Jelentkezett a Phobos-Grunt

Bocsánat, õ a Marson van, de nem egy mûhold veszett oda itt a Föld légterében sem.

De azért vicces, nem?
A saját tecnológiánkkal sem tudunk kapcsolatot teremteni ami a Föld körül kering.

Hogy lenne esély, más idegen eszközöket felfedezni, vagy netán kommunikálni velük?

"A Marsról lecsúszott szonda esetleges céljául valamelyik elérhetõ kisbolygó mellett még a Holdat emlegették más fórumokon. Jóllehet, a Hold esetében várható tudományos haszon elmarad az impozáns, Phobosz mintavisszahozó küldetéstõl, de legalább kipróbálható lesz a többi komponensének mûködése.

1: Nem gondolnám hogy a holdra mennek mintát gyûjteni mint alternatív küldetés. Ha jól tudom a phobos nagyon kicsi. Még csak normális orbitális pályát sem lehet körülötte kialakítani mert nagyon kicsi a tömege. Ha a szondát ezekhez a viszonyokhoz tervezték tuti hogy a holdról nem fog felszállni.
2: Nem hinném hogy az iss en nem tudnak összerakni egy megfelelõ sávon mûködõ adót ha nagyon akarnak. A probléma inkább az hogy az iss 350km magasan kering míg a szonda gondolom valamivel több mint 100km en miközben a szonda a földrõl várja az utasításokat ergo az antenna a földre néz nem pedig az iss re vagyis a szonda az ISS-t nem látja.

"Az ûreszközöket úgy indítják, hogy a Föld keringésével megegyezzen az irány, így a Föld kilövõhelyi forgási sebességét meg lehet spórolni a gyorsításnál."

Én vagyok a hülye, ez így a logikus tényleg. 😊

Nem érné meg, a wikipedia szerint az egész projekt kb. 170 millió $-ba került, ami elképesztõen alacsony összeg egy ilyen ambiciózus küldetéshez képest (a NASA nem hozta volna ki 2 milliárdnál kevesebbõl). Másrészt egy emberes küldetést kb. 2 évig terveznek, addigra már rég nem lesz sehol a szonda.

Az ûreszközöket úgy indítják, hogy a Föld keringésével megegyezzen az irány, így a Föld kilövõhelyi forgási sebességét meg lehet spórolni a gyorsításnál. Ezért praktikus indítóhely Kouru, majdnem az egyenlítõn van, így szinte a maximális forgási sebesség megspórolható, nõ a hasznos teher. Persze vannak olyan mûholdak, ami kifejezetten igénylik az ettõl eltérõ pályát - pl. poláris pályán keringenek - de azokat is "elõre" indítják, majd onnan módosítanak pályát, nem pedig visszafelé.

Értem és köszi 😊

Hiába hasonló a pályájuk hajlásszöge (tehát a keringési irány is) az egyenlítõhöz képest, ez nem elég. A pályasíkok el vannak fordulva egymáshoz képest a föld forgástengelye körül.

Ahol a két sík metszõvonala metszi a pályát, ott lehet észlelési ablak.
A síkok metszeténél a két eszköz keresztezõ irányba mozog nagy relatív sebességgel. Mint amikor két szinuszgörbe nem esik egybe.

Erre jön még rá, hogy az eltérõ pályamagasságok miatt A PG és az ISS keringési ideje eltérõ, így ritkán esik mindkettõ pont az észlelési ablakba.

1. Ezt nem tudtam. 😊

2. AZ ISS keringési iránya ellentétes a szondával? Mert ha megyegyezõ, akkor nyúlnia kéne az ablaknak, ha ellentétes, akkor csökken, ha jól gondolom.

1. Az ISS-en nincs a szükséges X hullámsávban (8-12GHz) mûködõ adó.

2. Az ISS keringése miatt az észlelési ablak rövidebb.

Valaki aki képben van, nem tudja véletlenül, hogy az ISS rádióit miért nme lehet felhasználni ilyen célra? Gondolom fizikailag képes lenne rá, és nme csak 5 perces ablakban tudna kommunikálni vele. Nem hinném, hogy ez a tudósoknak nem jutott volna eszébe, de kíváncsi lennék, miért nem lehet?

Elõször a részegységeket tesztelik, azután összeszerelik és következik az egész tesztelése, még itt lent. A súlytalanságon kívül minden rendelkezésre áll. A NASA-nak, ESA-nak, de gondolom az oroszoknak is van hatalmas vákuumkamrája, ahol hõmérséklet, sugárzás tetszõlegesen állítható, valamint a kilövés közbeni rázkódás is tesztelhetõ.

