Berta Sándor
Lazackövetés elektronikus chipekkel
Évek óta foglalkoztatja a tudósokat a kérdés, hogy mi történik a fiatal lazacokkal a születésük után és a tengerbe való visszatérésükkor.
A Pacific Ocean Shelf Tracking (POST) programot a Vancouveri Akvárium vezeti és a kutatók többek között azt is szeretnék megtudni, hogy a globális klíma- és egyéb változások miként hatnak az élőlények vándorlására. Egy új, hatékony és nem utolsósorban olcsó rendszernek köszönhetően a szakemberek most már választ kaphatnak ezekre a kérdésekre.
"A rendszer akusztikus jeleken alapul és egyedülálló a maga nemében. Eddig ugyanis lehetetlen volt a kisebb halak és más élőlények nyomon követése az óceánban. Az általunk alkalmazott miniatűr jeladóknak és az Alaszkától egészen Kaliforniáig a vízben elhelyezett szenzorhálózatnak köszönhetően azonban már akár a 14 centiméter méretű halak mozgását, vándorlását is pontosan figyelemmel kísérhetjük. Nagyon precízen meghatározhatjuk és nyomon követhetjük a vándorlásukat, kideríthetjük, hogy éppen milyen irányba tartanak. Ez számunkra eddig rejtély volt.
A megoldás további előnye, hogy egyaránt használható sós és édesvízben" - szögezte le Jim Bolger, a POST-projekt igazgatója. A rendszer segít annak kiderítésében is, hogy hol és miként halnak meg a halak. Jelenleg ugyanis nem igazán tudják a szakemberek, hogy miként tűnhetnek el teljes halpopulációk. "Az Acoustic Tracking hálózatnak köszönhetően először tudtuk megfigyelni a lazacok mozgását a Columbia és a Fraser folyóban, a Sziklás-hegységben és Alaszkában" - tette hozzá David Welch, a Kintama Kutatóközpont tudósa. A megoldás más halak, például a cápák, a heringek vándorlásának nyomon követésére is alkalmas. Ráadásul a rendszer maximális hatótávolsága 2500 kilométer, ami rendkívül nagy előnyt jelent.
"Az eddig alkalmazott műholdas nyomon követéssel szemben, ami nagyon drága volt, a POST-nak számos előnye van. A jövőben a jeladók még kisebbek lehetnek és a segítségükkel akár a 200 méteres vízmélységben történő vándorlásokról is képet kaphatunk majd. Így jobban megtudhatjuk, hogy a hőmérséklet-változásnak vagy más folyamatoknak milyen hatásai vannak az egyes halak és a komplett populációk életére. Egyszerűen csak arról van szó, hogy szeretnénk nagyobb bepillantást nyerni az óceánok lakóinak életébe. S erre most a kis élőlények esetében is esélyünk van" - mondta Jim Bolger.
A Pacific Ocean Shelf Tracking (POST) programot a Vancouveri Akvárium vezeti és a kutatók többek között azt is szeretnék megtudni, hogy a globális klíma- és egyéb változások miként hatnak az élőlények vándorlására. Egy új, hatékony és nem utolsósorban olcsó rendszernek köszönhetően a szakemberek most már választ kaphatnak ezekre a kérdésekre.
"A rendszer akusztikus jeleken alapul és egyedülálló a maga nemében. Eddig ugyanis lehetetlen volt a kisebb halak és más élőlények nyomon követése az óceánban. Az általunk alkalmazott miniatűr jeladóknak és az Alaszkától egészen Kaliforniáig a vízben elhelyezett szenzorhálózatnak köszönhetően azonban már akár a 14 centiméter méretű halak mozgását, vándorlását is pontosan figyelemmel kísérhetjük. Nagyon precízen meghatározhatjuk és nyomon követhetjük a vándorlásukat, kideríthetjük, hogy éppen milyen irányba tartanak. Ez számunkra eddig rejtély volt.
A megoldás további előnye, hogy egyaránt használható sós és édesvízben" - szögezte le Jim Bolger, a POST-projekt igazgatója. A rendszer segít annak kiderítésében is, hogy hol és miként halnak meg a halak. Jelenleg ugyanis nem igazán tudják a szakemberek, hogy miként tűnhetnek el teljes halpopulációk. "Az Acoustic Tracking hálózatnak köszönhetően először tudtuk megfigyelni a lazacok mozgását a Columbia és a Fraser folyóban, a Sziklás-hegységben és Alaszkában" - tette hozzá David Welch, a Kintama Kutatóközpont tudósa. A megoldás más halak, például a cápák, a heringek vándorlásának nyomon követésére is alkalmas. Ráadásul a rendszer maximális hatótávolsága 2500 kilométer, ami rendkívül nagy előnyt jelent.
"Az eddig alkalmazott műholdas nyomon követéssel szemben, ami nagyon drága volt, a POST-nak számos előnye van. A jövőben a jeladók még kisebbek lehetnek és a segítségükkel akár a 200 méteres vízmélységben történő vándorlásokról is képet kaphatunk majd. Így jobban megtudhatjuk, hogy a hőmérséklet-változásnak vagy más folyamatoknak milyen hatásai vannak az egyes halak és a komplett populációk életére. Egyszerűen csak arról van szó, hogy szeretnénk nagyobb bepillantást nyerni az óceánok lakóinak életébe. S erre most a kis élőlények esetében is esélyünk van" - mondta Jim Bolger.
