35
-
kvp #35 Nezd meg a videot. Ez egy megnovelt pegazus frame, a spacex-esek hajtomuvevel. Elvileg 6 tonnat lenne kepes felvinni, ami nem sok, de emberek szallitasara szerintem eleg. 9 helyett 5 merlin hajtomuvet hasznalnak, cserebe 10 helyett 6 tonnat bir el a jarmu. Emberes repulesnel pedig nem kell inditasi mento rendszer, mert hiba eseten van eleg magassag a normal visszatero ernyok kinyitasara. Azon kivul a raketa barmikor indithato, az idojarastol fuggetlenul es a repulos inditas miatt szinte barmilyen palyara. Ezzel megsporolhato a fix inditoallasok miatti extra uzemanyag, amennyiben nem az inditoallas szamara idealis palyara akarjak allitani a rakomanyt. -
Irasidus #34 Egyetértek, Paul Allen-nek van rá fölös pénze, a Boeingnek nincs fölös pénze. Az lehet, hogy 6-30 millió $ között van az indítás költsége, de az űrsiklókhoz képes sokkal kevesebb terhet tud felvinni LEO-ra. Azt is vedd figyelembe az előzetes számítások után mindig kiderül, hogy sokkal többe kerülnek, majd meglátjuk mennyi az annyi. Az oldalukon nem Pegazus rakétákat írnak, de ha megmutatod hol olvastad megnézem. Szóval a jelenlegi Pegazus 443 kg tud felvinni, így - ha igaz amit írsz - akkor egy új Pegazust kell kifejleszteni, sok-sok dollárért... Persze nem mondom, hogy nem lesz ilyen jószág, csak nem vagyok túl bizakodó. -
COOLancs #33 Ekkora folyékony hajtóanyagú rakétát ilyen helyzetből indítani elég érdekes vállalkozás, nem lennék a pilóta helyében...A 2016-os dátumot meg egy vagon sóval kell bevenni, mint ahogy a SpaceX is jónéhány évet csúszott. -
kvp #32 Irtak, hogy selejtezett 747-eseket vesznek es nem kernek segitseget az attervezeshez. A raketa meglevo gyartmany, mar volt partucat sikeres inditasa. (nem falcon, ennek a rajzokon szarnya van, mint a pegazusnak) Urhajot csak akkor kap, ha mar a hordozo raketa jo. Egyebkent egy eleg olcso szerkezetrol van szo. Arrol nem beszelve, hogy szerintem Paul Allen-nek van ra folos penze. Egyebkent csomagtol fuggoen 6 es 30 millio dollar kozott van egy inditas, szoval az ursiklos inditasokhoz kepest ez viccesen olcso, jelenleg talan csak a sojuz tud vele versenyezni, de azert ujabban van konkurencia boven.
"A kérdés inkább az, hogy miért nem csinálta meg már vagy 40 éve?"
A boeing, mint az ursiklo rendszer egyes reszeinek szallitoja nem igazan volt erdekelt az olcso megoldasokban. Arrol nem beszelve, hogy Burt Rutan tervezte a pegasust is, tehat masnak egyszeruen nem jutott eszebe. A kerek is milyen egyszeru talalmany, csak eppen anno nehez volt rajonni. -
Irasidus #31 Két (új?) 747 nem adnak ajándékba, az áttervezés sincs ingyen, és akkor még rakétáról, a tesztelés költségéről, ahol egy pár rakétát elfüstölnek nem is beszéltünk + űrhajó. Azért ez baromi drága. A kérdésre a válasz az, hogy nincs rá pénz. -
#30
Ez már tiszta sufnituning!
:D
Amúgy szerintem nincs ezzel semmi gond. Csak ugye ezt "állami" cégek is, pl a Boeing is tök olcsón megtudná, tudta volna eddig is csinálni. B747-e van dögivel, rakétája is, szal?
