170
-
halgatyó #170 Itt valaki Amerika meghódítását emlegette... ami igencsak eltér az aszteroidák helyzetétől, viszont adott egy ötletet a kérdéshez:
Nem kell annyira visszamenni a múltba! Van itt a közelben egy terület (neeem, nem föld!) igen, ott északra... neeem, még északabbra.. leg-északabbra!
Szóval arra a területre is volt valami nemzetközi egyezmény (meg az átellenes pontra is, de az most nem annyira érdekes, MÉG EGYELŐRE)
oszt némi olaj hírére csak csak megkezdődtek arrafelé a hadgyakorlatok
Az aszteroidák még odébb vannak, de lesz még ott is hadgyakorlat
ha lesz még valaki akkor
-
Tau Tang Wou #169 OK.
28, 29... Nem figyeltem. -
#168
A cikkben az szerepel, hogy 2028-ig nem jön hasonló nagyságú a Föld közelébe.
Egyrészt.
Másrészt a cikkben említett 2005 YU55 viszont 2029 január 19 visszatér, és kb a Föld-Hold távolságra húz el mellettünk. Előtte azonban a 2001 WN5 2028 június 26-án kerül el épp bennünket alig feleakkora távolságra. Ez az aszteroida azonban 700-1500m nagyságú. -
Tau Tang Wou #167 "A Tau Tang Wou által említett aszteroida 2029 ben lesz legközelebb hasonló földközelben."
Nem jól értelmezted a cikket (vagy az idézetet).
2029-ben jön legközelebb hasonló méretű aszteroida erre.
Nem ugyanaz jön vissza 17 év múlva. :)
Egyébként azért írtam be, hogy lásd mennyi kevés a bányászható célpont.
-
#166
Értem. Nem akarlak kizökkenteni a gondolatmenetedből, hiszen roppant érdekes amiket írsz, de itten Molnival épp a kisbolygók pályájáról beszélünk.
És szerintem itt Molni most arra célzott, hogy a Földet megközelítő kisbolygók soxor túl nagy viszonylagos sebességgel húznak el mellettünk, ami egy a Földhöz képest jelentősen különböző, nagy excentricitású pályából következik. Ez viszont azt is jelenti, hogy ezeknek az égitesteknek a megközelítése, vagy a hozzájuk történő kapcsolódás a jelenlegi meghajtási technikával gyakorlatilag lehetetlen.
Én meg erre reflektálva arra céloztam, hogy a több 10 000 földközeli aszteroidából jó néhány akad, vagy akadhat, amelyek ehhez képest igen is viszonylag nyugodt pályával rendelkeznek, ezeket ráadásul a Föld időszakosan be is fogja!
Én azért ösztönözlek arra, hogy még se add fel, ha értelmezési gondjaid vannak. Szívesen segítünk itt a fórumon, ezért vagyunk itt mondhatni.
Tisztelettel
-
Irasidus #165 A kérdésedre a válasz, nem a közelség miatt tervezi a NASA a kisbolygókat. Az Altair holdkomp már elve halva született, pénznyelő volt és 2030 előtt nem lett volna olyan rakéta mi képes lett volna megemelni, ezért döntött a NASA kisbolygóknál. Értelmezési gondokkal nem foglalkozok. -
#164
Kedves Emese!
Köszönjük nagyszerű meglátását, amihez csak egy kérdésünk van:
és akkor ez most hogy a náthás lilaeres lótuszlevélben jön most ide?
-
Irasidus #163 Azért te észlény, mert gravitáció hiányában nem kell leszállóegység, ami plusz teher, plusz költség. -
#162
Van ami igen, van ami nem?
Mit gondolsz okoska a NASA miért vállalta fel, mint könnyen megvalósítható projektet egy földközeli aszteroida meglátogatását?
-
#161
És akkora relatív sebességgel meg periódusidővel, hogy a hajadra kenheted... -
#160
Azért ez erős túlzás.
A Tau Tang Wou által említett aszteroida 2029 ben lesz legközelebb hasonló földközelben. De vannak a Föld pályájához jobban illeszkedők már a jelenleg ismert kb 10 000 hasonló nagyságúból is. Azok is viszonylag sűrűn kerülnek hozzánk közel.
