Berta Sándor
Újabb napkitörés fenyegeti a Földet
Újabb heves röntgensugárzás-kitörést figyeltek meg a Nap felszínén a szakemberek. A kitörési pont a Nap középső részén volt.
Bár a napkitörés az utóbbi időkben tapasztaltakhoz képest gyengébb volt, de az azt követő plazmakilökődés szinte pontosan a Föld felé tart. Mindez talán önmagában nem lenne túl érdekes információ, ám az előrejelzések szerint a sugárzás szerdáról csütörtökre virradó éjjel minden bizonnyal eléri a Földet és ennek akár komoly következményei is lehetnek a kommunikációs rendszerekre nézve.
A közelgő mágneses viharról sokat elárul az az információ, hogy a röntgensugárzás kivételesen hosszú ideig tartott és az ionoszférát ért reflexió - amely a 100 és 400 kilométer közötti magasságban lévő réteget érte - a csendes-óceáni térségben egy órán át teljesen összeomlasztotta a rövidhullámú kommunikációt. A következő órákban megnőtt a geostacionárius pályán keringő műholdak közelében mért protonsűrűség. Amennyiben ez a folyamat folytatódik, úgy hamarosan zavarok jelentkezhetnek a műholdak szenzorainak működésében vagy akár több is működésképtelenné válhat. Szintén károk keletkezhetnek a műholdak napcelláiban.
A kitöréssel együtt nagyon erős rádiósugárzást is mértek, amely a Föld nappali oldalán zavarokat és fennakadásokat okozott a GPS-rendszerekben és a mobilhálózatokban. A rövidhullámú kommunikációban bekövetkezett üzemszünet pedig elsősorban a légiközlekedésben teremtett veszélyes helyzetet.
A SOHO szonda felvétele - a tegnap éjjeli napkitörés nemsokára eléri a Földet
Mindez azonban csak a közelgő mágneses vihar "beköszöntőjének" tekinthető. A Space Environment Center előrejelzése szerint nagyon heves mágneses vihar várható és ennek valószínűségét az intézet munkatársai 70 százalékosnak minősítették. Hogy valóban mennyire komoly vihar alakul ki, az többek között függ a plazmafelhőzet vastagságától és mágnességének mértékétől. A mágneses viharok akár nagyon komoly fennakadásokat is okozhatnak, például az alacsonyan keringő műholdak működésében, amelyek pályáját később akár korrigálni is kell emiatt. Továbbá megbéníthatják az áram- és a mobilhálózatokat - ez legutóbb 2003 októberében történt meg Svédországban, Malmö városában és környékén, illetve Skóciában.
A szakemberek munkáját nehezíti, hogy nagyon nehéz, szinte lehetetlen ezeknek a kitöréseknek az előrejelzése, mivel a Föld felé irányuló sugárzás a Nap sugárzásával keveredik és ezért gyakorlatilag láthatatlanná válik a földi műszerek számára. A mágneses viharok egyik kísérő jelensége az északi fény, amelyet - ha hinni lehet az előrejelzéseknek - ezúttal Közép- és Kelet-Európában, köztük Magyarországról is meg lehet majd csodálni, illetve természetesen az interneten is nyomon lehet követni. Ugyanakkor nem túl megnyugtató, hogy a szakemberek szerint a következő napokban további napkitörések is várhatók.
Bár a napkitörés az utóbbi időkben tapasztaltakhoz képest gyengébb volt, de az azt követő plazmakilökődés szinte pontosan a Föld felé tart. Mindez talán önmagában nem lenne túl érdekes információ, ám az előrejelzések szerint a sugárzás szerdáról csütörtökre virradó éjjel minden bizonnyal eléri a Földet és ennek akár komoly következményei is lehetnek a kommunikációs rendszerekre nézve.
A közelgő mágneses viharról sokat elárul az az információ, hogy a röntgensugárzás kivételesen hosszú ideig tartott és az ionoszférát ért reflexió - amely a 100 és 400 kilométer közötti magasságban lévő réteget érte - a csendes-óceáni térségben egy órán át teljesen összeomlasztotta a rövidhullámú kommunikációt. A következő órákban megnőtt a geostacionárius pályán keringő műholdak közelében mért protonsűrűség. Amennyiben ez a folyamat folytatódik, úgy hamarosan zavarok jelentkezhetnek a műholdak szenzorainak működésében vagy akár több is működésképtelenné válhat. Szintén károk keletkezhetnek a műholdak napcelláiban.
A kitöréssel együtt nagyon erős rádiósugárzást is mértek, amely a Föld nappali oldalán zavarokat és fennakadásokat okozott a GPS-rendszerekben és a mobilhálózatokban. A rövidhullámú kommunikációban bekövetkezett üzemszünet pedig elsősorban a légiközlekedésben teremtett veszélyes helyzetet.
A SOHO szonda felvétele - a tegnap éjjeli napkitörés nemsokára eléri a Földet
Mindez azonban csak a közelgő mágneses vihar "beköszöntőjének" tekinthető. A Space Environment Center előrejelzése szerint nagyon heves mágneses vihar várható és ennek valószínűségét az intézet munkatársai 70 százalékosnak minősítették. Hogy valóban mennyire komoly vihar alakul ki, az többek között függ a plazmafelhőzet vastagságától és mágnességének mértékétől. A mágneses viharok akár nagyon komoly fennakadásokat is okozhatnak, például az alacsonyan keringő műholdak működésében, amelyek pályáját később akár korrigálni is kell emiatt. Továbbá megbéníthatják az áram- és a mobilhálózatokat - ez legutóbb 2003 októberében történt meg Svédországban, Malmö városában és környékén, illetve Skóciában.
A szakemberek munkáját nehezíti, hogy nagyon nehéz, szinte lehetetlen ezeknek a kitöréseknek az előrejelzése, mivel a Föld felé irányuló sugárzás a Nap sugárzásával keveredik és ezért gyakorlatilag láthatatlanná válik a földi műszerek számára. A mágneses viharok egyik kísérő jelensége az északi fény, amelyet - ha hinni lehet az előrejelzéseknek - ezúttal Közép- és Kelet-Európában, köztük Magyarországról is meg lehet majd csodálni, illetve természetesen az interneten is nyomon lehet követni. Ugyanakkor nem túl megnyugtató, hogy a szakemberek szerint a következő napokban további napkitörések is várhatók.
