Az antarktiszi Vosztok-tó 14 millió éve van elzárva, a külvilágtól jelenleg egy 4 kilométer vastagságú jégréteg választja el. A tudósokat 1994-es felfedezése óta foglalkoztatja a kérdés, vajon milyen egyedi vízalatti világ rejtőzhet a mélyben?

Több évnyi találgatás után az idén végre bepillantást nyerhetünk ebbe a különleges közegbe, az orosz fúróegység akár már januárban elérheti a vizet, bár a mintavételre valószínűleg a következő helyi nyár beköszöntéig, vagyis az év végéig várni kell.


A kontinens védelmére létre hozott egyezményt felügyelő testület, az Antarktisz-egyezmény Titkársága (ATS) jóváhagyta a kontinensen végzendő jelentős beavatkozásokhoz, esetünkben a tó vizsgálatának megkezdéséhez szükséges átfogó környezeti értékelést (CEE), miután a műveletet végrehajtó szentpétervári Arktisz- és Antarktisz Kutató Intézet (AARI) egy ötletes megoldással biztosítja a mintavétel szennyezésmentes megvalósítását. "Amint elértük a tavat, a víz nyomása felfelé nyomja a folyékony közeget és a fúrási folyadékot a fúrólyukban, majd megfagy" - magyarázta Valerij Lukin, az AARI tudósa, a fúrási munkálatok vezetője. A következő idényben a csapat visszamegy megfúrni ezt a fagyott vizet, kiemelve a mintát.

"Az oroszok igazán nagyszerű munkát végeztek, megoldást nyújtva ennek a felderítetlen környezetnek a beszennyezésével kapcsolatos összes felmerülő aggályunkra - mondta Manfred Reinke, az ATS vezetője. A 16 négyzetkilométeren elterülő 1050 méteres mélységet is elérő Vosztok-tó teljesen el van szigetelve az Antarktisz 150 jégalatti tavától, bármi éljen is odalent, az az élet egy nagyon ősi, vagy egy számunkra teljesen ismeretlen formája.

A Vosztok állomásnál táborozó orosz tudományos csapat 1990-ben kezdett fúrásokat a területen, 1998-ban már 3580 méternél jártak, amikor leállították a munkálatokat. Az ATS nem adott engedélyt a fúrás folytatására addig, amíg el nem végeztek egy mindenre kiterjedő környezeti felmérést az érintetlen tómeder beszennyezésének elkerülése érdekében. A kutatók közel 8 éven át várakoztak, készenlétben a fúrás folytatására. "Az új fúrólyuk alja 3650 méternél található, nagyjából 100 méterrel a tó fölött" - mondta Lukin. "December végével bevetünk egy új mechanikus fúrót és a szokásos kerozin-freont, hogy lejussunk 3725 méterre, majd egy új fejlesztésű, kamerával felszerelt hőfúrófejjel és egy tiszta szilícium-olaj fúrási folyadékkal hatolunk át az utolsó 20-30 méteren"


Yves Frenot, a francia Paul Emile Victor Sarkkutató Intézet részéről kétli, hogy az oroszoknak sikerül a novembertől februárig tartó antarktiszi nyár során behatolni a tóba. "Az Antarktisz-egyezményre tekintettel 60 napot várniuk kell miután benyújtották CEE-jüket, ami gyakorlatilag az antarktiszi nyár végére tolja el a munkálat megindítását" - taglalta. A CEE ellen ugyanis az adott időszakon belül bármely, az egyezményt aláíró nemzet kifogást emelhet, amit az ATS köteles megvizsgálni.

Lukin tudatában van az idő rövidségének, azonban úgy véli, hogy mivel a jég-víz határvonal nem ismert, az áttörés akár néhány héten belül is bekövetkezhet.