Informatika és tudomány

Hunter

DNS szálakkal bogoznák ki a sötét anyag rejtélyét

Néhány DNS szál segíthet megoldani a sötét anyag rejtélyét? Egy új detektor DNS alkalmazásával tenne rendet a jelenlegi sötét anyag detektorok ellentmondásos eredményei között.

Elméletileg a világegyetem 85 százaléka sötét anyagból áll. Az első számú gyanúsított az úgynevezett gyengén kölcsönható, tömeggel rendelkező részecske, a WIMP, ami immunis az elektromágneses és az erős atomi erőkkel szemben. Elméletben a WIMP-ek a gravitáción és a gyenge atomi erőn keresztül lépnek kölcsönhatásba a hagyományos anyaggal.

Többször próbálkoztak a WIMP-ek észlelésével, elég ellentmondásos eredményekkel. A mérelg egyik serpenyőjében két kísérlet, a minnesotai CoGeNT és az olasz Gran Sasso DAMA/LIBRA több valósnak vélt sötét anyag részecskét észlelt tavaly júniusban, majd decemberben. A két hónapban tapasztalt észleléseket a Föld viszonylagos sebességének tulajdonítják a galaxisunkat kitöltő sötét anyag tengerben. Júniusban a Föld ugyanabba az irányba mozog, mint a Nap, ezért az elmélet szerint találkozik a sötét anyag "ellenszelével”, míg decemberben a Föld ellentétes irányú mozgást végez a Nap körül.

A dolog szépséghibája, hogy a fentieknél nagyobb és érzékenyebb kísérletek, mint a CDMS-II és a XENON100 nem észlelt ilyen részecskéket. Az ellentmondás megoldásának egyik módja a sötét anyag részecskék direkcionalitásának, irányítottságának észlelése lenne, hogy lássák, tényleg a Nap galaxison áthaladó mozgásához igazodik-e, ahogy azt a DAMA/LIBRA és a CoGeNT sugallja.

Andrzej Drukier a virginiai Herndonban működő Biotraces biotechnikai cég munkatársa kozmológusok és biokémikusok egy csapatával azt állítják, a DNS segíthet megoldani a patthelyzetet. Tervezett detektoruk egy 1 négyzetméteres aranyfóliából és egyszálú DNS molekulák "erdejéből" áll, ami a fólia alatt helyezkedik el rendezett sorokban, kicsit a fogkefe sörtéjére emlékeztetve. Amikor egy WIMP eltalál egy arany atomot a fóliában megsérti a pályája mentén elhelyezkedő DNS szálat . Bizonyított, hogy az energikus részecskék, mint a kozmikus hullámok ütközései megtörik a DNS szálakat, igaz a WIMP-eknek sokkal alacsonyabb az energiájuk.

A törött DNS szálakat összegyűjtenék, felerősítenék és elemeznék, hogy megállapítsák pontosan hol sérült egy-egy szál. Mivel a DNS szálakat felépítő bázisok szekvenciája jól ismert, a szálakon kialakult vágásból egy nanométeren belül három dimenzióban nyomon követhető az arany atommag útvonala, ami ezerszer jobb felbontást jelent, mint amire a jelenlegi detektorok képesek. "A magasabb felbontás azt jelenti, hogy több adatot nyerhetünk WIMP eseményenként" - mondta George Church, a csapat tagja, a Harvard Egyetem kutatója.

A háromdimenziós felbontás lehetővé tenné a kozmológusoknak hogy kikövetkeztessék egy WIMP-nek mind az energiáját, mind az irányát, ami egyben megerősítheti a feltételezett "WIMP-szél" létezését, amit a Naprendszer mozgása idéz elő. Egy DNS alapú detektornak egyéb előnyei is vannak, állítja a csapat. Szobahőmérsékleten is üzemeltethető a jelenlegi abszolút nulla fok közelében működő detektorokkal. A fólia anyagának cseréjével más energiák részecskéire is vadászhatnak vele, a csapat jelenleg a terv életképességét teszteli. "A sötét anyag direkcionális észlelése a terület szent grálja"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #90
    "a fénynél gyorsabb ( térszerű ) információküldésre, és a térszerű események különböző megfigyelőknél való különböző sorrendjükre."

    Fénynél gyorsabban tágulhat, és tágult is a világegyetem, ez semmiféle törvénybe nem ütközik. A fizikába az információ jelentése: mérési utasítás. Bár van más jelentés is, melyikre tetszik gondolni? A "térszerű esemény" az mi a csoda?