Ahogy fejlődik az érzékelés képessége pedig egyre többet fedeznek fel a kisebbekből, azok száma pdig nagyságrendilag nagyobb az ilyen viszonylag nagyokéhoz képest.
Talán a legközelebbi már nagyobb aszteroida is (amiről tudunk) az utóbbi években azok 2009-ben járt a közelünkben. A 2009 DD45, ami kb akkora mint ami a Tungúz-meteor lehetett, olyan 70 000 km-re húzott el.
Szóval aszteroidákra menni nem csak azért kell, hogy kibányásszuk, hanem hogy a potenciálisan veszélyesktől is megszabaduljunk.
Mindkettő szükséges az emberiség hosszútávú túléléséhez.
Pár tíz méteresből sajnos 10 000 számra lehetnek a közelben és ugye egy ilyen csinál akkora gubancot mint a legnagyobb atombombák, ha becsapódnak.
Ma már nem az a fontos, hogy statisztikailag mi az esélye, hanem hogy ha egy ismert, veszélyesnek azonsított becsapódik valami nagyobb népsűrűségű területre, akkor ott bizony több millió/10 millió halottal, akár egy egész nagyhatalom végleges megygyengülésével, mérhetetlen anyagi kárral lehet számolni.
Az aszteroidák eltérítéséhez és kibányászásához kapcsolódó technológiák márpedig sok esetben ugyan azok. Ez az egész nem korai, éppen hogy meg vagyunk késve, hiszen az ezeknek a problémáknak a megoldásához szükséges alaptechnológiák évtizedek óta rendelkezésre állnak. -
Doktor Kotász #159 Ha egy ilyenre felpattannál, az elhúzna a picsába, és évezredekig közelbe sem jönne. -
#158
Hát ja, ez a piaci ára, csak ebben az árban nincs benne annak a költsége, ami a vasgyártáskor okozott környezeti károk elhárításához kell (mint ahogy persze manapság ez semminek nincs benne az árában).
Ha meteor vasat használsz ilyennel nem kell számolnod. -
Tau Tang Wou #157 "Ezzel szemben van olyan aszteroida, ami 99% tiszta fém!"
Ja. Aminek a 90-98%-a vas. :)
Mennyi a vas tonnája? 50-100 ezer forint? -
Tau Tang Wou #156 Hát tényleg. :) -
Tau Tang Wou #155
"Márciusban jelentette be a NASA, hogy a 2005 YU55 jelű kisbolygó ez évben (2011) mintegy 0,85 Hold-Föld távolságban, azaz kb. 325.000 km-re fog elhaladni bolygónk mellett. Az anyahajó méretű aszteroida november 8-án érkezik.
A 2005 YU55-öt 2005. december 28-án fedezte fel az arizonai Tucson állomáson. Azóta megállapítást nyert, hogy az aszteroida kb. 400 méteres, ezzel ez a legnagyobb azonosított objektum, ami 2028-ig földközelbe kerül és 1976 óta ez az első, ami ilyen közelségben halad el mellettünk.
....
A 2005 YU55 valamivel nagyobb mint egy anyahajó és ekkora méretű objektumok átlagosan minden 25 évben elhaladtak viszonylag közel,"
link -
#154
A Földön meg pont a szabad oxigén miatt is, viszont fémet csak oxidált formában találsz jobbára, ezért drágák. Mire redukálod a sok energiával melléktermékkel CO2-vel, vegyi anyagokkal, savakkal agyonszennyezed a légkört, a környezetet.
Ezzel szemben van olyan aszteroida, ami 99% tiszta fém!
Nos melyik jobb üzlet? -
#153
Hát azért évente elhúz a Föld-Hold közötti távolságon belül 1-2, az meg tized távolsága annak, mint amit írsz, de mindegy. -
Irasidus #152 Dehogy hasonló esemény Amerika gyarmatosítása! Egy aszteroidán, bolygón, világűrben nincs semmi, nincs lélegezhető levegő, termőtalaj, víz folyékony állapotban, állatok-növények. Amit itt a földön természetesnek veszel az a világűrben nem magától értetődő, és energiába meg pénzbe kerül - igen, még a lélegzet vétel is. Nagy üzlet oda menni ahol még ezért is fizetni kell...
