DNS szálakkal bogoznák ki a sötét anyag rejtélyét

"a fénynél gyorsabb ( térszerû ) információküldésre, és a térszerû események különbözõ megfigyelõknél való különbözõ sorrendjükre."

Fénynél gyorsabban tágulhat, és tágult is a világegyetem, ez semmiféle törvénybe nem ütközik. A fizikába az információ jelentése: mérési utasítás. Bár van más jelentés is, melyikre tetszik gondolni? A "térszerû esemény" az mi a csoda?

Ha érdekel itt utánanézhetsz az inflációnak, A Nagyon Korai Univerzum és az Infláció

a fénynél gyorsabb ( térszerû ) információküldésre, és a térszerû események különbözõ megfigyelõknél való különbözõ sorrendjükre.

A specrel szerint a fény sebessége az inerciarendszerekhez képest pontosan c. Mihez képest mérjük ezt a sebességet? Ahhoz a koordinátarendszerhez képest amit vizsgálunk (Ezért a fény sebességét lokálisan mérjük, és nem nagy távolságokon, mert a görbült téridõben bármilyen eredmény kijönne a fénysebességre). Ha valami lassítja a fénysebességet, a fény attól még fénysebességél halad abban a koordinátarendszerben. Lorenz bácsi transzformációval meg a különbözõ rendszerek koordinátái ugyanakkora értéket adnak. 😉

Az infláció ideje alatt a tágulás annyira gyors, és maga az infláció annyira kevés ideig tartott, hogy ezalatt a horizont állandónak tekinthetõ. Milyen logikai paradoxonra gondolsz?

Mondjuk az is érdekes, hogy mi történt a fénysebességgel és a logikai paradoxonokkal az infláció alatt.

Az univerzum tágulása és a fénysebesség nem összehasonlítható. Olyan mintha arra a kérdésre akarnál választ keresni, hogy nehezebb vagyok-e mint amilyen gyorsan tudok futni. A tágulást ugyanis a Hubble állandó írja le ami 1/sec/Mpc dimenziójú. A fénysebesség meter/sec dimenziójú. Két adott pont eseten beszélhetünk tágulási sebességrõl, ez a Hubble paraméter ismereteben: v=H*(ket pont távolsága).

Szerintmem elég sok helyen írtam le hogy a c a Hubble-constans, aminek az értéke lényegtelen, mert úgyis csak a képlet típusa a lényeg, azazhogy lineáris összefüggés. Ennél egyszerûbb képlet nincs, hogy x/y=c, esetleg x~y, ez még jobb, ebben még c sem szerepel.

80-ast bemásolom megint: ha a tér hely és irányfüggetlen módon tágul, akkor érvényes a v/d = c(t) összefüggés, ahol c egy, akár idõben függõ állandó. Ez a constans egyes idõpillanatokban az egész térben állandó. Ez ugye nyílvánvaló. Szólj ha valami nem tetszik.

Amikor ránézünk egy messzi galaxisra, akkor a távolságából és sebességébõl meg tudjuk határozni, hogy régebben mennyi volt a c*, ami elméleti megfontolások miatt ( az univerzumban nincs kitüntetett irány és hely ) idõben állandó. Hubble azt vette észre, hogy ez a constans régen és most is ugyanannyi, tehát a c nem változik idõben ( bár változhat)

* megzavartál, ez így nettó hülyeség, a t fényévre levõ galaxisok ,,sebességének" vizsgálatával nem tudjuk meg hogy t évvel ezelõtt mennyivel távolodott. Még bele kell számolnunk, hogy ad1 közelebb volt, bár ez nyílvánvaló és ad2 a mi sebességünket; illetve fogalmam sincs, majd átolvasom/átgondolom hogy is törpénik ez a vöröseltolódás és a tér tágulása, hogy kapom meg a galaxis látszólagos sebességét, és mi törpénik a fénnyel, mikor kitágul alóla a tér és etc. Majd jelentkezem.

"Hát igen, a folyton változó képlet dolgában igazad van, elismerem, a v = dc az olyan változékony. Ezzel szemben a wikipedián v = H0D képlet szerepel, ami teljesen más, a constant H0-lal van jelölve, baszmeg, hülye vagyok fizikából, miért is írok ide? Ja, megvan, mert mindenhová utánamjárkálsz szívni a véremet."