A kérdés inkább az, hogy miért nem csinálta meg már vagy 40 éve? -
Irasidus #29 Az eredetiben tényleg Pegazus rakétát használtak volna, de az csak 443 kg tud LEO-ra vinni. A 747-es változatnál egy Falcon-5 (vagy 4?) rakétát használnának, lényegében a Falcon-9 félbevágása lenne... -
kamov #28 Így is van rendjén. Az állami kutatás kutatás befektetés a jövőbe. Az állami kutatóügynökségeknek kell a nehéz terepen kitaposni az utat, hogy az eredményeikből a nem állami vállalatok jobb eszközöket építsenek, ebből felfussanak, aztán szépen adózzanak. -
kvp #27 Rutanek egy kicsit csalni fognak. A hordozo ket 747-es lesz osszeepitve, mig a raketa egy megnovelt meretu Pegasus. Mondjuk az utobbit eredetileg ok terveztek az orbital sciences-nek, szoval joguk van belole gyartani egy valamivel nagyobbat. Ez viszont azt jelenti, hogy semmi ujat nem kell tervezniuk, csak mindenbol epiteni egy valamivel nagyobbat. Valoszinuleg azert valasztottak a 747-est alapnak, mert konnyebb beszerezni, mint ket B52-est, amit az eredeti rendszer hasznalt. -
Irasidus #26 Akkor rosszul olvastad, csak az ötletelésről volt szó, nem a fejlesztésénél. Hogy ebből lesz-e valami, azért az erősen kérdéses. Reméljük a legjobbakat. -
#25
Most olvastam, hogy Burt Rutan nekiállt kifejleszteni az orbitális repüléshez alkalmas repülő rendszerét. A hordozó 6 hajtóműves, nagyságában kb mint az An-225.
2016-ra már repülni akar.
Úgy tűnik lassan lassan lesz valami ebből az űriparból.
:)))
Ha ezek tényleg működőképes rendszerek és vállalkozások lesznek, akkor talán jobb is, hogy a NASA a konkrét fejlesztésekből kiszáll. -
llax #24 "Vagy nektek nem mondta még senki, hogy utólag könnyű okosnak lenni?"
Szerintem ezt mondd el a NASA vezetésének is :) -
saxus #23 A teljesség kedvéért tegyük már hozzá, hogy míg a NASA-nak egy csomó mindent ki kellett találnia, addig egy csomó esetben a SpaceX már kész megoldásokból operál.
Ha egy random cégnek kell valami random totál újat kitalálni, ott is keményen folyik el a pénz keményen kutatásra, amiből vagy lesz valami, vagy nem. Vagy nektek nem mondta még senki, hogy utólag könnyű okosnak lenni? -
kvp #22 "többféle gyógyír együttes alkalmazása a Pogo oszcillációra"
Egy sima mechanikus nyomaskiegyenlito szelep eleg hozza a turboszivattyu moge. Ha gazhajtasos vagy gravitacios az uzemanyagellatas, akkor pedig kotelezo. Az ursiklokban is volt ilyen.
"melyik komoly cég fog fizetni használt fokozatokért?"
Amelyik olcson akar feljuttatni valamit. Egyebkent most ugy nez ki, hogy nasa. Oket nem zavarta a hasznalt ursiklok hasznalata sem, viszont orulnenek, ha olcson megusznak. Teherszallitasra biztos jo, foleg ha semmi fontos nincs benne, tehat elelmiszer, viz, uzemanyag, stb. szallitasanal ha nehany nem sikerul, az meg mindig olcsobb lehet mint mindig a legdragabb raketat valasztani. -
Holjam33 #21 Minek, ha te már úgyis itt vagy... -
llax #20 Meg lehet másképp is közelíteni a dolgot:
Sok hajtómű egy jó vezérléssel akár még növelheti is a megbízhatóságot...
Az N1 esetén nagyon sok olyan probléma nem volt megoldva, ami mára "rutinművelet".
Többszörösen redundáns vezérlés, többféle gyógyír együttes alkalmazása a Pogo oszcillációra...
Ezek megoldatlansága volt az N1 végzete... De ha működött volna, akkor is kérdéses maradt volna a szovjet holdraszállás a 23,5t TLI kapacitás miatt (ami alig több a Saturn-V kapacitásának felénél) -
Thrawn #19 A szovjetek is a túl sok "apró" hajtóművel szívtak az N1-nél. No de azóta csak volt némi fejlődés a vezérlés terén, én drukkolok nekik. 
-
#18
Szerintem azok sokkal viccesebbek, akik grammar nazinak hívják azokat, akiket esetleg zavar, ha egy - feltételezem - újságíró nem tud helyesen írni. Ez a grammar nazi kifejezés is vicces - vagy inkább szánalmas és értelmetlen. 
-
COOLancs #17 Azért még ne igyunk előre a medve nővérje! Össz 7 kilövésük volt, abból 3 kudarc, és a legutóbbi sem volt zökkenőmentes. 9 hajtómű az első fokozatban 9 lehetőség a kudarcra (27 az F9H-ban). Az állítólagos újrahasznosíthatóság is csak a rizikót növeli, melyik komoly cég fog fizetni használt fokozatokért? Hiába lesz olcsóbb, ha a biztosítás meg drágább, mint minden új rakéta esetében. -
#16
A trollokról jut eszembe, hol van Gombabá? Már rég be kellett volna jelentkeznie.