Vagy úgy gondolod, a kolóniák levegőt, vizet gyártank, hogy eladják saját magunknak? Mert a földön van víz, levegő, meg nyersanyag, nekünk nem kell. Így csak saját maguknak tudnák eladni, vagy két kolónia egymásnak. Tök mindegy. Üzletembernek ne menj, se politikusnak. -
Irasidus #151 Nem mennek utánad, de egyszer le kell jönnöd - gondolkozz már egy picit. Nagy üzlet a börtön. -
Tau Tang Wou #150 Tényleg nagyon jó ez az aszteroida bányászat.
Már csak aszteroidát kellene szerezni hozzá.
Azokból meg nincs túl sok a környéken. Ha pl kiderül, hogy valamelyik 10 éven belül, másfél millió kilométerre elhúz a Föld mellet, már az összes búlvárújság tele van világvége, mindmeghalunk cikkekkel. -
Dwint #149 Csak kiemelnek a szovegbol egy egesz erdekes reszt:
"Az ENSZ egyezmény lényegében megtiltja az űrvagyon magántulajdonát. Az egyezmény szerint nem mehetünk el a Holdra vagy egy aszteroidára és nem tűzhetjük ki rá a zászlónkat, legalábbis mint nemzet nem."
Tehat, ha en- tegyuk fel- a Virgin Records tulajdonosa vagyok, akinek van egy rakas penze, es mellesleg mar kacerkodott egy sajat urhajo keszitesevel, akkor foghatom az urhajomat elmehetek az aszteroidara es csinalhatok ami jol esik? Ugysem jonnek utanam, mert osszeszerelni egy urhajot menetkeszre + "legenyseget" szerezni idoigenyes melo, amugy meg milliokba kerul (hogy az aszteroida relativ helyzeterol es egyeb technikai korulmenyekrol ne is beszeljunk).
Egyebkent, ha jobban belegondolunk volt mar egy ehhez hasonlo "esemeny" a tortenelemben. A mostani Amerika Egyesult Allamok gyarmatositasanak nevezzuk. Minden keserves lelek fogta magat lerohanta az ismeretlent es ahol meg nem volt senki azt kikialtotta magaenak (kicsit eltulozva persze, de valami hasonlo tortent:)) Miert ne oldhatnank meg ezt aszteroidakkal. Elvegre az ENSZ egyezmeny (tag)nemzetekre vonatkozik, nem egyenekre.
-
#148
Simán újranyitják a bezárt bányákat. Csak gazdaságossági megfontolásokból zárták be őket, mert míg Kínában a környezetvédelmet legtöbbször a legendákból ismerik, addig a nyugati világban nem így van. Így naná, hogy drágán termeltek... -
Tau Tang Wou #147 "Kína ipari és nyersanyag (pl ritka földfémek) termelési monopóliuma elleni harc egyik eszköze az aszteroida bányászat. "
-
Jawarider #146 Sajna egyszerű a válasz : aki kapja marja. -
#145
Szerintem sajnos kisebb az esélye annak, hogy mondjuk úgy liberalizálják az űrtemelést, vagy máskép fogalmazva lehetővé teszik az űrgyarmatosítást. Valószínűbb, hogy egyszerűen ragaszkodnak a jelenlegi szabályokhoz, max, nagyon max engedélyezik, de moratóriumot fogadnak el rá. Ennél tovább a jelenlegi érdekek szerint nem megy sem az USA, sem Kína, sem Oroszország, sem Európa.
Ezért kéne most megkezdeni a tárgyalásokat, hogy 10 év múlva, amikor ebből az egész kezdeményezésből már kezd lenni valami, ne legyen ami akadályozza az előrelépést.
Továbbra is kitartok amellett, hogy az emberiség nyersanyag/energia krízise csupán a földi erőforrásokra alappozva nem megoldható. Ezért bénaság ez az egész zöldség.
Az űr erőforrásgazdagsága viszont képes a rendszert fenntartani. Sőt a dúrva az, hogy bármilyen rendszert képes fenntartani!
