A SpaceX már dokkolásra készül az ISS-el

Nezd meg a videot. Ez egy megnovelt pegazus frame, a spacex-esek hajtomuvevel. Elvileg 6 tonnat lenne kepes felvinni, ami nem sok, de emberek szallitasara szerintem eleg. 9 helyett 5 merlin hajtomuvet hasznalnak, cserebe 10 helyett 6 tonnat bir el a jarmu. Emberes repulesnel pedig nem kell inditasi mento rendszer, mert hiba eseten van eleg magassag a normal visszatero ernyok kinyitasara. Azon kivul a raketa barmikor indithato, az idojarastol fuggetlenul es a repulos inditas miatt szinte barmilyen palyara. Ezzel megsporolhato a fix inditoallasok miatti extra uzemanyag, amennyiben nem az inditoallas szamara idealis palyara akarjak allitani a rakomanyt.

Egyetértek, Paul Allen-nek van rá fölös pénze, a Boeingnek nincs fölös pénze. Az lehet, hogy 6-30 millió $ között van az indítás költsége, de az ûrsiklókhoz képes sokkal kevesebb terhet tud felvinni LEO-ra. Azt is vedd figyelembe az elõzetes számítások után mindig kiderül, hogy sokkal többe kerülnek, majd meglátjuk mennyi az annyi. Az oldalukon nem Pegazus rakétákat írnak, de ha megmutatod hol olvastad megnézem. Szóval a jelenlegi Pegazus 443 kg tud felvinni, így - ha igaz amit írsz - akkor egy új Pegazust kell kifejleszteni, sok-sok dollárért... Persze nem mondom, hogy nem lesz ilyen jószág, csak nem vagyok túl bizakodó.

Ekkora folyékony hajtóanyagú rakétát ilyen helyzetbõl indítani elég érdekes vállalkozás, nem lennék a pilóta helyében...A 2016-os dátumot meg egy vagon sóval kell bevenni, mint ahogy a SpaceX is jónéhány évet csúszott.

Irtak, hogy selejtezett 747-eseket vesznek es nem kernek segitseget az attervezeshez. A raketa meglevo gyartmany, mar volt partucat sikeres inditasa. (nem falcon, ennek a rajzokon szarnya van, mint a pegazusnak) Urhajot csak akkor kap, ha mar a hordozo raketa jo. Egyebkent egy eleg olcso szerkezetrol van szo. Arrol nem beszelve, hogy szerintem Paul Allen-nek van ra folos penze. Egyebkent csomagtol fuggoen 6 es 30 millio dollar kozott van egy inditas, szoval az ursiklos inditasokhoz kepest ez viccesen olcso, jelenleg talan csak a sojuz tud vele versenyezni, de azert ujabban van konkurencia boven.

"A kérdés inkább az, hogy miért nem csinálta meg már vagy 40 éve?"

A boeing, mint az ursiklo rendszer egyes reszeinek szallitoja nem igazan volt erdekelt az olcso megoldasokban. Arrol nem beszelve, hogy Burt Rutan tervezte a pegasust is, tehat masnak egyszeruen nem jutott eszebe. A kerek is milyen egyszeru talalmany, csak eppen anno nehez volt rajonni.

Két (új?) 747 nem adnak ajándékba, az áttervezés sincs ingyen, és akkor még rakétáról, a tesztelés költségérõl, ahol egy pár rakétát elfüstölnek nem is beszéltünk + ûrhajó. Azért ez baromi drága. A kérdésre a válasz az, hogy nincs rá pénz.

Ez már tiszta sufnituning!
😄

Amúgy szerintem nincs ezzel semmi gond. Csak ugye ezt "állami" cégek is, pl a Boeing is tök olcsón megtudná, tudta volna eddig is csinálni. B747-e van dögivel, rakétája is, szal?
A kérdés inkább az, hogy miért nem csinálta meg már vagy 40 éve?

Az eredetiben tényleg Pegazus rakétát használtak volna, de az csak 443 kg tud LEO-ra vinni. A 747-es változatnál egy Falcon-5 (vagy 4?) rakétát használnának, lényegében a Falcon-9 félbevágása lenne...

Így is van rendjén. Az állami kutatás kutatás befektetés a jövõbe. Az állami kutatóügynökségeknek kell a nehéz terepen kitaposni az utat, hogy az eredményeikbõl a nem állami vállalatok jobb eszközöket építsenek, ebbõl felfussanak, aztán szépen adózzanak.

