Hunter
2005 óta nem észlelt erejű napvihar zúdul ránk
Hét éve nem tapasztalt erősségű napkitörés hullámai érhetik el ma, január 24-én a Földet.
A NASA Nap Dinamikai Obszervatóriuma (SDO) január 23-án a kora reggeli órákban rendkívüli intenzitású ultraibolya villanást rögzített. A kitörés az 1402-es napfoltból indult ki, ami az utóbbi időben egyre nagyobb aktivitást mutat. Számos NASA műhold, köztük az SDO, a SOHO és a STEREO is észlelte a hatalmas vihart.
A tegnap reggeli napkitörés a várakozások szerint töltéssel rendelkező részecskék özönét zúdítja ránk, amik az USA Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) Űridőjárás Előrejelzési Központjának szakértői szerint 15 óra környékén érik el bolygónkat. A NOAA közleménye szerint ez a legerősebb napvihar 2005 májusa óta, és elővigyázatosságból, a megnövekedő sugárterhelés elkerülése érdekében várhatóan áttervezik a sarkvidékek fölötti repülőjáratok útvonalait, nyilatkozott tegnap Kathy Sullivan, a NOAA helyettes vezetője.
Az SDO felvétele a Nap észak-keleti oldalán kitörő M9-osztályú flerről
A tudósok ezeket az elektromágneses kitöréseket koronakidobódásoknak, angol elnevezésének rövidítése alapján CME-knek nevezik, melyeket részletesen tanulmányoznak, mert rendkívül káros geomágneses viharokat kelthetnek, amikor a töltéssel rendelkező részecskék rázúdulnak a Föld mágneses mező vonalaira. Azon felül, hogy a szokottnál jóval látványosabb sarki fényeket produkálnak, a geomágneses viharok megrongálhatják a Föld körül keringő műholdakat, kommunikációs zavarokat és károkat okozhatnak az elektromos hálózatokban, élővilágunkra azonban nem jelentenek közvetlen veszélyt.
"A felhő szinte kétséget kizáróan a Föld felé halad" - jelentette be a Spaceweather.com. "A SOHO/STEREO felvételek előzetes vizsgálata szerint a CME erőteljes csapást fog mérni a Föld mágneses mezejére, különösen a bolygó északi részein január 24 és 25 között"
A NOAA GOES-15 műholdjának röntgensugarú felvétele az eseményről
A vasárnapi napkitörést az M9-osztályba sorolták, ami egy hajszállal gyengébb a legerősebb X-osztályú kitöréseknél. Múlt héten egy másik napfolt-csoport több M-osztályú kitörést bocsátott ki, az SDO tudósai szerint ezek a kitörés típusok szinte mindennaposak, miközben a Nap ezen heves területe lassan a Föld felé fordul. Szülőcsillagunk 11 éves ciklusának a közepénél jár, aktivitásának maximumát várhatóan 2013-ban éri el.
A tegnap reggeli napkitörés a várakozások szerint töltéssel rendelkező részecskék özönét zúdítja ránk, amik az USA Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) Űridőjárás Előrejelzési Központjának szakértői szerint 15 óra környékén érik el bolygónkat. A NOAA közleménye szerint ez a legerősebb napvihar 2005 májusa óta, és elővigyázatosságból, a megnövekedő sugárterhelés elkerülése érdekében várhatóan áttervezik a sarkvidékek fölötti repülőjáratok útvonalait, nyilatkozott tegnap Kathy Sullivan, a NOAA helyettes vezetője.
Az SDO felvétele a Nap észak-keleti oldalán kitörő M9-osztályú flerről
A tudósok ezeket az elektromágneses kitöréseket koronakidobódásoknak, angol elnevezésének rövidítése alapján CME-knek nevezik, melyeket részletesen tanulmányoznak, mert rendkívül káros geomágneses viharokat kelthetnek, amikor a töltéssel rendelkező részecskék rázúdulnak a Föld mágneses mező vonalaira. Azon felül, hogy a szokottnál jóval látványosabb sarki fényeket produkálnak, a geomágneses viharok megrongálhatják a Föld körül keringő műholdakat, kommunikációs zavarokat és károkat okozhatnak az elektromos hálózatokban, élővilágunkra azonban nem jelentenek közvetlen veszélyt.
"A felhő szinte kétséget kizáróan a Föld felé halad" - jelentette be a Spaceweather.com. "A SOHO/STEREO felvételek előzetes vizsgálata szerint a CME erőteljes csapást fog mérni a Föld mágneses mezejére, különösen a bolygó északi részein január 24 és 25 között"
A NOAA GOES-15 műholdjának röntgensugarú felvétele az eseményről
A vasárnapi napkitörést az M9-osztályba sorolták, ami egy hajszállal gyengébb a legerősebb X-osztályú kitöréseknél. Múlt héten egy másik napfolt-csoport több M-osztályú kitörést bocsátott ki, az SDO tudósai szerint ezek a kitörés típusok szinte mindennaposak, miközben a Nap ezen heves területe lassan a Föld felé fordul. Szülőcsillagunk 11 éves ciklusának a közepénél jár, aktivitásának maximumát várhatóan 2013-ban éri el.