Ennek ellenére a nagyhatalmak még sem érdekeltek, hogy megnyissák az űrt, mert ha tudják, hogy ezzel a vetélytársakat kiütik, akkor inkább éheznek.
Amerikának előnye a technológiai fejlettség és hogy még azért emellett vannak pénzügyi lehetőségei is, vagy is ők tényleg megtehetik. Ez adú, ha tárgyalni kell.
Kína előnye, hogy övék a termelés, az ipar, a bányászat a reálgazdaság és mondhatják, hogy eddig is megvoltak az űrbéli erőforrások nélkül és még évtizedekig meglesznek.
Az orosszoknak van technológiájuk, de nincs pénzük. Azonban nyersanyaguk nekik is mint szemét, nincsenek rászorulva.
Az európaiaknak viszonylag gyenge űrtechnolgiájuk van, kevés a pénzük, és az iparuk is visszaesőben van. Erőforrás szinte zéró.
Vagy is a jelenlegi leosztásból valójábban épp Európa az, akinek erre az aszteroidabizbazra szüksége lenne.
Ennek ellenére épp talán Európa hangját hallani a legkevésbé bármilyen űrkérdésben! -
#144
Nem akarok nagyon akadékoskodni, de a helyzet azért bonyolultabb.
Egyrészt az a szerződés, amit 67-ben összehoztak az egy iszonyú szerencse volt, hogy gyak fél év alatt megcsinálták.
Ma sokal több érdek és ellenérdek ütközik, az űrhajózás az űripar/gazdaság kibontakozásával már nem csak sima médiasó, mint ami volt az előző évtizedekben.
Először is épp Kína lehet az egyezmény újratárgyalásának a legnagyobb kerékkötője. Feltörekvő űrnagyhatalom, aki azonban még jelentősen le van maradva, tehát mindent meg fog mozgatni, hogy amíg a hátrányát le nem dolgozza a többieket bármilyen formában fékezze. Demonstrálta, hogy képes űreszközök megsemmisítésére orbitális pályán, végső esetben tehá élhet, de legalább is fenyegethez ezzel, ha az amcsik tevékenységét úgy állítják be, mint az egyezmény megsértését. Azt mondják burkolt katonai program és az amcsik nem fogják tudni bebizonyítani, hogy nem az. A hidegháború idejében bizony éjjel nappal ment az ilyen jellegű vagdalkózás, vádaskodás, ráadásul még alapja is volt.
A másik nagyobb gond Kínával, hogy az ilyen jellegű nyersanyagoknak nemhogy felhasználója, hanem éppenhogy monopol helyzetben álló kitermelője!
Ezen nyersanyagok Kínában levő viszonylagos gazdagsága az egyik oka, hogy a globális ipar gyakorlatilag Kínába költözött. És Kína ezt az előnyét stratégiailag használja fel: megszabja az árakat, kvótákat szab, korlátozza a kivitelt ezzel benntartja a már becsalogatott termelőkapacitást.
Kína ipari és nyersanyag (pl ritka földfémek) termelési monopóliuma elleni harc egyik eszköze az aszteroida bányászat. Épp ezért nem fogja kína soha segíteni ezt. -
#143
Lett is. Úgy hívják, hogy Tordesillasi szerződés. -
Nagydög #142 Lehetne, lebontani szemelyekre?! Delutan elmegyek az OBI-ba- es veszek nemi kerites drotot, aztan holnap elkezdem bekeriteni a sajat reszemet. Egy ideig most varhatolag nem leszek elerheto. 
-
Baliquez #141 Kolumbusz felfedezése nem kicsi diplomáciai feszültséget generált, kábé ahogy megérkezett a hír hogy Izabella Spanyolországának gyarmata lett a távoli "Indiákon", az angol, a portugál királyi családok és a holland hercegség prompt menlevelet és hajókat adott az addig üldözött kalózai legjobbjainak - menjenek és fölözzék le az importot még a tengeren, persze "nemhivatalosan", de a korona védelme alatt. Lett is belőle 30+ éves háború.