Rutanek egy kicsit csalni fognak. A hordozo ket 747-es lesz osszeepitve, mig a raketa egy megnovelt meretu Pegasus. Mondjuk az utobbit eredetileg ok terveztek az orbital sciences-nek, szoval joguk van belole gyartani egy valamivel nagyobbat. Ez viszont azt jelenti, hogy semmi ujat nem kell tervezniuk, csak mindenbol epiteni egy valamivel nagyobbat. Valoszinuleg azert valasztottak a 747-est alapnak, mert konnyebb beszerezni, mint ket B52-est, amit az eredeti rendszer hasznalt.

Akkor rosszul olvastad, csak az ötletelésrõl volt szó, nem a fejlesztésénél. Hogy ebbõl lesz-e valami, azért az erõsen kérdéses. Reméljük a legjobbakat.

Most olvastam, hogy Burt Rutan nekiállt kifejleszteni az orbitális repüléshez alkalmas repülõ rendszerét. A hordozó 6 hajtómûves, nagyságában kb mint az An-225.
2016-ra már repülni akar.

Úgy tûnik lassan lassan lesz valami ebbõl az ûriparból.
😊))

Ha ezek tényleg mûködõképes rendszerek és vállalkozások lesznek, akkor talán jobb is, hogy a NASA a konkrét fejlesztésekbõl kiszáll.

"Vagy nektek nem mondta még senki, hogy utólag könnyû okosnak lenni?"

Szerintem ezt mondd el a NASA vezetésének is 😊

A teljesség kedvéért tegyük már hozzá, hogy míg a NASA-nak egy csomó mindent ki kellett találnia, addig egy csomó esetben a SpaceX már kész megoldásokból operál.

Ha egy random cégnek kell valami random totál újat kitalálni, ott is keményen folyik el a pénz keményen kutatásra, amibõl vagy lesz valami, vagy nem. Vagy nektek nem mondta még senki, hogy utólag könnyû okosnak lenni?

"többféle gyógyír együttes alkalmazása a Pogo oszcillációra"

Egy sima mechanikus nyomaskiegyenlito szelep eleg hozza a turboszivattyu moge. Ha gazhajtasos vagy gravitacios az uzemanyagellatas, akkor pedig kotelezo. Az ursiklokban is volt ilyen.

"melyik komoly cég fog fizetni használt fokozatokért?"

Amelyik olcson akar feljuttatni valamit. Egyebkent most ugy nez ki, hogy nasa. Oket nem zavarta a hasznalt ursiklok hasznalata sem, viszont orulnenek, ha olcson megusznak. Teherszallitasra biztos jo, foleg ha semmi fontos nincs benne, tehat elelmiszer, viz, uzemanyag, stb. szallitasanal ha nehany nem sikerul, az meg mindig olcsobb lehet mint mindig a legdragabb raketat valasztani.

Minek, ha te már úgyis itt vagy...

Meg lehet másképp is közelíteni a dolgot:

Sok hajtómû egy jó vezérléssel akár még növelheti is a megbízhatóságot...

Az N1 esetén nagyon sok olyan probléma nem volt megoldva, ami mára "rutinmûvelet".

Többszörösen redundáns vezérlés, többféle gyógyír együttes alkalmazása a Pogo oszcillációra...

Ezek megoldatlansága volt az N1 végzete... De ha mûködött volna, akkor is kérdéses maradt volna a szovjet holdraszállás a 23,5t TLI kapacitás miatt (ami alig több a Saturn-V kapacitásának felénél)

A szovjetek is a túl sok "apró" hajtómûvel szívtak az N1-nél. No de azóta csak volt némi fejlõdés a vezérlés terén, én drukkolok nekik.<#eljen>

Szerintem azok sokkal viccesebbek, akik grammar nazinak hívják azokat, akiket esetleg zavar, ha egy - feltételezem - újságíró nem tud helyesen írni. Ez a grammar nazi kifejezés is vicces - vagy inkább szánalmas és értelmetlen. <#taps>

Azért még ne igyunk elõre a medve nõvérje! Össz 7 kilövésük volt, abból 3 kudarc, és a legutóbbi sem volt zökkenõmentes. 9 hajtómû az elsõ fokozatban 9 lehetõség a kudarcra (27 az F9H-ban). Az állítólagos újrahasznosíthatóság is csak a rizikót növeli, melyik komoly cég fog fizetni használt fokozatokért? Hiába lesz olcsóbb, ha a biztosítás meg drágább, mint minden új rakéta esetében.