Tényég nem érted, de legalább veted a fáradságot és megnézted. Taps! 😊
A constant magyarul állandó jelenet, és nem a képlet része! Te az angol constant (állandó) szót, megszoroztál a d távolsággal. Hehe. 😉 Aztán meg szerinted a c (ami fénysebesség nálad?) az ugyanaz mint a Hubble-constas (állandó), wtf? A v=cz még mindig kis távolságon (z<1) adja meg a egy adott galaxis "sebességét" (km/sec), de Hubble nem ezt a felfedezést tette! Oks? Nem hiszem... 😞

Látom nagyon szelektív az olvasásod. Most megkérlek arra, hogy minden mondatomra válaszolj. Ha nem válaszolsz nem fogok írni, és utankozni fogsz, esetleg a szüleid meg fognak verni ha õket basztatod helyettem :S

,,1. v = dc
2. v=dc ahol c a hubble-constant
3. v=d*constant es d no akkor v is"

Hát igen, a folyton változó képlet dolgában igazad van, elismerem, a v = dc az olyan változékony. Ezzel szemben a wikipedián v = H0D képlet szerepel, ami teljesen más, a constant H0-lal van jelölve, baszmeg, hülye vagyok fizikából, miért is írok ide? Ja, megvan, mert mindenhová utánamjárkálsz szívni a véremet.


,,Nem a Hubble-törvénybõl következik a gyorsulva tágulás. Ha legalább a bulvárhíreket olvasnád, akkor látnád, hogy most osztottak ki Nobel-dijat a gyorsulva tágulás felfedezésért, és nem Hubble kapta posztumusz. Ez a tény, egy normális embert gondolkozásra késztet,"

Egy normális embert meg az, hogy miért nem képes leírni hogy a Hubble törvénybõl nem következik hogy az univerzum tágulási sebessége exponenciálisan nõ. Hány hszje nem sikerült ezt leírnod, féreg?

,,Nem probléma, jól szórakozom. 😊"

menjanyádba, trollgyerek

Lássuk csak:

"nem mutatnak."

Látom a mutat szót értetted meg egyedül abból, hogy egy távoli galaxis idõben is távol van. Ezzel a kijelentéssel tényleg nem lehet vitatkozni, de nem is érdemes. Semmit mondó, és buta.

"a Hubble törvény értelmében ha két ojjektum között a távolság nõ, akkor a távolodásuk sebessége nem nõ"

Még mindig nem. A galaxisok "sebessége" arányos a távolságukkal - ez a Hubble törvény (legalábbis az egyik). A google is elromlott és nem tudod megkeresni a Hubble törvényt?

"hazudsz?"

Eddig csak ennyit írtál:

1. v = dc
2. v=dc ahol c a hubble-constant
3. v=d*constant es d no akkor v is

Nézd, az egy dolog, hogy nem érted a Hubble-törvényt, van ez így. De, hogy képtelen vagy megnyitni akár a wikipédiát, és kimásolni onnan egy szaros képletet, az már súlyos elmebetegség! Már bocs. Nem tudom mit akarsz a folyton változó képleteiddel, de azt ugye tudod, hogy bárki aki menyit egy olyan oldalt ahol fent van a Hubble-törvény akkor látja, hogy finoman szóval nem vagy képben. Ezzel egyenlõre ezzel csak magadat égeted.

"ácsi, onnan indult ez az egész, hogy én azt mondtam, hogy a Hubble törvénybõl következik, azaz amennyiben a Hubble törvény igaz, akkor az univerzum gyorsulva tágul. Ha nem tetszik, írd le, hogy nem igaz. Jahogy nem írod le. Akkor meg pofád lapos, nemde?"

Nem a Hubble-törvénybõl következik a gyorsulva tágulás. Ha legalább a bulvárhíreket olvasnád, akkor látnád, hogy most osztottak ki Nobel-dijat a gyorsulva tágulás felfedezésért, és nem Hubble kapta posztumusz. Ez a tény, egy normális embert gondolkozásra késztet, téged úgy látszik se ez, se a magyarázatom nem képes gondolkozásra bírni. Nem probléma, jól szórakozom. 😊

"Szerintem nem változik idõben - másképp hogy lehetett volna megfigyelés? Azt remélem nem kell ecsetelnem, hogy ha a tér ugyanúgy tágul mindenhol, akkor v/d=c állandó lesz adott "térszeletekre". Ennek a c-nek az értéke változhat az idõben. De az, hogy a Hubble törvény megfigyelésen alapul, és régen és ma is annyi volt a H értéke, mint most, számámra elég meggyõzõ. És ha a H nem változik, akkor bizony expoenciálisan nõ a tágulás sebessége."