Aszteroidákat pedig úgy lenne okos bányászni hogy rajta lenne a finomítóegység is, de ahhoz meg kicsi hatásfokú a napkollektor és az izotóp-akksi. Moduláris (könnyen kicserélhető), a lehető legkevesebb mozgó alkatrészt tartalmazó rendszer az ideális. Aztán a formára öntött fémgolyókat el lehet lőni egy földközeli gyűjtőállomásra. -
Cef #140 A példáid semmi hasonlóságot nem mutatnak a témával. A mostani témát inkább lehetne hasonlítani, mintha valaki az első gőzgép feltalálásakor nekiállt volna országos vasútvonalat építeni, hogy majd egyszer lesznek mozdonyok és azoknak jó lesz. Csak mire a technológia eljut odáig, hogy meglegyenek a használható mozdonyok a vállalkozása már rég csődbe ment, ő meg valahol a híd alatt. Itt is ezzel van a problémánk. Nem azt vitatjuk, hogy nem lesz rá majd valamikor szükség, hanem azt, hogy ez az idő nem most van és nem is mostanában lesz.
Engem aztán nem zavar mit csinálnak a pénzükkel, csak kicsit szúrja a szemem, hogy úgy adják elő, mintha a világ legjövedelmezőbb tuti bizniszét hoznák össze, amit majd mindenki visz mint a cukrot. -
MacropusRufus #139 azért megkora lett volna, ha Kolumbusz felfedezése kissebb nemzetközi diplomáciai feszűltséget generált volna :)
Mert az ugyan igaz, hogy Kolumbuszon kívűl senki nem tudott volna elmenni oda, de azért még nem lehet az ővé, illetve a Spanyoloké.
Ez most egy ilyen jogi csűrés csavarás, mert nehogy má' egy maszek cég eljusson oda ahhová mi nem + olyat folytasson ott ami esetleg pénzt is hozzna. Hiszen akkor kideűrlne, hogy az összes ország űrhivatala egy baszott nagy vászerkopf. Több mint 50 év alatt eljutottak a... meddíg is? Mert abból sok haszon nincs, (még), hogy tudjuk a zéró gravitációban fasza habosított fémet tudunk készíteni megfizethetelne áron. Viszont a bányászatból van zsé. Rengeteg zsé. Ez sztem akkora image rombolás pl. a NASA-nak amit soha nem fog kiheverni. Sztem. Meg úgy a többiek se nagyon.
Na ezért kell szerintem a kötekedés az úrjoggal.
Amúgy: menjen oda. Bányássza ki. És adja el. Ennyi. Vagy oda fog menni sok usák és lelövi vagy micsoda? :o Mindenki tudja, hogy nem lehet megakadájozni ezt. Ezért kell most mindefajta csűrés csavarás a jogon, hogy jogtalan bányászat legyen. Erre hozhatok már egy törvényt mely szerint országog nem vehetnek jogtalanúl bányászot nyersanyagot. A sok barom fejlett ország aláírja, Kína meg a legnagyobb felvásárlója lesz a cég álltal kitermelt nyersanyagnak. -
karesz6 #138 Tőlem ha akartok rinyálhattok de nem értem mi a probléma ha pár pénzeszsák űrtechnológiát akar fejleszteni. Nem a mi (magyarok) adóforintjait fogják elkölteni. Rossz egész biztosan nem fog belőle származni azt elismerem hogy jó sem feltétlenül de az hogy egy orbitális pályára kifejlesztett infrastruktúrára tett (meglehetősen ambiciózus) kijelentésre csak destruktívan képesek sokan reagálni az egyszerűen beszűkült látásmódra és rosszindulatúságra utal. Ez nem az evolúció témája itt van helye a szkepticizmusnak és nem is várnék el sokat csak egy minimális pozitív hozzáállást.
kb így:
"Gonosz álnok üzletemberek bla bla bla... lehúznak bla bla bla... nagyotmondanak, ugysemigaz, ugysem sikerül bla bla bla... De ne legyen igazam."
Ezzel a mentalitással nem készültek volna el ma már nagyon alap dolgok.