    Ha érdekel itt utánanézhetsz az inflációnak, A Nagyon Korai Univerzum és az Infláció
  • errorista #89
    a fénynél gyorsabb ( térszerű ) információküldésre, és a térszerű események különböző megfigyelőknél való különböző sorrendjükre.
  • Irasidus #88
    A specrel szerint a fény sebessége az inerciarendszerekhez képest pontosan c. Mihez képest mérjük ezt a sebességet? Ahhoz a koordinátarendszerhez képest amit vizsgálunk (Ezért a fény sebességét lokálisan mérjük, és nem nagy távolságokon, mert a görbült téridőben bármilyen eredmény kijönne a fénysebességre). Ha valami lassítja a fénysebességet, a fény attól még fénysebességél halad abban a koordinátarendszerben. Lorenz bácsi transzformációval meg a különböző rendszerek koordinátái ugyanakkora értéket adnak. ;)

    Az infláció ideje alatt a tágulás annyira gyors, és maga az infláció annyira kevés ideig tartott, hogy ezalatt a horizont állandónak tekinthető. Milyen logikai paradoxonra gondolsz?
  • errorista #87
    Mondjuk az is érdekes, hogy mi történt a fénysebességgel és a logikai paradoxonokkal az infláció alatt.
  • Irasidus #86
    Az univerzum tágulása és a fénysebesség nem összehasonlítható. Olyan mintha arra a kérdésre akarnál választ keresni, hogy nehezebb vagyok-e mint amilyen gyorsan tudok futni. A tágulást ugyanis a Hubble állandó írja le ami 1/sec/Mpc dimenziójú. A fénysebesség meter/sec dimenziójú. Két adott pont eseten beszélhetünk tágulási sebességről, ez a Hubble paraméter ismereteben: v=H*(ket pont távolsága).
  • errorista #85
    Szerintmem elég sok helyen írtam le hogy a c a Hubble-constans, aminek az értéke lényegtelen, mert úgyis csak a képlet típusa a lényeg, azazhogy lineáris összefüggés. Ennél egyszerűbb képlet nincs, hogy x/y=c, esetleg x~y, ez még jobb, ebben még c sem szerepel.

    80-ast bemásolom megint: ha a tér hely és irányfüggetlen módon tágul, akkor érvényes a v/d = c(t) összefüggés, ahol c egy, akár időben függő állandó. Ez a constans egyes időpillanatokban az egész térben állandó. Ez ugye nyílvánvaló. Szólj ha valami nem tetszik.

    Amikor ránézünk egy messzi galaxisra, akkor a távolságából és sebességéből meg tudjuk határozni, hogy régebben mennyi volt a c*, ami elméleti megfontolások miatt ( az univerzumban nincs kitüntetett irány és hely ) időben állandó. Hubble azt vette észre, hogy ez a constans régen és most is ugyanannyi, tehát a c nem változik időben ( bár változhat)

    * megzavartál, ez így nettó hülyeség, a t fényévre levő galaxisok ,,sebességének" vizsgálatával nem tudjuk meg hogy t évvel ezelőtt mennyivel távolodott. Még bele kell számolnunk, hogy ad1 közelebb volt, bár ez nyílvánvaló és ad2 a mi sebességünket; illetve fogalmam sincs, majd átolvasom/átgondolom hogy is törpénik ez a vöröseltolódás és a tér tágulása, hogy kapom meg a galaxis látszólagos sebességét, és mi törpénik a fénnyel, mikor kitágul alóla a tér és etc. Majd jelentkezem.
  • Irasidus #84
    "Hát igen, a folyton változó képlet dolgában igazad van, elismerem, a v = dc az olyan változékony. Ezzel szemben a wikipedián v = H0D képlet szerepel, ami teljesen más, a constant H0-lal van jelölve, baszmeg, hülye vagyok fizikából, miért is írok ide? Ja, megvan, mert mindenhová utánamjárkálsz szívni a véremet."

    Tényég nem érted, de legalább veted a fáradságot és megnézted. Taps! :)
    A constant magyarul állandó jelenet, és nem a képlet része! Te az angol constant (állandó) szót, megszoroztál a d távolsággal. Hehe. ;) Aztán meg szerinted a c (ami fénysebesség nálad?) az ugyanaz mint a Hubble-constas (állandó), wtf? A v=cz még mindig kis távolságon (z<1) adja meg a egy adott galaxis "sebességét" (km/sec), de Hubble nem ezt a felfedezést tette! Oks? Nem hiszem... :(
  • errorista #83
    Látom nagyon szelektív az olvasásod. Most megkérlek arra, hogy minden mondatomra válaszolj. Ha nem válaszolsz nem fogok írni, és utankozni fogsz, esetleg a szüleid meg fognak verni ha őket basztatod helyettem :S
    Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz
  • errorista #82
    ,,1. v = dc
    2. v=dc ahol c a hubble-constant
    3. v=d*constant es d no akkor v is"

    Hát igen, a folyton változó képlet dolgában igazad van, elismerem, a v = dc az olyan változékony. Ezzel szemben a wikipedián v = H0D képlet szerepel, ami teljesen más, a constant H0-lal van jelölve, baszmeg, hülye vagyok fizikából, miért is írok ide? Ja, megvan, mert mindenhová utánamjárkálsz szívni a véremet.