-
asgh #15 A fórum trollok kétségtelenül legviccesebb fajtája a grammar nazi.
-
#14
/off{begin}
Én múltkor jóval rövidebben fejtettem ki ugyanezt, pont egy SpaceX-szel kapcsolatos hírnél, de ahogy látom, eredménytelenül... Vagy biztos az zavarta meg, hogy nem írtam oda, mindig ez a szabály, nem csak számok esetében. :D
Mindjárt jön megint Karesz, hogy egy "betűtévesztés" miatt mit pattogunk...
/off{end}
Hogy valami úgy-ahogy témába vágót is írjak, nekem is a Weyland-Yutani Corp. jutott erről eszembe... :) -
torreadorz #13 Neked még sosem mondták hogy a kevesebb néha több? -
Holjam33 #12 A SpaceX már dokkolásra készül az ISS-sel/ISS-szel
Sajátos viselkedésű toldalékok
42. A -val, -vel és a -vá, -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában
kapcsolódik, például: babával, kővé; csehvel, pléhvé; stb. (A h végű szavak egy részét – mivel
bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk.) Mássalhangzós végű
tőhöz járulva a -val, -vel és a -vá, -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá
válik; ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk, például:
dobbal, szénnel, jósággal, emberré; Allahhal, dohhal; stb. (Ez utóbbi szavak alapformájában
kiejtjük a h-t, ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek.) (Vö. 75., 83–84.)
A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban
A -val, -vel és a -vá, -vé alakmódosulásai
83. Megváltozott, a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult)
formában járul a -val, -vel és a -vá, -vé határozórag v-je (bizonyos h végűek kivételével)
minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul
veszi, és betűkettőzéssel jelöli. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó
szabályok szerint kettőzzük meg. [Vö. 7. b)]
a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: bottal, cukorral, kékkel; arannyal,
rozzsal, néggyel; tudóssá, szénné, vízzé; királlyá, özveggyé; stb.
b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: jobbal, tollal, tettel; jobbá, tollá,
tetté; gallyal, könnyel, meggyel; rosszá, könnyé; stb. (Vö. 94.)
c) Két mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: hanggal, komppal, minddel; kulccsal,
szárnnyal, gyönggyel; bolonddá, szilánkká, füstté; ronggyá, szárnnyá, bölccsé; stb. (Vö. 60.)
d) Ha a -val, -vel és a -vá, -vé rag v szóvégződéssel találkozik, a két v-t mindig jelöljük az
írásban: hévvel, szívvel; kedvvel, tervvel; savvá, névvé; könyvvé, nedvvé; stb.
A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. Nem azonos
például a szívvel és a szível (= szeret, tűr); a tervvel és a tervel (= tervez); a bölccsé
(válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona); a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a
bridzsel (= bridzsezik); stb.
e) Azokban a névszókban, amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. 75.), a -val, -vel és a -vá, -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel; pléhvé, juhvá; stb. – A doh,
potroh, sah, Allah stb. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t, ezért itt az ennek
megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal, potrohhal, sahhá, Allahhal stb. (Vö. 75.)
A -val, -vel és a -vá, -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163., az idegen
szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211., 216–217., 222. pont foglalkozik.
163. A mássalhangzóra végződő személynevek -val, -vel (és néha -vá, -vé) ragos formájának
írásában a következőképpen járunk el:
a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik, akkor ezt a betűt megkettőzzük:
Ádámmal, Bálinttal, Kodállyal, Szabolccsal stb. (Vö. 83.)
b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betűt
változatlanul hagyjuk, a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai
formáját írjuk: Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Rátzcal, Babitscsal, Paiszsal; Madáchcsá; stb.
c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik, a -val, -vel (és néha a -vá,
-vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá, hogy az alapforma világosan kitűnjön:
Kiss-sel, Makk-kal, Papp-pal, Széll-lel stb. (Vö. 94.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a
keresztneveket: Bernadettel, Marcellal v. Marcellel, Mariannal stb. (Vö. 62., 94.)