A fény sebessége véges, így idõre van szüksége míg a forrástól a szemedbe detektorba érkezik. Ez tény. A Napból például 8 perc alatt ér ide fény, vagyis most a 8 perecel ezelõtti Napot látod. Így minél messzebbre nézel annál távolabbi múltat látod. Azok a galaxisok, kvazárok amiknek a vöröseltolódása z=12, azok az õsrobbanás után alig egy milliárd évvel ezelõtt léteztek, csak a fényük most ért ide. Sõt még távolabbi múltunkat is láthatjuk... de ez már egy másik történet.

A megfigyelési tény (tehát nem szerintem) tér régebben gyorsabban tágult mint ma, vagyis a Hubble értéke más volt régen mint ma. Az õsrobbanás után úgy 5 milliárd évig folyamatosan lassult a tágulás, ugyanis a gravitáció a tágulás lassítja (potenciális energiaként). Viszont 10 milliárd évvel ezelõtt valami miatt a tér újra elkezdett gyorsuló ütemben tágulni. Ezek a tények, a megfigyelés tények. A v = dc meg egy adott galaxis sebessége, és nem Hubble törvény. 😊

,,Látod ez baj, nem érdekel. Nincs paradoxon csak nem érted amirõl beszélek. A Hubble-törvény nem szigorúan lineáris összefüggés, mivel idõben változó. "

Szerintem nem változik idõben - másképp hogy lehetett volna megfigyelés? Azt remélem nem kell ecsetelnem, hogy ha a tér ugyanúgy tágul mindenhol, akkor v/d=c állandó lesz adott "térszeletekre". Ennek a c-nek az értéke változhat az idõben. De az, hogy a Hubble törvény megfigyelésen alapul, és régen és ma is annyi volt a H értéke, mint most, számámra elég meggyõzõ. És ha a H nem változik, akkor bizony expoenciálisan nõ a tágulás sebessége.

,,Ráadásul az a szép, hogy a képleteid folyton változnak."

hazudsz?

,,Látod ez baj, nem érdekel. Nincs paradoxon csak nem érted amirõl beszélek. A Hubble-törvény nem szigorúan lineáris összefüggés, mivel idõben változó. Lokálisan értelmezve viszont a sebesség és a távolság lineáris függvénykapcsolatát adja meg. Mi nem világos ezen? Mondom ha nem érted, akkor hanyagold a fizikát, mert nem neked való..."

ácsi, onnan indult ez az egész, hogy én azt mondtam, hogy a Hubble törvénybõl következik, azaz amennyiben a Hubble törvény igaz, akkor az univerzum gyorsulva tágul. Ha nem tetszik, írd le, hogy nem igaz. Jahogy nem írod le. Akkor meg pofád lapos, nemde?

Még mindig csak fosod a hazugságokat ahhelyett, ogy normálisan írnál. Nem baj, én ráérek.

Még mindig nem sikerült leírnod, hogy a Hubble törvény értelmében ha két ojjektum között a távolság nõ, akkor a távolodásuk sebessége nem nõ? Vajon miért nem sikerült ilyet írnod? Ez cseppet sem zavar téged, hogy egyszerûen nem mersz ellenmondani annak, amit én állítok? Hogyhogy nem látja az ember magáról ha szar alak? Miért nem foglalkoznak az emberrel a szülei ahhelyett, hogy másokat basztat?

,,Az idõ nem visszafelé telik, még mindig. A távolabbi galaxisok idõben is távolabbi Hubble értéke mutatnak, vagyis csökken. 😉 "

nem mutatnak.

"Hubble törvénybõl, hogy v = dc"
"( v=dc ahol c a hubble-constant )"

Ez még mindig nem Hubble-törvénye. Nagyon el vagy tévedve, valahol... (Ráadásul az a szép, hogy a képleteid folyton változnak. Csak így tovább, majd ha lesz egy rahedli, akkor egymás alá rakom, hogy szerinted mi minden lehet Hubble törvény. Igazán szórakoztató. Tényleg. 😄)

"Kutyát nem érdekel, hogy #57 és #64 közt hirtelen lineárisból nem lineáris lett, kutyát nem érdekel, hogy találsz a neten egy témához nem kapcsolódó látszólagos paradoxont, és nem érdekel ha tagadod a mérések helyességét sem."