A trollokról jut eszembe, hol van Gombabá? Már rég be kellett volna jelentkeznie.
<#hehe>

A fórum trollok kétségtelenül legviccesebb fajtája a grammar nazi. <#taps>

/off{begin}
Én múltkor jóval rövidebben fejtettem ki ugyanezt, pont egy SpaceX-szel kapcsolatos hírnél, de ahogy látom, eredménytelenül... Vagy biztos az zavarta meg, hogy nem írtam oda, mindig ez a szabály, nem csak számok esetében. 😄
Mindjárt jön megint Karesz, hogy egy "betûtévesztés" miatt mit pattogunk... <#idiota>
/off{end}

Hogy valami úgy-ahogy témába vágót is írjak, nekem is a Weyland-Yutani Corp. jutott errõl eszembe... 😊

Neked még sosem mondták hogy a kevesebb néha több?

A SpaceX már dokkolásra készül az ISS-sel/ISS-szel

Sajátos viselkedésû toldalékok
42. A -val, -vel és a -vá, -vé határozórag magánhangzóra végzõdõ tõhöz alapalakjában
kapcsolódik, például: babával, kõvé; csehvel, pléhvé; stb. (A h végû szavak egy részét – mivel
bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövûnek kell tekintenünk.) Mássalhangzós végû
tõhöz járulva a -val, -vel és a -vá, -vé rag v eleme a szótõ végsõ mássalhangzójával azonossá
válik; ezekben az alakokban a tõ és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk, például:
dobbal, szénnel, jósággal, emberré; Allahhal, dohhal; stb. (Ez utóbbi szavak alapformájában
kiejtjük a h-t, ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövûek.) (Vö. 75., 83–84.)


A mássalhangzók minõségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban
A -val, -vel és a -vá, -vé alakmódosulásai
83. Megváltozott, a névszó tövének végsõ mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult)
formában járul a -val, -vel és a -vá, -vé határozórag v-je (bizonyos h végûek kivételével)
minden mássalhangzóra végzõdõ névszóhoz. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul
veszi, és betûkettõzéssel jelöli. A többjegyû betûket természetesen a rájuk vonatkozó
szabályok szerint kettõzzük meg.
a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: bottal, cukorral, kékkel; arannyal,
rozzsal, néggyel; tudóssá, szénné, vízzé; királlyá, özveggyé; stb.
b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: jobbal, tollal, tettel; jobbá, tollá,
tetté; gallyal, könnyel, meggyel; rosszá, könnyé; stb. (Vö. 94.)
c) Két mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: hanggal, komppal, minddel; kulccsal,
szárnnyal, gyönggyel; bolonddá, szilánkká, füstté; ronggyá, szárnnyá, bölccsé; stb. (Vö. 60.)
d) Ha a -val, -vel és a -vá, -vé rag v szóvégzõdéssel találkozik, a két v-t mindig jelöljük az
írásban: hévvel, szívvel; kedvvel, tervvel; savvá, névvé; könyvvé, nedvvé; stb.
A betûkettõzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. Nem azonos
például a szívvel és a szível (= szeret, tûr); a tervvel és a tervel (= tervez); a bölccsé
(válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona); a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a
bridzsel (= bridzsezik); stb.
e) Azokban a névszókban, amelyeknek végsõ h-ját nem ejtjük ki (vö. 75.), a -val, -vel és a -vá, -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel; pléhvé, juhvá; stb. – A doh,
potroh, sah, Allah stb. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t, ezért itt az ennek
megfelelõ ragalakokat találjuk: dohhal, potrohhal, sahhá, Allahhal stb. (Vö. 75.)
A -val, -vel és a -vá, -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163., az idegen
szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211., 216–217., 222. pont foglalkozik.

163. A mássalhangzóra végzõdõ személynevek -val, -vel (és néha -vá, -vé) ragos formájának
írásában a következõképpen járunk el:
a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölõ betûvel végzõdik, akkor ezt a betût megkettõzzük:
Ádámmal, Bálinttal, Kodállyal, Szabolccsal stb. (Vö. 83.)
b) Ha régies betûre végzõdõ családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betût
változatlanul hagyjuk, a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai
formáját írjuk: Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Rátzcal, Babitscsal, Paiszsal; Madáchcsá; stb.
c) Ha a családnév mássalhangzót jelölõ kettõzött betûvel végzõdik, a -val, -vel (és néha a -vá,
-vé) rag megfelelõ alakját kötõjellel kapcsoljuk hozzá, hogy az alapforma világosan kitûnjön:
Kiss-sel, Makk-kal, Papp-pal, Széll-lel stb. (Vö. 94.) – Egyszerûsítve írjuk viszont a
keresztneveket: Bernadettel, Marcellal v. Marcellel, Mariannal stb. (Vö. 62., 94.)

216. (...) b) A -val, -vel és a -vá, -vé rag a mássalhangzót jelölõ nem magyar betûre vagy betû-kapcsolatra végzõdõ idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy v-je teljesen
hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andriætyal, Balzackal, pechhel, Bachhal,
Greenwichcsel, Steinbeckkel, Engelsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel,
Marxszal stb.

