillió éves léptékekhez. "