Hunter
IgNobel 2012: csimpánzhátsó, halott halagy és zöld haj
2012 sem múlhat el IgNobel nélkül, amit a nevetséges, ugyanakkor elgondolkoztató kutatások atyjai vehetnek át évről évre igazi Nobel-díjas tudósoktól a Harvard Egyetemen.
A pszichológiai díjat egy holland csapat nyerte, akik azt tanulmányozták, hogy balra dőlve, miért tűnik kisebbnek az Eiffel-torony. A megoldás nem a belső fülben keresendő, hanem a tudatalattiban, mivel a számegyenes is balról jobbra nő, vagyis balo ldalon rendszerint kisebb számokat találunk, érveltek a kutatók. Bizonyára sokan voltak már úgy egy-egy unalmas beszéd hallgatása közben, hogy legszívesebben belefojtották volna a szót az előadóba. Így voltak ezzel az IgNobel-díj odaítélői is, akik a japán SpeachJammert kifejlesztő kutatópárost jutalmazták az idei akusztikai díjjal.
A szerkezet lényege, hogy elkezdi az előadó beszédét néhány száz milliszekundumos késéssel visszajátszani, egy visszhang-effektust hozva létre, ami rendszerint kellően idegesítő a beszélő számára is, így az esetek többségében abbahagyja hosszas monológját. Valójában a Fejlett Ipari Tudományos és Műszaki Intézet munkatársai, Kazutaka Kurihara és Koji Tsukada által megalkotott eszköz arra szolgált volna, hogy segítsenek az előadásokon felszólalók figyelmeztetésében, ha túl gyorsan beszélnének, vagy túllépnék a rendelkezésükre álló időkeretet.
A kémiai díjat Johan Petterson, svéd környezeti mérnök nyerte, amiért megoldotta egy kis svéd település rejtélyét. Anderslovban az emberek haja rendre bezöldült, Petterson, aki az alkalomhoz illően zöldre festett szakállal jelent meg a díjátadón, azonban kiderítette, hogy ez az elöregedő vízvezetékeknek köszönhető, melyek réztartalma festi meg az emberek haját. A jelenség elvileg nem lehetne egyedi, ilyen problémák ugyanis világszerte előfordulnak, a kutatás szerint azonban csak a szőke hajú skandinávoknál jelentkezik a zöld effektus.
Az agytudományi díj egy amerikai csapat tulajdonába került, akiknek sikerült agytevékenységet észlelni döglött halak esetében. A Darthmouth Egyetem idegtudósai egy szupermarketben vásárolt lazac fejét számunkra ismeretlen okból egy fMRI letapogató alá helyezték. A kutatók meglepetésükre magas szintű agytevékenységet észleltek, amiről idővel kiderült, hogy a gép hibája. Tanulmányuk az ilyen és hasonló téves eredményekre hívja fel a figyelmet.
A fizikai IgNobel egy brit-amerikai csapat kapta a haj lófarokban történő viselésének tanulmányozásáért. Egykor Leonardo da Vinci is megjegyezte, hogy a haj és a víz hullámzása hasonló. Most kiderült, hogy az emberi haj olyan, mint a folyadék, amit matematikai egyenlettel is alátámasztottak a lófarok szökőkút alakú zuhatagánál. Az idei irodalmi díjat az Egyesült Államok Kormányának Általános Elszámoltatási Hivatala nyerte, ami jelentések jelentéseiről írt jelentést, melyben egy jelentés előkészítését javasolják a jelentések jelentéséről írt jelentésekhez, elhódítva az elismerést több magyar közhivatal elől.
A folyadékdinamikai díjat a Santa Barbara-i Kalifornia Egyetem mérnök professzora, Rouslan Krechetnikov teheti ki vitrinébe, aki végzős hallgatójával, Hans Meyerrel a kávés csészében szállítás közben végbemenő lötyögést tanulmányozta. A világmegváltó ötlet nem túl meglepő módon egy kávészünetben született, amikor a két kutató azt figyelte, hogyan egyensúlyoznak kollégáik, próbálva elkerülni, hogy a barna folyadék kilöttyenjen, foltot hagyva ruhájukon. A folyadékok "lötyögését" már korábban is tanulmányozták, a rakétatudományok terén is fajsúlyos kérdés ez, mivel a súlyeltolódás instabillá teheti a rakétákat - kávéval azonban még soha, senki nem végzett ilyen tanulmányt, kardoskodott Krechetnikov. "Ez egyike azon eseteknek, melyben érdekeltek voltunk a jelenség megmagyarázásában" - mondta.
