A Nemzetközi Űrállomás parancsnoka az állomás Cupola kilátójából elkészítette az ISS eddigi talán legikonikusabb felvételét, amint a napsúroló Lovejoy-üstökös megjelenik a Föld horizontja fölött.

"Két éjszakával ezelőtt talán a legelképesztőbb dolgot láttam a világűrben, ami elég nagy szó, mivel minden napunk tele van elképesztő dolgokkal" – nyilatkozott csütörtökön Dan Burbank, a NASA űrhajósa, az ISS 30. expedíciójának parancsnoka egy detroiti televízió állomásnak adott élő interjújában. "Tasmánia fölött repültünk, láttuk, hogy a Fülöp-szigetek fölött vihar tombol, éjszaka volt és zivatarok világították be az egész égboltot. Ezután, éppen napkelte előtt a Föld pereme kékes-lilásan felderengett és ott volt ez a hosszú, zöld ív, ami körülbelül 10 fokra nyúlt el a horizonttól"


A Lovejoy-üstökös igen gyorsan szerzett népszerűségét a Nappal a múlt héten lezajlott találkozás túlélésének köszönheti. Az üstökös mélyen behatolt a koronába, amitől a csillagászok azt várták, hogy elpárologtatja a jeges égitestet, a Lovejoy azonban rácáfolt a tudósokra. Az üstökös nem csupán túlélte a december 16-i perihéliumot alig 140.000 kilométerre közelítve meg a napfelszínt, de a rákövetkező napokban újra alkotta por és gáz csóváit. "Egyszerűen megdöbbentő" - mondta Karl Battams, a Haditengerészet Kutató Laboratóriumának munkatársa. "Nem gondoltam, hogy az üstökös jeges magja elég nagy ahhoz, hogy túlélje a sok millió fokos koronát, amiben közel egy órán át tartózkodott, a Lovejoy-üstökös azonban még mindig itt van velünk"


"Valószínűleg ez a leglátványosabb dolog, amit el lehet képzelni, és az űrbeli nézőpontból egészen más, mint a Földről szemlélve, mivel az észlelést nem zavarja meg a légkör" - tette hozzá Burbank. Az üstököst december 2-án fedezte fel az ausztrál Terri Lovejoy, egy amatőr csillagász. Az objektumról a kutatók hamar megállapították, hogy a napsúroló üstökösök Kreutz családjához tartozik, amik egy hatalmas, a 12. században széthullott üstökös törmelékei.