Hunter

Kinek a tulajdona egy aszteroida?

Egyre több szó esik az aszteroidák erőforrásainak a kitermeléséről, ennek kapcsán pedig főként a műszaki megvalósítás nehézségeiről cikkeznek, pedig jogi téren is akadnak kihívások.

"Nekünk mint amerikai cégnek egyértelműen jogunk van elmenni egy aszteroidára és hasznosítani az erőforrásait" - nyilatkozott az aszteroidák bányászatát zászlajára tűző Planetary Resources egyik alapítója, Eric Anderson a Discovery News-nak. "Az Egyesült Államok kormányának határozott célja, hogy lehetővé tegye és elősegítse a kereskedelmi és gazdasági tevékenységeket az űrben"


Ez nemzeti nézőpontból teljesen meg is állná a helyét, nemzetközi szempontból azonban nem árt figyelembe venni az ENSZ 1967-es űregyezményét, az Outer Space Treaty-t, a nemzetközi űrtörvény jogi vázát, ami ellentétes az aszteroidák kitermelésével. A 2. cikk kimondja: "A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, sem a szuverenitás igényével, sem használat vagy foglalás útján, sem bármilyen más módon egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki". Ezt több mint száz ország, köztük az Egyesült Államok is aláírta.

A magántulajdon kérdése az űrben jó ideje téma az emberek körében, különösen az elmúlt évtized óta, a kereskedelmi űrvállalkozások megjelenésével, magyarázta a Bigelow Aerospace jogtanácsosa, Michael Gold. "Az ENSZ egyezmény lényegében megtiltja az űrvagyon magántulajdonát. Az egyezmény szerint nem mehetünk el a Holdra vagy egy aszteroidára és nem tűzhetjük ki rá a zászlónkat, legalábbis mint nemzet nem. A dolgok még zavarosabbá válnak, ha egy cég tulajdonszerzéséről beszélünk, azonban úgy vélem, hogy a legtöbb ügyvéd azt mondaná, hogy a kettő ugyanaz, és legyen az egy cég, vagy egy nemzet, az egyezmény szerint nem minősíthető egy égitest magántulajdonnak" - taglalta Gold, aki azonban úgy véli, hogy az ENSZ egyezmény nem jelent majd akadályt egy Földön kívüli természeti kincsekre kacsintgató cég számára.

"Bármelyik nemzet kivonhatja magát az egyezményből amennyiben erről egy évvel előzetesen értesíti a tagokat, ezért úgy vélem helytelen lenne az olyan fejlesztési erőfeszítések kritizálása vagy visszafogása az egyezmény miatt, mint amit a Planetary Resources is felvázolt, mivel az Egyesült Államok bármikor kivonulhat és többé nem köti az egyezmény" - mondta Gold, aki szerint a műszaki feltételek megteremtése valószínűleg magával fogja vonni az aszteroida bányászat jogi létjogosultságát is. "Meggyőződésem, hogy a végén az adottságok felülírják a törvényeket" - tette hozzá.

A Planetary Resources-nek még évtizedei vannak a jogi kiskapuk kijátszására vagy kialakítására. A Washington állambeli Bellevue székhelyű cég olcsó űrtávcsöveket fejleszt, amiket földkörüli pályára állítva kereskedelmi, oktatási és kutatási jogi személyeknek értékesítene különböző célokra, beleértve a földközeli aszteroidák tanulmányozását. Végül a Planetary Resources egy űrhajót küld a kiválasztott aszteroidához, hogy számba vegye ásványi kincseit és tesztelje a jövesztési technikákat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • halgatyó #170
    Itt valaki Amerika meghódítását emlegette... ami igencsak eltér az aszteroidák helyzetétől, viszont adott egy ötletet a kérdéshez:

    Nem kell annyira visszamenni a múltba! Van itt a közelben egy terület (neeem, nem föld!) igen, ott északra... neeem, még északabbra.. leg-északabbra!
    Szóval arra a területre is volt valami nemzetközi egyezmény (meg az átellenes pontra is, de az most nem annyira érdekes, MÉG EGYELŐRE)
    oszt némi olaj hírére csak csak megkezdődtek arrafelé a hadgyakorlatok

    Az aszteroidák még odébb vannak, de lesz még ott is hadgyakorlat
    ha lesz még valaki akkor
  • Tau Tang Wou #169
    OK.

    28, 29... Nem figyeltem.
  • NEXUS6 #168
    A cikkben az szerepel, hogy 2028-ig nem jön hasonló nagyságú a Föld közelébe.
    Egyrészt.

    Másrészt a cikkben említett 2005 YU55 viszont 2029 január 19 visszatér, és kb a Föld-Hold távolságra húz el mellettünk. Előtte azonban a 2001 WN5 2028 június 26-án kerül el épp bennünket alig feleakkora távolságra. Ez az aszteroida azonban 700-1500m nagyságú.
  • Tau Tang Wou #167
    "A Tau Tang Wou által említett aszteroida 2029 ben lesz legközelebb hasonló földközelben."

    Nem jól értelmezted a cikket (vagy az idézetet).
    2029-ben jön legközelebb hasonló méretű aszteroida erre.
    Nem ugyanaz jön vissza 17 év múlva. :)

    Egyébként azért írtam be, hogy lásd mennyi kevés a bányászható célpont.
  • NEXUS6 #166
    Értem. Nem akarlak kizökkenteni a gondolatmenetedből, hiszen roppant érdekes amiket írsz, de itten Molnival épp a kisbolygók pályájáról beszélünk.

    És szerintem itt Molni most arra célzott, hogy a Földet megközelítő kisbolygók soxor túl nagy viszonylagos sebességgel húznak el mellettünk, ami egy a Földhöz képest jelentősen különböző, nagy excentricitású pályából következik. Ez viszont azt is jelenti, hogy ezeknek az égitesteknek a megközelítése, vagy a hozzájuk történő kapcsolódás a jelenlegi meghajtási technikával gyakorlatilag lehetetlen.

    Én meg erre reflektálva arra céloztam, hogy a több 10 000 földközeli aszteroidából jó néhány akad, vagy akadhat, amelyek ehhez képest igen is viszonylag nyugodt pályával rendelkeznek, ezeket ráadásul a Föld időszakosan be is fogja!

    Én azért ösztönözlek arra, hogy még se add fel, ha értelmezési gondjaid vannak. Szívesen segítünk itt a fórumon, ezért vagyunk itt mondhatni.

    Tisztelettel

  • Irasidus #165
    A kérdésedre a válasz, nem a közelség miatt tervezi a NASA a kisbolygókat. Az Altair holdkomp már elve halva született, pénznyelő volt és 2030 előtt nem lett volna olyan rakéta mi képes lett volna megemelni, ezért döntött a NASA kisbolygóknál. Értelmezési gondokkal nem foglalkozok.
  • NEXUS6 #164
    Kedves Emese!

    Köszönjük nagyszerű meglátását, amihez csak egy kérdésünk van:
    és akkor ez most hogy a náthás lilaeres lótuszlevélben jön most ide?



  • Irasidus #163
    Azért te észlény, mert gravitáció hiányában nem kell leszállóegység, ami plusz teher, plusz költség.
  • NEXUS6 #162
    Van ami igen, van ami nem?
    Mit gondolsz okoska a NASA miért vállalta fel, mint könnyen megvalósítható projektet egy földközeli aszteroida meglátogatását?

  • Molnibalage #161
    És akkora relatív sebességgel meg periódusidővel, hogy a hajadra kenheted...