Látod ez baj, nem érdekel. Nincs paradoxon csak nem érted amirõl beszélek. A Hubble-törvény nem szigorúan lineáris összefüggés, mivel idõben változó. Lokálisan értelmezve viszont a sebesség és a távolság lineáris függvénykapcsolatát adja meg. Mi nem világos ezen? Mondom ha nem érted, akkor hanyagold a fizikát, mert nem neked való...

"Hubble törvénybõl ( v=dc ahol c a hubble-constant ), és abból a ténybõl, hogy d azaz a disztensz nõ, nem következik, hogy v azaz a velosziti is nõ? Olyan nehéz lenne moszatolás helyett önmagad szemébe nézned?"

Az idõ nem visszafelé telik, még mindig. A távolabbi galaxisok idõben is távolabbi Hubble értéke mutatnak, vagyis csökken. 😉 Nehéz a felfogásod. Mondjuk szórakoztató, egy darabig a tudatlanságodból eredõ hõbörgésed. De csak egy darabig.

"Ja hogy nem vagy képes közvetlen mérni valamit a galaxis másik felén, csak a róla érkezõ fényt, tehát a fizika nem mûködik, tehát én tévedtem. Ez mindent megmagyaráz, köszönöm, hogy fölnyitottad a szemem"

Ez halandzsa, milyen galaxis másik felérõl beszélsz? WTF?

Vajon az a tény, hogy átjött engem basztatno más topikokba, mert gyökér, mentesít engem a felõl, hogy csúnyán beszélek mert felbassza az agyam? ( mondjuk ez is érdekes, mert be szabad rakni seggfej szmájlit, de le már nem szabad írni )

Ja hogy nem vagy képes közvetlen mérni valamit a galaxis másik felén, csak a róla érkezõ fényt, tehát a fizika nem mûködik, tehát én tévedtem. Ez mindent megmagyaráz, köszönöm, hogy fölnyitottad a szemem <#worship>

Egyre inkább az az érzésem, hogy te valamikor az eleje táján kibuktál a trollsuliból, mert nem voltál képes szavakból mondatokat alkotni <#gunyos1>

Oh, csak nem az történik megint, hogyha tüzetesen átcáfolok valamit, akkor rohansz új szalmaszálakat keresni, miközben önmagadnak is ellenmondasz, és nem beszélsz nyíltan?

Mi lenne, ha moszatolás és hazudozás helyett leírnád, hogy a Hubble törvénybõl, hogy v = dc és abból a ténybõl, hogy d nõ, nem következik, hogy v is nõ? Jahogy nem mered leírni, mert nem lenne igaz? Kutyát nem érdekel, hogy #57 és #64 közt hirtelen lineárisból nem lineáris lett, kutyát nem érdekel, hogy találsz a neten egy témához nem kapcsolódó látszólagos paradoxont, és nem érdekel ha tagadod a mérések helyességét sem.

Miért nem vagy korrekt, miért nem mered magadnak bevallani, hogy a Hubble törvénybõl ( v=dc ahol c a hubble-constant ), és abból a ténybõl, hogy d azaz a disztensz nõ, nem következik, hogy v azaz a velosziti is nõ? Olyan nehéz lenne moszatolás helyett önmagad szemébe nézned?

Ja, és hogy el ne felejtsd addig: pofátlanul hazudsz, nagyképû vagy, miközben gõzöd nincs. Ja és menj a picsába 😉

Egy tetszõlegesen kiválasztott galaxis vöröseltolódása (z) ugyanakkorra volt tegnap is mint holnap lesz. Elméletileg változik, csak olyan mûszer nincs, és úgy egymillió évig nem is várható ami ezt a igen apró változást kimutassa. A vöröseltolódást a laborban lévõ, elõzõleg felvett nyugvó színképhez mérjük és nem önmagához. Oks? 😉

Nice try 😊 én azonban tisztában vagyok azzal, hogy a gyorsulás az nem több különbözõ test sebességének különbsége, hanem egy bizonyos test sebességének változása 😊 egy bizonyos galaxist megfigyelve most és egy óra múlva mikor lesz
nagyobb a sebessége? Na?

tényleg nincs jobb dolgod mint szakállas feladatokkal engem basztass és más témákba utánam járkálj? Miért nem kéred meg a szüleidet, hogy foglalkozzanak veled?