217. Bizonyos esetekben kötõjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és
tulajdonnevekhez.
a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún.
néma) betû van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betûknek bonyolult, írásrendszerünkben
szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötõjellel fûzzük a szó testéhez:
guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaºi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig,
Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De hagyományosan: Anjouk.
A -val, -vel és a -vá, -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul:
guillotine-nal; Iaºi-sal, Moliere-rel; stb.


c) A mássalhangzót jelölõ kettõzött betûre végzõdõ idegen tulajdonnevekhez az azonos
betûvel kezdõdõ magyar toldalékot (s így a -val, -vel és a -vá, -vé rag megfelelõ alakját is)
kötõjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitûnjék: Mann-nak, Tallinn-nál,
Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal stb.

228. A ch kétjegyû ugyan, de egyetlen hangot jelöl, az x pedig két hang (k+sz) jele, de
egyetlen jegyû, s így mindkettõ egy betûnek számít az elválasztáskor. Ezért úgy tekintjük õket,
mint a rövid mássalhangzókat jelölõ magyar betûket: ar-chívum, ma-chináció, or-chidea, pszi-chológia, Ri-chárd, Mün-chen; he-xameter, ma-ximum, pra-xis, Ale-xandra, Me-xikó; stb. –
Ha a ch és az x végû idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell
elválasztanunk, a ch-t és az x-et a következõ sorba visszük át akkor, ha utánuk magánhangzó
következik: almana-chot, ce-chem, pe-ches, bóra-xos, fi-xet, refle-xek, tele-xezünk; Bibera-chot, züri-chi, Féli-xé, Mar-xot, mar-xizmus; stb. – A -val, -vel és a -vá, -vé ragos alakulatok
elválasztása: pech-hel, bórax-szá; Bach-hal, Marx-szal; stb. [Vö. 216. b))

Olvasd el még egyszer! Az unokahúgok elütik az idõt. No meg elviszik a pénz egy részét. A "maradék" még dolgozhat eredményesen.

Na igen, és az unokahúgok annyira csapnivalóan végzik a dolgukat és válasszák ki a beszállítókat, hogy például a két Mars rover is alig érte meg a három hónapos üzemidõt. Ja, hogy az egyik öt év után döglött be, a másik meg még most is mûködik... akkor most mi van?

Ez a maszlag, amit a közgazdaságtan elõadáson etetnek veled. Ezer dolog befolyásolja a hatékonyságot. Például egy szar, nem hatékony konstrukciót is simán életben lehet tartani, amíg van rá kereslet és amíg az új kifejlesztése költségesebb és kockázatosabb, mint a régi totojgatása. Egyébként állami megbízásnál a korrupció, illetve a párttámogatás is bejátszik szépen, errõl nemrég volt Slashdot-on egy jó kis röffenet (LightSquared sztori, annak, aki nem olvasta a lényeg: a projekt mögött egy Phillip Falcone nevü figura áll, aki mellesleg Demokrata Párt anyagi támogatója, és a fehér ház igyekszik a projekttel kapcsolatos negatív híreket eltusolni/elhallgatni).

llax sztem jól látj

Csak nem egy Weyland-Yutani féle "A cég" születését látjuk? Hmmm-hmmm... <#alien2>

Igen, egy hivatalnál az állások fele csak azért van, hogy az unokahúgnak (opcionálisan idézõjelben) legyen hol elütni az idõt.

Elvileg magánvállalkozások már évtizedek óta küldenek fel kereskedelmi mûholdakat. Európában ez megszokott dolog. Van orosz-francia vegyesvállalat is. Valami fûrótoronyról küldözgetik a bazinagy hajókon odaszállított rakétákat. Ez csak a NASA-világban furcsa...

Persze egy kis mûhold nem azonos egy dokkolással.

A "magáncégek" mindig hatékonyabban bánnak az erõforrásokkal, mint a politikai és lobbiérdekektõl átszõtt állami mamutvállalatok.

"Bizony ez a SpaceX kezdi szépen kinõni magát."

Csak nehogy túlnõje magát...

Addig, amíg relatíve kicsi a cég, amíg a csapat képes egy emberként egy célért dolgozni, addig kevés pénzbõl is képesek lehetnek ekkora eredményeket elérni.

Hát maga a tény, hogy magáncég jutott el idáig elég komoly dolog.

Bizony ez a SpaceX kezdi szépen kinõni magát.

Az is teccik, hogy az egész üzletüket az eszközeik újrafelhasználhatóságára alapozzák. Ez náluk nem opcionális, egyszerûen ekkor tudnak a piacon ilyen árak mellett megmaradni.