    ,,Nem a Hubble-törvényből következik a gyorsulva tágulás. Ha legalább a bulvárhíreket olvasnád, akkor látnád, hogy most osztottak ki Nobel-dijat a gyorsulva tágulás felfedezésért, és nem Hubble kapta posztumusz. Ez a tény, egy normális embert gondolkozásra késztet,"

    Egy normális embert meg az, hogy miért nem képes leírni hogy a Hubble törvényből nem következik hogy az univerzum tágulási sebessége exponenciálisan nő. Hány hszje nem sikerült ezt leírnod, féreg?

    ,,Nem probléma, jól szórakozom. :)"

    menjanyádba, trollgyerek
  • Irasidus #81
    Lássuk csak:

    "nem mutatnak."

    Látom a mutat szót értetted meg egyedül abból, hogy egy távoli galaxis időben is távol van. Ezzel a kijelentéssel tényleg nem lehet vitatkozni, de nem is érdemes. Semmit mondó, és buta.

    "a Hubble törvény értelmében ha két ojjektum között a távolság nő, akkor a távolodásuk sebessége nem nő"

    Még mindig nem. A galaxisok "sebessége" arányos a távolságukkal - ez a Hubble törvény (legalábbis az egyik). A google is elromlott és nem tudod megkeresni a Hubble törvényt?

    "hazudsz?"

    Eddig csak ennyit írtál:

    1. v = dc
    2. v=dc ahol c a hubble-constant
    3. v=d*constant es d no akkor v is

    Nézd, az egy dolog, hogy nem érted a Hubble-törvényt, van ez így. De, hogy képtelen vagy megnyitni akár a wikipédiát, és kimásolni onnan egy szaros képletet, az már súlyos elmebetegség! Már bocs. Nem tudom mit akarsz a folyton változó képleteiddel, de azt ugye tudod, hogy bárki aki menyit egy olyan oldalt ahol fent van a Hubble-törvény akkor látja, hogy finoman szóval nem vagy képben. Ezzel egyenlőre ezzel csak magadat égeted.

    "ácsi, onnan indult ez az egész, hogy én azt mondtam, hogy a Hubble törvényből következik, azaz amennyiben a Hubble törvény igaz, akkor az univerzum gyorsulva tágul. Ha nem tetszik, írd le, hogy nem igaz. Jahogy nem írod le. Akkor meg pofád lapos, nemde?"

    Nem a Hubble-törvényből következik a gyorsulva tágulás. Ha legalább a bulvárhíreket olvasnád, akkor látnád, hogy most osztottak ki Nobel-dijat a gyorsulva tágulás felfedezésért, és nem Hubble kapta posztumusz. Ez a tény, egy normális embert gondolkozásra késztet, téged úgy látszik se ez, se a magyarázatom nem képes gondolkozásra bírni. Nem probléma, jól szórakozom. :)

    "Szerintem nem változik időben - másképp hogy lehetett volna megfigyelés? Azt remélem nem kell ecsetelnem, hogy ha a tér ugyanúgy tágul mindenhol, akkor v/d=c állandó lesz adott "térszeletekre". Ennek a c-nek az értéke változhat az időben. De az, hogy a Hubble törvény megfigyelésen alapul, és régen és ma is annyi volt a H értéke, mint most, számámra elég meggyőző. És ha a H nem változik, akkor bizony expoenciálisan nő a tágulás sebessége."

    A fény sebessége véges, így időre van szüksége míg a forrástól a szemedbe detektorba érkezik. Ez tény. A Napból például 8 perc alatt ér ide fény, vagyis most a 8 perecel ezelőtti Napot látod. Így minél messzebbre nézel annál távolabbi múltat látod. Azok a galaxisok, kvazárok amiknek a vöröseltolódása z=12, azok az ősrobbanás után alig egy milliárd évvel ezelőtt léteztek, csak a fényük most ért ide. Sőt még távolabbi múltunkat is láthatjuk... de ez már egy másik történet.

    A megfigyelési tény (tehát nem szerintem) tér régebben gyorsabban tágult mint ma, vagyis a Hubble értéke más volt régen mint ma. Az ősrobbanás után úgy 5 milliárd évig folyamatosan lassult a tágulás, ugyanis a gravitáció a tágulás lassítja (potenciális energiaként). Viszont 10 milliárd évvel ezelőtt valami miatt a tér újra elkezdett gyorsuló ütemben tágulni. Ezek a tények, a megfigyelés tények. A v = dc meg egy adott galaxis sebessége, és nem Hubble törvény. :)
További bejegyzések a fórumban...