GPS "Minek lődözik fel azokat a szutykokat semmi értelme mitől előnyös hogy valami gyorsan és magasan megy és le sem esik nem rentábilis mi az értelme a műholdaknak, a rakéta sok tonna úgysem megy az űrig amúgyis túl drága"
Internet: Minek az kinek van igénye rá hogy a zsidókkal/kommancsokkal/orbánnal/gyurcsánnyal hálozatba legyen kötve úgysem tudják megcsinálni úgysem lesz rá kereslet.
Számítógép.
Minek bele milliókat ölni csak atombomba gyártásra jó, minek nanométeres távolság a cpu ba úgysem használja ki semmi csak minket húznak le vele elég az elektron cső is sosem lesz rá kereslet minek az a sok memória stb.
Maghasadás.
A mi pénzünkből tudóstjátszanak, úgysem lesz semmi értelme, csak embereket ölni jó semmi gyakorlati haszna nem lesz 500 éven belül, úgysem fogják tudni megcsinálni sosem lesz rentábilis.
Most pedig az LHC-n és az űrkutatás következő szintjén van a sor.
Leszarom meddig jut el a projekt. Ha csak félig megvalósul annak is örülök. -
Irasidus #137 Egy magán rakéta, a Falcon 9 üzemanyagának ára: 200,000 $, a rakéta összköltsége (csak LEO-ra, azaz alacsony Föld körüli pályára) 49.9 millió $! ....ahol aztán majd újból vesz - olcsóbban - üzemanyagot! Nagy üzlet, hogy erre én miért nem gondolta! Tök olcsóság kora következi! :D -
Cef #136 Csak az a baj, hogy az űrturizmusra nem nagyon van igény. Ha megnézed most is van lehetőség erre a szolgáltatásra, mégsem tolonganak rá az emberek, pedig bőven lenne olyan, aki megtehetné. Ezek az űrvállalkozók nem a gyerekkori ábrándjaikat hajszoló álmodozók. Ha azok lennének nem NASA támogatásra hajtanának. Nem mondom, hogy nem játszik be egy kis gyerekkori álom, de ezeket az embereket érdekli a profit. Nekik sem feneketlen a tárcájuk, nem akarják kidobni a pénzüket az ablakon. Ez túl drága "hobbi" ahhoz, hogy csak úgy szenvedélyből csinálják, az is kell, hogy nyereségesek legyenek.
Ha reális lenne, hogy 50 éven belül kolóniáink lesznek a Holdon, és 2-3 évente indítunk expedíciókat a Marsra, az űrbe meg minden évben tucatszámra özönlenének a gazdag turisták, akkor azt mondanám, hogy van értelme ennek az aszteroidabiznisznek. De mivel gyanús, hogy nem hogy holdkolóniáink, de még egy átkozott holdkompunk sem lesz fönt akkor, így ez az egész dolog nagyon elsietett. Egyedül az űrhotelekben bizakodom, de ez önmagában szerintem nem elegendő kereslet egy ekkora beruházáshoz. -
Irasidus #135 Anno az űrben tankolást nem az olcsósága miatt találtak ki, hanem mert a rakéta lépcsőknek is van határa, ugyanis a teljesítmény az lépcsők tömege miatt csökken. Jelenleg 2db űrszálloda tervet tudok ami 4-6 emberrel számol. Azt még áruld el, hogy az űrturista minek is venné meg az ércet, csak mert ezt írtad... -
#134
A piac kiépítésének vannak fázisai. Ez egy tipikusan ilyen feladat.
Nem a vevő a legfontosabb, mert a vevő gyakorlatilag olyn ember akinek pénze van, márpedig ilyenből sok van azért, talán nem pont köztünk, de azért van.:)
A kérdés az, hogy van-e IGÉNY az árura, a szolgáltatásra.
Az is van. Akár az űrtúristáskodásra, akár az üzemanyagra, akár az űrben bányászott nyersanyagokra.
Az üzemanyagra pl annak az űrtúristának van igénye, aki a Holdra is el akar menni. Ha van viszonylag olcsó üzemanyag az űrben, akkor nem sokkal több pénzért elmehet a Holdra. Ha van igény, sőt lehetőség is, hogy a Holdra menjen, akkor ott érdemes egy bázist létrehozni. Ha az aszteroidákból jönnek olyan anyagok, amelyek a legnagyobb tömegű szerkezeteket tudják biztosítani, akkor a Földről csak a felszerelést kell felvinni, így sokkal olcsóbb lesz egy holdbázis létesítése.