Az ok, amiért a kávé kilöttyenhet, a csészével vagy bögrével közlekedő egyén haladási sebességében, mentális összpontosításában és meglepő módon a zajban keresendő. A kutatás haszna pedig egy jobb kávéscsésze-dizájn, ami a páros leírása szerint egy gyűrűsorozatot kapna a belső fal mentén, elfojtva a lötyögést, ez azonban szerintük nem lenne igazán praktikus, vagyis marad a koncentrálás, ha egy csésze kávéval A-ból B-be szeretnénk eljutni.
Az orvosi díjat egy francia csoport nyerte Emmanuel Ben-Soussan vezetésével, felfedezve, hogyan előzhető meg, hogy vastagbéltükrözés közben felrobbanjanak a páciens belei. Ha valaki nem tudta volna, ez a rutinvizsgálat, amit a végbélnyíláson keresztül bevezetett kamerával, vagy egyéb eszközzel végeznek, időnként horrorisztikus fordulatot vehet, a belek tisztításához használt vegyületek ugyanis reakcióba léphetnek a testfolyadékokkal, ami gyúlékony gázok gyors felgyülemléséhez vezet és egyes kolonoszkópok - például a lézeresek - hajlamosak begyújtani azokat.
Az anatómiai díjat az Emory Egyetem főemlős kutatói nyerték, akik felfedezték, hogy a csimpánzok könnyedén felismerik barátaikat a hátsó felükről. Hogy ez az emberek esetében is működik-e, az még további kutatások kérdése, nyilatkozott Frans de Waal a díj átvétele után, elismerve, hogy a ruhaviselés komoly gátat szab ezen képesség tökéletesedésének. Végül, de koránt sem utolsósorban szólnunk kell a béke díjról is, amit orosz tudósok érdemeltek ki azáltal, hogy robbanóanyagokból gyémántokat készítettek. A túltermelés miatt rengeteg robbanóanyagot kell megsemmisíteni, azonban, ha ezt egy speciális kamrában végzik egy speciális eljárással, akkor a folyamatban grafit, fémek, üvegek és parányi, 4 nanométeres gyémántok keletkeznek. Egy kilogramm TNT-ből 70 gramm "nanogyémánt" nyerhető ki, állapította meg Igor Petrev, amiket az ékszerkészítésben nem, azonban különböző ipari alkalmazásoknál, sőt akár a gyógyászatban is fel tudnak használni.
A pszichológiai díjat egy holland csapat nyerte, akik azt tanulmányozták, hogy balra dőlve, miért tűnik kisebbnek az Eiffel-torony. A megoldás nem a belső fülben keresendő, hanem a tudatalattiban, mivel a számegyenes is balról jobbra nő, vagyis balo ldalon rendszerint kisebb számokat találunk, érveltek a kutatók. Bizonyára sokan voltak már úgy egy-egy unalmas beszéd hallgatása közben, hogy legszívesebben belefojtották volna a szót az előadóba. Így voltak ezzel az IgNobel-díj odaítélői is, akik a japán SpeachJammert kifejlesztő kutatópárost jutalmazták az idei akusztikai díjjal.A szerkezet lényege, hogy elkezdi az előadó beszédét néhány száz milliszekundumos késéssel visszajátszani, egy visszhang-effektust hozva létre, ami rendszerint kellően idegesítő a beszélő számára is, így az esetek többségében abbahagyja hosszas monológját. Valójában a Fejlett Ipari Tudományos és Műszaki Intézet munkatársai, Kazutaka Kurihara és Koji Tsukada által megalkotott eszköz arra szolgált volna, hogy segítsenek az előadásokon felszólalók figyelmeztetésében, ha túl gyorsan beszélnének, vagy túllépnék a rendelkezésükre álló időkeretet.
A kémiai díjat Johan Petterson, svéd környezeti mérnök nyerte, amiért megoldotta egy kis svéd település rejtélyét. Anderslovban az emberek haja rendre bezöldült, Petterson, aki az alkalomhoz illően zöldre festett szakállal jelent meg a díjátadón, azonban kiderítette, hogy ez az elöregedő vízvezetékeknek köszönhető, melyek réztartalma festi meg az emberek haját. A jelenség elvileg nem lehetne egyedi, ilyen problémák ugyanis világszerte előfordulnak, a kutatás szerint azonban csak a szőke hajú skandinávoknál jelentkezik a zöld effektus.