Egy galaxis nem csak térben van távol, hanem idõben is. Így amikor megfigyelünk egy nagyon távoli galaxist akkor tulajdonképpen a távoli múltat látod. Ha régen a tágulás értéke nagyobb volt, ma meg kisebb - az csökkenésnek hívják, mivel az idõ nem visszafelé halad. Ugye? 😉 Nehéz dolog ez a logika, belátom...

,,A fizika neked nem megy, ne erõltesd."

A jó büdös kurva anyáddal szórakozz. Te jöttél át más topikokba engem basztatni, miután többször is hazugságon kaptalak, és mondtam, hogy nem szólok hozzád. Anyádnak nem kellett volna erõltetnie a szülésedet, te gyökér.
Ami lineáris az nem nemlineáris, és ha a sebesség nõ, akkor gyorsul. Te meg bekaphatsz mindent, amit akarsz <#mf1>

A tágulás dinamikáját figyelembe véve (például: az anyag öngravitációja lassítja a tágulás sebességét) látható, hogy a Hubble-törvény nem szigorúan lineáris összefüggés, mivel idõben változó. Lokálisan értelmezve viszont a sebesség és a távolság lineáris függvénykapcsolatát adja meg. Igen a v km/sec, de a Hubble állandó értéke meg km/sec/Mpc. Mi nem világos ezen?

A fizika neked nem megy, ne erõltesd.

Értem, tehát a v, aminek km/s a mértékegysége nem sebesség, a nem lineáris összefüggés megadja a lineáris kapcsolatot a távolság és a sebesség között. Persze ezeket nem is te mondtad, én hazudok meg a világon mindenki, te meg igazat mondasz és forrásokkal alátámasztva. Még jó, hogy nagyképû vagyok, különben azt hinném te vagy helikopter.

Lehet köve izé, Jehova.

,,Másodszor, Hubble-törvény nem lineáris összefüggés, "

,, és a Hubble törvény nem sebességmérés (a dimenziója km/s/Mpc) hanem a sebesség és a távolság lineáris függvénykapcsolatát adja meg. "

Nem, a képleted eleve nem Hubble-törvény. Másodszor, Hubble-törvény nem lineáris összefüggés, és nem sebességet mérsz vele. Még mindig más a dimenziója (emlékszel ugye - km/sec/Mpc). Egyébként meg világosan látszik, hogy régebben a Hubble érték nagyobb volt mint ma! És ez még ellenségek között is csökkenés. Vagyis a kezdeti sebesség mára jelentõsen csökkent a galaxisok egymásra gyakorolt vonzása következtében.

Tehát Hubble fedezte fel, tekintve hogy a képletébõl világosan látszik hogy v azaz a sebesség nõ, tehát gyorsul.

Tehát nem Hubble fedezte fel a gyorsulva tágulást, hanem Schmidt és Riess! Ugye? 😉 Bár ha nagyon szõrszálat akarunk hasogatni, az ELTÉN két kutató már elõbb publikálta, hogy elképzelhetõ a gyorsulva tágulás...

opp, wikipedia Hubble törvény cikk:

,,1998-ban két amerikai kutatócsoport (a Perlmutter vezette Supernova Cosmology Project, illetve a Schmidt és Riess által vezetett High-z Supernova Search Team) kutatásai során kiderült, hogy távoli szupernóvák vizsgálatai alapján az Univerzum gyorsulva tágul, amit egy ismeretlen eredetû, a gravitációs vonzóerõvel ellentétes hatású „erõhatás” létéhez kötöttek (ez a sötét energia)"

2006-ban kaptak Nobel díjat. Ám ekkor hogy is van ez?

Hülye.

Troll.

Feltett kérdésekre nem válaszolsz, a hozzászólásokat felületesen olvasod el, aki nem ért veled egyet azt alpári stílusban pocskondiázod, és magadat tapsikolva dicséred. Miközben láthatólag nem érted mirõl beszélek. Ez a nagyképûség. Kérdeztem, mit hazudtam, de eddig nem sikerült erre (sem) válaszolni. Tõlem folytathatod ezt röfögést, de mi lenne ha erõt vennél magadon és megpróbálnál nem velem foglalkozni, hanem a témához hozzászól? Mondjuk valami kevésbé fajankó stílusban... Hidd el értékelném. Köszi.