Ha van holdbázis, már van pár hosszabb útra is képes űrhajó, akkor mivel az emberek a Marsra vágynak ... és így tovább.
De mi is a fejlődés IGAZI alapja?
A pénz? A nyereség? Ugyan már!
Az igény! A kalandvágy, hogy pontosak legyünk. Ezért csinál mindent az ember, a jó értelemben vett kihívás miatt.
És tartok tőle, hogy azok az üzletemberek akik most belevágtak az űrvállakozásokba azok sem a profitra hajtanak elsősorban, sőt leszarják a veszteségeket is, sokkal többet számmít az, hogy megvalósítsák talán gyerekkori álmaikat. Ezért érdemes élni, ők akiknek számolatlanul áll a pénzük a kredencben jól tudják ezt.
Ha viszont szuperzöldek vagyunk és tiszteljük a természetet, viszont igazából nem becsüljük sokra a saját igényeinket, akkor javasolt, hogy most rögtön legyünjk öngyik, és aztán szépen visszaköltözhetnek a mosómacik az erdőkbe, a mókusok a fákra. És mindenki hepi lesz, amíg világ a világ. -
Irasidus #133 Remélem igazad lesz, az esély meg van rá, hogy így lesz, de sajnos arra is, hogy nem jön össze a dolog... Szurkolok nekik, mert ez tényleg egy nagy lépés lenne!
Viszont azt se felejtsd el, hogy Boeing, a CCdev2 NASA pénzügyi finanszírozása miatt kezdte építeni az űrhajót, és ugye ha nem lesz benne a CCdev3-ban akkor leállítják. És ugye a CCdev program az ISS kiszolgálásra lett kitalálva - szóval a Boeing elsősorban mire alapoz? Persze, hogy NASA megrendelésekre, vagyis alapkutatásra! Ráadásul mire készen lesznek az űrhajójukkal (remélhetőleg) már családos ember leszek...
A Bigelow is a NASA-nak kínálgatja a portékáját, csak nekik egyenlőre nem kell, és ha Boeingel valamiért nem jön össze a dolog, akkor a már így is veszteséges Bigelow(!), teljesen csődbe megy. Remélem nem így lesz, de akkor is felmerül két kérdés: 1. ki fogja ezt megfizetni? 2. mivel szolgálják ki az űrállomást, a CST-100 kicsi (vagy lesz egy teherszállító változata, amit gondolom beépítenek az árba...) -
Cef #132 Ne felejtsd ki a Bigelow Aerospace-t, akik űrállomásokon és a Boeinggel összefogva egy ezt kiszolgáló űrhajón dolgoznak. Az ő profiljuk elsősorban az űrturizmus, de kutatásra is kibérelhetőek lesznek az állomásaik. Egyébként egyet értek, szerintem is korai még ez az egész. -
Irasidus #131 Nyereséges/veszteséges csak úgy lehet valami ha van vevő... Egyelőre az űrkutatás az alapkutatás, és az amerikai "magán" űrvállatok is NASA beszállításra alapoznak, nem turistákra. Ráadásul a Space X, Orbital Sciens mind exSzovjet hajtóműveket használnak, semmit nem találtak ki, csak 40 évvel ezelőtti technikát használnak - olcsóbban. Egyedül azt bizonyították be, amit eddig is tudunk, a NASA költségvetésében vagy egy pénzügyi fekete lyuk. Az oroszok, indiaiak, kínaiak eddig is tized annyi pénzből juttattak fel dolgokat, most az amerikaik is rájöttek. Ez aztán a nagy áttörés...
Persze ebből EGYEDÜL kilóg a Virgin Galactik, de a szuborbit meg egészen más játékterep, rakétarapülőkből ami a Kármán-vonalig képes feljutni nem lesz űrbanyaaszat, ráadásul felmerült, hogy esetleg ők is az alapkutasba mennének át. Szóval VG. egy vicc, nem űrhajózás.