Az agytudományi díj egy amerikai csapat tulajdonába került, akiknek sikerült agytevékenységet észlelni döglött halak esetében. A Darthmouth Egyetem idegtudósai egy szupermarketben vásárolt lazac fejét számunkra ismeretlen okból egy fMRI letapogató alá helyezték. A kutatók meglepetésükre magas szintű agytevékenységet észleltek, amiről idővel kiderült, hogy a gép hibája. Tanulmányuk az ilyen és hasonló téves eredményekre hívja fel a figyelmet.
A fizikai IgNobel egy brit-amerikai csapat kapta a haj lófarokban történő viselésének tanulmányozásáért. Egykor Leonardo da Vinci is megjegyezte, hogy a haj és a víz hullámzása hasonló. Most kiderült, hogy az emberi haj olyan, mint a folyadék, amit matematikai egyenlettel is alátámasztottak a lófarok szökőkút alakú zuhatagánál. Az idei irodalmi díjat az Egyesült Államok Kormányának Általános Elszámoltatási Hivatala nyerte, ami jelentések jelentéseiről írt jelentést, melyben egy jelentés előkészítését javasolják a jelentések jelentéséről írt jelentésekhez, elhódítva az elismerést több magyar közhivatal elől.
A folyadékdinamikai díjat a Santa Barbara-i Kalifornia Egyetem mérnök professzora, Rouslan Krechetnikov teheti ki vitrinébe, aki végzős hallgatójával, Hans Meyerrel a kávés csészében szállítás közben végbemenő lötyögést tanulmányozta. A világmegváltó ötlet nem túl meglepő módon egy kávészünetben született, amikor a két kutató azt figyelte, hogyan egyensúlyoznak kollégáik, próbálva elkerülni, hogy a barna folyadék kilöttyenjen, foltot hagyva ruhájukon. A folyadékok "lötyögését" már korábban is tanulmányozták, a rakétatudományok terén is fajsúlyos kérdés ez, mivel a súlyeltolódás instabillá teheti a rakétákat - kávéval azonban még soha, senki nem végzett ilyen tanulmányt, kardoskodott Krechetnikov. "Ez egyike azon eseteknek, melyben érdekeltek voltunk a jelenség megmagyarázásában" - mondta.
Az ok, amiért a kávé kilöttyenhet, a csészével vagy bögrével közlekedő egyén haladási sebességében, mentális összpontosításában és meglepő módon a zajban keresendő. A kutatás haszna pedig egy jobb kávéscsésze-dizájn, ami a páros leírása szerint egy gyűrűsorozatot kapna a belső fal mentén, elfojtva a lötyögést, ez azonban szerintük nem lenne igazán praktikus, vagyis marad a koncentrálás, ha egy csésze kávéval A-ból B-be szeretnénk eljutni.Az orvosi díjat egy francia csoport nyerte Emmanuel Ben-Soussan vezetésével, felfedezve, hogyan előzhető meg, hogy vastagbéltükrözés közben felrobbanjanak a páciens belei. Ha valaki nem tudta volna, ez a rutinvizsgálat, amit a végbélnyíláson keresztül bevezetett kamerával, vagy egyéb eszközzel végeznek, időnként horrorisztikus fordulatot vehet, a belek tisztításához használt vegyületek ugyanis reakcióba léphetnek a testfolyadékokkal, ami gyúlékony gázok gyors felgyülemléséhez vezet és egyes kolonoszkópok - például a lézeresek - hajlamosak begyújtani azokat.
Az anatómiai díjat az Emory Egyetem főemlős kutatói nyerték, akik felfedezték, hogy a csimpánzok könnyedén felismerik barátaikat a hátsó felükről. Hogy ez az emberek esetében is működik-e, az még további kutatások kérdése, nyilatkozott Frans de Waal a díj átvétele után, elismerve, hogy a ruhaviselés komoly gátat szab ezen képesség tökéletesedésének. Végül, de koránt sem utolsósorban szólnunk kell a béke díjról is, amit orosz tudósok érdemeltek ki azáltal, hogy robbanóanyagokból gyémántokat készítettek. A túltermelés miatt rengeteg robbanóanyagot kell megsemmisíteni, azonban, ha ezt egy speciális kamrában végzik egy speciális eljárással, akkor a folyamatban grafit, fémek, üvegek és parányi, 4 nanométeres gyémántok keletkeznek. Egy kilogramm TNT-ből 70 gramm "nanogyémánt" nyerhető ki, állapította meg Igor Petrev, amiket az ékszerkészítésben nem, azonban különböző ipari alkalmazásoknál, sőt akár a gyógyászatban is fel tudnak használni.