Az aszteroidák bányászata sokáig csak tudományos fantasztikumnak tűnt, most azonban a milliárdos vállalkozóknak és a kereskedelmi űripar kibontakozásának köszönhetően valami elkezdett realizálódni.

A seattle-i központú Planetary Resources elnevezésű céget kedden jelentették be, célja a földközeli aszteroidák nemesfém kitermelése. A sok millió dolláros terv robotűrhajókat alkalmazna a bolygónkhoz viszonylag közel elhaladó űrkőzetek ásványi összetevőinek kinyeréséhez, illetve a vállalkozás 2020-ra szeretne létrehozni egy üzemanyag depót is az űrben.

"A Föld erőforrásai eltörpülnek a Naprendszer javai mellett" - nyilatkozott a cégalapító Eric Anderson, az űrturizmust intézményét létrehozó Space Adventures atyja, aki mellett az X-Díj Alapítvány által ismerté vált Peter Diamandis, a filmrendező és felfedező James Cameron, a Google alapító tulajdonosai, Larry Page és Eric Schmidt neve is szerepel több Microsoft és Dell milliárdoséval és volt NASA tisztviselőével egyetemben.

A Planetary Resources első lépése egy kisebb űrtávcső-flotta fellövése az értékesnek tekinthető aszteroidák azonosítása céljából, amire az elkövetkező 18-24 hónapon belül kerítetnének sort. Az aszteroidák igen gazdagok platinában, nikkelben és több más nemesfémben, amiknek folyamatosan emelkedik az értékük, a szkeptikusok szerint azonban jelen állás szerint megoldhatatlan a kitermelésük.

Az első sarkalatos kérdés, hogy hogyan juthatunk oda? Eddig pár porszem visszajuttatása is bravúrnak számított a technikailag elmaradottnak nem igazán nevezhető japán űrügynökség számára. A Hayabusa űrszondával, amit egy heves napvihar tépázott meg az Itokawa üstökös felé vezető útján, a leszálláskor elvesztették a kapcsolatot, mindezek tetejébe a mintagyűjtő eszköz sem működött tökéletesen. A szonda végül visszatért és 2010 júniusában lejuttatta értékes aszteroidapor rakományát, ami ugyancsak nem volt zökkenőmentes, tehát közel sem egy sikertörténetről beszélünk.

Egy átmenetileg a Föld körül megrekedt aszteroida persze egyszerűbb falatnak tűnhet a megközelítés szempontjából, de a súlytalanságban történő fúrás, kitermelés és finomítás mind olyan feladatok, amikkel eddig még nem próbálkozott az emberiség, a kinyert nyersanyag szállításáról mér nem szólva. Több tudós túlzottan merésznek, bonyolultnak és költségesnek tartja a tervet. Összevetésként egy készülő, egymilliárd dollárt felemésztő NASA küldetést hoztak fel, ami mindössze 60 gramm anyagot fog visszajuttatni egy aszteroidáról.

Az aszteroidák vize az űrben folyékony oxigénné ás folyékony hidrogénné bontható, vagyis rakéta hajtóanyag készíthető belőle. A víz feljuttatása rendkívül költséges, ezért a tervek szerint ezt az aszteroidákról termelik ki, eljuttatva egy űrállomásra, ahol üzemanyaggá alakítják, majd a kereskedelmi műholdak vagy űrhajók ellátására használhatják.


"Egy depó egy évtizeden belüli kialakítása hihetetlennek tűnik" - mondta dr. Andrew Cheng, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriumának bolygótudósa az AP-nek. Jay Melosh, a Purdue Egyetem professzora túl magasnak tartja a költségeket, a gazdag nemzetek és a műszaki tudásukat fitogtatók sportjának nevezve az űrkutatást.

"Mielőtt elkezdtük eljuttatni az űrbe a magánembereket, mindenki utópiának tartotta" - nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek Anderson, aki már kellően megedződött a szkepticizmussal szemben. "Évtizedek óta csináljuk és nem puszta jótékonyságból… Hosszú távú elképzeléseink vannak. Nem egy egyéjszakás pénzügyi kalandnak szánjuk ezt a céget"

Diamandis szerint a történelem legnagyobb befektetéseit az erőforrások utáni hajsza eredményezte, legyen szó az európai felfedezőkről, vagy az amerikai telepesekről, akik az arany, az olaj vagy a földterületek miatt terjeszkedtek nyugat felé. Ugyanakkor az is érdekes kérdés, hogy kinek a tulajdona egy idevetődött aszteroida. Erre ad némi iránymutatást az 1967-es űregyezmény, a bányászatnak viszont egyáltalán nem kedvez.