Kicsit már már unalmas, hogy mindenek elhordasz, de nem árulod el, hogy miért.


és elég unalmas, hogy ugyanazt a három sort irod mindehova. Kérdeztem, hogy mit hazudtam neked, de erre nem sikerült értelmesen válaszolndo, csak

Annyira látszik, hogy mindent felületesen olvasol el, hogy muszáj megkérdeznem te diszlexiás vagy? Csak azért kérdezem mert rendre nem nekem válaszolsz, hanem csak írsz valamit. Arra is kíváncsi lennék, hol olvastál olyat, hogy Hubble a gyorsulva tágulást fedezte fel? Elárulom: sehol. Továbbá megkérnélek, ha idézel, akkor pontosan idézz, és ne adj a számba olyat amit én soha nem mondtam: "minél messzebb van valami, annál jobban megy elfelé".

"Nekem MOST lett elegem az egészbõl. Folyamatosan hülyeségeket beszélsz, és kurva nagyképûen. Én ezzel nem tudok mit kezdeni. ha nem vagy képes megoldani egy v=cd típusú képletet, ahol v a sebesség, c a constant, d a távolság, akkor miért nem használsz számológépet? Bepötyögöd a wolfram alfába, és kidobja, hogy a világegyetem kép végpontjának egymáshoz mért sebessége exponenciálisan nõ. Nem olyan bonyolult ez."

Addig sikerült eljutnod, hogy egy galaxis minél messzebb van, annál nagyobb a "sebbegése"? Bájos, hogy ennyi (nem) tudással osztod az észt. Elõször is v=Hr az Hubble törvénye. Valójában nem a galaxisok távolodnak hanem a galaxisközi tér tágul, és a Hubble törvény nem sebességmérés (a dimenziója km/s/Mpc) hanem a sebesség és a távolság lineáris függvénykapcsolatát adja meg. Amikor egy galaxist megfigyelsz nem csak térben hanem idõben is távolra nézel, amikor a távolságok kisebbek voltak, így a kapott érték még jó, hogy nagyobb lesz mit valójában. Értelmezés gondok, súlyosak...

"Ezen mi olyan kurva bonyolult? Azt írtad, hogy amit sötét anyagnak hívunk az két görbe különbsége. Faszért hazudozol összevissza és gyalázkodsz meg nagyképûsködsz ( csak mert nincs vágólapom ). ( és nem, nem akadtam fenn ezen, legalább háromszor írtam, hogy tudom mit akarsz, és hogy mindegy, de csak muszáj hazudoznod )"

Az a bonyolult ebben, te mocsokszájú, hogy nem szokás kilométer hosszú neveket adni valaminek, inkább valami szellemes nevet szokás adni. Az elnevezésnek mi köze van a görbékhez nem tudom, magyarázd már el kérlek mit is hazudtam neked?! Csak mert amit írsz abból nem derül ki.

tyu, a mocskos szamat ki kene mosni

Mi a faszt tagadod le már négy hozzászólása amit írtál?

,, Kicsit macerás lett volna olyan nevet adni neki, hogy "galaxisok, gömbhalmazok, és csillagcsoportosulások forgási görbéjének a mért, és észlelt különbsége", ehelyett sötét anyag nevet adtak neki."

Ezen mi olyan kurva bonyolult? Azt írtad, hogy amit sötét anyagnak hívunk az két görbe különbsége. Faszért hazudozol összevissza és gyalázkodsz meg nagyképûsködsz ( csak mert nincs vágólapom ). ( és nem, nem akadtam fenn ezen, legalább háromszor írtam, hogy tudom mit akarsz, és hogy mindegy, de csak muszáj hazudoznod )

Innentõl kezdve én befejeztem, nem szólok ebben a témában hozzád, nem vagyok én mazoista vagy vadász hogy szopni járjak. Bye <#wave>

,,Hubble a tágulást fedezte fel, nem a gyorsulva tágulást"

,,minél messzebb van valami, annál jobban megy elfelé"

Nekem MOST lett elegem az egészbõl. Folyamatosan hülyeségeket beszélsz, és kurva nagyképûen. Én ezzel nem tudok mit kezdeni. ha nem vagy képes megoldani egy v=cd típusú képletet, ahol v a sebesség, c a constant, d a távolság, akkor miért nem használsz számológépet? Bepötyögöd a wolfram alfába, és kidobja, hogy a világegyetem kép végpontjának egymáshoz mért sebessége exponenciálisan nõ. Nem olyan bonyolult ez.