Egyrészt: Az ûrkutatás - és különösképpen az ûrszondák - esetén a prototípusnak kell mûködnie. Részegységeket persze lehet, és kell is tesztelni, de az egészet egyben csak ott fent lehet.

Másrészt: Ha elegendõ üzemanyaga van, akkor esetleg fel lehetne küldeni magasabb pályára, várni a következõ optimális idõpontig, addig kielemezni alaposan a dolgokat, és akkor továbbküldeni. Persze, ehhez folyamatosan mûködnie kéne kb két évig...

A marslakók akadályozták meg a küldetés sikerét <#alien2>

Azért dúrva, hogy átlagban az indított szondáknak/küldetéseknek kevesebb mint 50%-a volt sikeres, adott bármilyen eredményt. Miközben a legtöbb szondát a Marshoz indították.

Ha nagyon gyorsan kering az valószínûleg alacsony földkörüli pályát jelent, mert ez úgy megy hogy a pályamagasság fordítottan arányos a sebességhez (minél alacsonyabb a pálya annál nagyobb a sebesség), ez pedig simán elérhetõ. De nem éri meg. Úgyhogy nem fognak felküldeni semmit. Vagy sikerül elküldeni a marsra, vagy valami másfelé, vagy szépen belép a légkörbe és elég.

Olyan gyorsan kering, mint minden más keringene hasonló pályán. Nagy valószínûség szerint egy Szojuzzal is megvalósítható lenne ugyanez, ismereteim szerint a felszállást követõen átmenetileg, néhány keringés erejéig szoktak hasonlóan alacsony pályán repülni vele.

A Cef által felvázolt problémákon túl, a szonda és a rakéta alkotta ûrszerelvény tervezésekor egészen biztosan nem számoltak az ûrbeli szervizeléssel. Másrészt, nézd meg Farkas Berci ûrkabinját, valahol ki van állítva, korábban a Közlekedési Múzeumban volt, most talán a Csodák Palotájában van, szóval nézd meg mekkora, és fogalmat alkothatsz róla, mennyi szerszám és pótalkatrész férne be.

A Marsról lecsúszott szonda esetleges céljául valamelyik elérhetõ kisbolygó mellett még a Holdat emlegették más fórumokon. Jóllehet, a Hold esetében várható tudományos haszon elmarad az impozáns, Phobosz mintavisszahozó küldetéstõl, de legalább kipróbálható lesz a többi komponensének mûködése, ha már tanulópénzt kell fizetni, legalább szélesebb körû tapasztalatokat kapnak, még így is jobban járhatnak, mint a NASA járt az Mars Polar Lander - Mars Climate Orbiter párossal, amibõl ugye csak annyit sikerült megtanulni, ha valami nincs kész, nem kéne elindítani, illetve elgondolkodhattak a mennyi?/harminc/mi harminc?/mi mennyi? dialógus tudományos-mûszaki vonatkozásain.

Azért ennél bonyolultabb a dolog. Nem vagyok nagy ûrhajózás-szakértõ, de egy ûrhajó fellövése elég költséges mulatság és nem 5 perc. Nem tudom mennyi idõ sebtében összehozni egy indítást és kidolgozni a küldetés paramétereit, de valószínûleg több hónap. Ráadásul elég gyorsan kering a Föld körül a szonda, gondolom azért, hogy minél nagyobb relatív sebességet érjen el. Nem vagyok benne biztos, hogy egy soyuz-zal el lehetne érni a szonda sebességét kellõ idõn belül, vagy úgy egyáltalán. Másrészt egyetlen ûrhajós sincs kiképezve a szonda szervizelésére. A kiképzési idõ hónapokba is telhetne. No meg ott van a sluszzpoén, hogy mire útnak indítanák a hajót a szonda már rég elégett a légkörben.

Összefoglalva: lehetetlen idõben odamenni, de ha lehetne, akkor is olcsóbb lenne, ha hagynák odaveszni

kösz az ápdétet. REmélem azért csak sikerül nekik elindulni.

A NASA-nál Quake-eznek?
Phobos
Grunt

Amúgynem érné meg odamenni egy ûrhajóval és megnézni, hogy mi a kínja?
Gondolom olcsóbb lenne mint hogy hagynák odaveszni.