216. (...) b) A -val, -vel és a -vá, -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betű-kapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy v-je teljesen
hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andriætyal, Balzackal, pechhel, Bachhal,
Greenwichcsel, Steinbeckkel, Engelsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel,
Marxszal stb. [Vö. 163. b)]
217. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és
tulajdonnevekhez.
a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún.
néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben
szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez:
guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaºi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig,
Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De hagyományosan: Anjouk.
A -val, -vel és a -vá, -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul:
guillotine-nal; Iaºi-sal, Moliere-rel; stb.
c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos
betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val, -vel és a -vá, -vé rag megfelelő alakját is)
kötőjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak, Tallinn-nál,
Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal stb. [Vö. 94., 163. c)]
228. A ch kétjegyű ugyan, de egyetlen hangot jelöl, az x pedig két hang (k+sz) jele, de
egyetlen jegyű, s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. Ezért úgy tekintjük őket,
mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum, ma-chináció, or-chidea, pszi-chológia, Ri-chárd, Mün-chen; he-xameter, ma-ximum, pra-xis, Ale-xandra, Me-xikó; stb. –
Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell
elválasztanunk, a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor, ha utánuk magánhangzó
következik: almana-chot, ce-chem, pe-ches, bóra-xos, fi-xet, refle-xek, tele-xezünk; Bibera-chot, züri-chi, Féli-xé, Mar-xot, mar-xizmus; stb. – A -val, -vel és a -vá, -vé ragos alakulatok
elválasztása: pech-hel, bórax-szá; Bach-hal, Marx-szal; stb. [Vö. 216. b))
-
Thrawn #11 Olvasd el még egyszer! Az unokahúgok elütik az időt. No meg elviszik a pénz egy részét. A "maradék" még dolgozhat eredményesen. -
RiSeForMuSiC #10 Na igen, és az unokahúgok annyira csapnivalóan végzik a dolgukat és válasszák ki a beszállítókat, hogy például a két Mars rover is alig érte meg a három hónapos üzemidőt. Ja, hogy az egyik öt év után döglött be, a másik meg még most is működik... akkor most mi van? -
RiSeForMuSiC #9 Ez a maszlag, amit a közgazdaságtan előadáson etetnek veled. Ezer dolog befolyásolja a hatékonyságot. Például egy szar, nem hatékony konstrukciót is simán életben lehet tartani, amíg van rá kereslet és amíg az új kifejlesztése költségesebb és kockázatosabb, mint a régi totojgatása. Egyébként állami megbízásnál a korrupció, illetve a párttámogatás is bejátszik szépen, erről nemrég volt Slashdot-on egy jó kis röffenet (LightSquared sztori, annak, aki nem olvasta a lényeg: a projekt mögött egy Phillip Falcone nevü figura áll, aki mellesleg Demokrata Párt anyagi támogatója, és a fehér ház igyekszik a projekttel kapcsolatos negatív híreket eltusolni/elhallgatni).
llax sztem jól látj -
#8
Az már megszületett. Ráadásul itt magyarországon :D -
Pares #7 Csak nem egy Weyland-Yutani féle "A cég" születését látjuk? Hmmm-hmmm... 
-
Doktor Kotász #6 Igen, egy hivatalnál az állások fele csak azért van, hogy az unokahúgnak (opcionálisan idézőjelben) legyen hol elütni az időt. -
Doktor Kotász #5 Elvileg magánvállalkozások már évtizedek óta küldenek fel kereskedelmi műholdakat. Európában ez megszokott dolog. Van orosz-francia vegyesvállalat is. Valami fűrótoronyról küldözgetik a bazinagy hajókon odaszállított rakétákat. Ez csak a NASA-világban furcsa...
Persze egy kis műhold nem azonos egy dokkolással. -
Ronny #4 A "magáncégek" mindig hatékonyabban bánnak az erőforrásokkal, mint a politikai és lobbiérdekektől átszőtt állami mamutvállalatok. -
llax #3 "Bizony ez a SpaceX kezdi szépen kinőni magát."
Csak nehogy túlnője magát...
Addig, amíg relatíve kicsi a cég, amíg a csapat képes egy emberként egy célért dolgozni, addig kevés pénzből is képesek lehetnek ekkora eredményeket elérni. -
Alfa Of NS #2 Hát maga a tény, hogy magáncég jutott el idáig elég komoly dolog. -
#1
Bizony ez a SpaceX kezdi szépen kinőni magát.
Az is teccik, hogy az egész üzletüket az eszközeik újrafelhasználhatóságára alapozzák. Ez náluk nem opcionális, egyszerűen ekkor tudnak a piacon ilyen árak mellett megmaradni.