Valóban két görbét írtam, de forgási görbét, és nem anyagot. Ahogy látom, olvasás közben kimaradnak szavak, pl,.: gyorsulva, forgási, stb. Így nem fogsz megérteni soha semmit! De ahogy látom az nem célod, csak az trollkodás. Kár, tényleg.

Te tényleg nagyon hülye vagy, már bocs. Hubble a tágulást fedezte fel, nem a gyorsulva tágulást. Nem baj, hogy az egyiknek az oka a világegyetem keletkezése, a másiknak meg a sötét energia? Nem, mert csak ömlik belõled a hülyeség.

ja igen, a hivatkozás: wikipedia, hubble törvény

,,2006-ban szupernóvák segítségével pontosították a tágulást és kiderült, hogy a világegyetem gyorsulva tágul."

nem 2006-ban derült ki, hogy gyorsulva tágul. 1929-ben ( vagy a körül ) Hubble már megmondta, hogy gyerekek, minél messzebb van valami, annál jobban megy elfelé

Nem baj, 6 vagy 80 évvel ezelõtt volt, olyan mindegy -.-

szerintem meg nem kutyulok. Kérdés van?

Azt hiszem már értem.

Einstein a kozmológiai állandót vezette be, de elvette az egyeltek instabilitás miatt. 2006-ban szupernóvák segítségével pontosították a tágulást és kiderült, hogy a világegyetem gyorsulva tágul. Ez a sötét energia. A kozmológiai állandó címért jelölt _lehet_ a sötét energia, ez még nem tisztázott. Viszont ha a sötét energia mégsem a kozmológiai állandó, hanem valami más (pl: kvintesszencia, stb.), akkor is van egy mért értékünk, ami a gyorsulva tágulásért felelõs. Szóval ha jól értem, te három dolgot kutyultál össze, a sötét anyagot, a sötét energiát, és a kozmológiai állandót. Kérdés van?

az meg hogy felelet helyett a kerdest szapulod nem azert van mert ... hanem
mindenre legjobb tudasom szerint felelek

pf. azt irtad az anyag ket gorbe kozti kulonbseg. mondom mindegy

Az a sötét energia. A sötét (nyelvtani) jelzõ kívül semmi közük egymáshoz.

Az, hogy egy nyílt levelezõ típusú fórumban ilyen kérdést teszel fel, kicsit sem átlátszó. Gondolom, nem csak a vágólap hiányzik a gépeden, hanem a görgetõ is... Ha megvannak a kérdések, akkor válaszolhatsz rá tétlesen. Amúgy eddig csak halandzsáztál, hova figyelsz, mert eddig csak errõl beszéltem?! Nem írtam, hogy az anyag görbe, ne hazudj - tudod visszakereshetõ. 😉

Visszavonom amit az elõbb írtam, az értelmes vitasítusról, csak trollkoddsz. Kár. Tényleg. 😞

szerk:mindeddig aszittem a sotet anyag ami magyarazza a (gyorsulva?) tagulasat a vilagegyetemnek. mindegy

mire kersz szakirodalmat? mit mondtam en, ami ne lenne helyes?
( meg mindig te irtad hogy az anyag gorbe es nem en. tudom en mit akartal irni de legalabb ne kend ram )

Tényleg nem vagy képben, de legalább értelmesebb hangra váltottál; kérdezel meg válaszolsz. Ezt díjazom. A forgási görbe egy diagram görbe, amin felmérjük a különbözõ sugarakhoz tartozó mért keringési sebességet, a vonal meg azért görbe mert a galaxis forog. Ennek nem az áltrelhet hanem Keplerhez van köze. Szóval nem a tér, nem az "anyag" görbe.



A középponttól r távolságra egy kör alakú Kepler-pálya sebessége így néz ki egy galaxisban:

v = (√ GM(r))/ r

Remélem ezek után belátod az áltrelt nem támogatták meg a sötét anyaggal, persze ha tovább akarod folytatni akkor kénytelen leszek kérni erre vonatkozólag szakirodalmat, számítást ahol igazolod is amit mondasz. De felesleges, mindketten tudjuk blöfföltél. Lépjünk tovább, kérdés van még?