21
-
ProgServ #21 Bocsánat, ő a Marson van, de nem egy műhold veszett oda itt a Föld légterében sem. -
ProgServ #20 De azért vicces, nem?
A saját tecnológiánkkal sem tudunk kapcsolatot teremteni ami a Föld körül kering.
Hogy lenne esély, más idegen eszközöket felfedezni, vagy netán kommunikálni velük? -
karesz6 #19 "A Marsról lecsúszott szonda esetleges céljául valamelyik elérhető kisbolygó mellett még a Holdat emlegették más fórumokon. Jóllehet, a Hold esetében várható tudományos haszon elmarad az impozáns, Phobosz mintavisszahozó küldetéstől, de legalább kipróbálható lesz a többi komponensének működése.
1: Nem gondolnám hogy a holdra mennek mintát gyűjteni mint alternatív küldetés. Ha jól tudom a phobos nagyon kicsi. Még csak normális orbitális pályát sem lehet körülötte kialakítani mert nagyon kicsi a tömege. Ha a szondát ezekhez a viszonyokhoz tervezték tuti hogy a holdról nem fog felszállni.
2: Nem hinném hogy az iss en nem tudnak összerakni egy megfelelő sávon működő adót ha nagyon akarnak. A probléma inkább az hogy az iss 350km magasan kering míg a szonda gondolom valamivel több mint 100km en miközben a szonda a földről várja az utasításokat ergo az antenna a földre néz nem pedig az iss re vagyis a szonda az ISS-t nem látja. -
gforce9 #18 "Az űreszközöket úgy indítják, hogy a Föld keringésével megegyezzen az irány, így a Föld kilövőhelyi forgási sebességét meg lehet spórolni a gyorsításnál."
Én vagyok a hülye, ez így a logikus tényleg. :) -
COOLancs #17 Nem érné meg, a wikipedia szerint az egész projekt kb. 170 millió $-ba került, ami elképesztően alacsony összeg egy ilyen ambiciózus küldetéshez képest (a NASA nem hozta volna ki 2 milliárdnál kevesebből). Másrészt egy emberes küldetést kb. 2 évig terveznek, addigra már rég nem lesz sehol a szonda. -
Thrawn #16 Az űreszközöket úgy indítják, hogy a Föld keringésével megegyezzen az irány, így a Föld kilövőhelyi forgási sebességét meg lehet spórolni a gyorsításnál. Ezért praktikus indítóhely Kouru, majdnem az egyenlítőn van, így szinte a maximális forgási sebesség megspórolható, nő a hasznos teher. Persze vannak olyan műholdak, ami kifejezetten igénylik az ettől eltérő pályát - pl. poláris pályán keringenek - de azokat is "előre" indítják, majd onnan módosítanak pályát, nem pedig visszafelé. -
gforce9 #15 Értem és köszi :) -
kamov #14 Hiába hasonló a pályájuk hajlásszöge (tehát a keringési irány is) az egyenlítőhöz képest, ez nem elég. A pályasíkok el vannak fordulva egymáshoz képest a föld forgástengelye körül.
Ahol a két sík metszővonala metszi a pályát, ott lehet észlelési ablak.
A síkok metszeténél a két eszköz keresztező irányba mozog nagy relatív sebességgel. Mint amikor két szinuszgörbe nem esik egybe.
Erre jön még rá, hogy az eltérő pályamagasságok miatt A PG és az ISS keringési ideje eltérő, így ritkán esik mindkettő pont az észlelési ablakba.
-
gforce9 #13 1. Ezt nem tudtam. :)
2. AZ ISS keringési iránya ellentétes a szondával? Mert ha megyegyező, akkor nyúlnia kéne az ablaknak, ha ellentétes, akkor csökken, ha jól gondolom. -
kamov #12 1. Az ISS-en nincs a szükséges X hullámsávban (8-12GHz) működő adó.
2. Az ISS keringése miatt az észlelési ablak rövidebb.
-
gforce9 #11 Valaki aki képben van, nem tudja véletlenül, hogy az ISS rádióit miért nme lehet felhasználni ilyen célra? Gondolom fizikailag képes lenne rá, és nme csak 5 perces ablakban tudna kommunikálni vele. Nem hinném, hogy ez a tudósoknak nem jutott volna eszébe, de kíváncsi lennék, miért nem lehet? -
Thrawn #10 Először a részegységeket tesztelik, azután összeszerelik és következik az egész tesztelése, még itt lent. A súlytalanságon kívül minden rendelkezésre áll. A NASA-nak, ESA-nak, de gondolom az oroszoknak is van hatalmas vákuumkamrája, ahol hőmérséklet, sugárzás tetszőlegesen állítható, valamint a kilövés közbeni rázkódás is tesztelhető. -
xyl #9 Egyrészt: Az űrkutatás - és különösképpen az űrszondák - esetén a prototípusnak kell működnie. Részegységeket persze lehet, és kell is tesztelni, de az egészet egyben csak ott fent lehet.
Másrészt: Ha elegendő üzemanyaga van, akkor esetleg fel lehetne küldeni magasabb pályára, várni a következő optimális időpontig, addig kielemezni alaposan a dolgokat, és akkor továbbküldeni. Persze, ehhez folyamatosan működnie kéne kb két évig... -
#8
A marslakók akadályozták meg a küldetés sikerét 
-
#7
Azért dúrva, hogy átlagban az indított szondáknak/küldetéseknek kevesebb mint 50%-a volt sikeres, adott bármilyen eredményt. Miközben a legtöbb szondát a Marshoz indították. -
sanyicks #6 Ha nagyon gyorsan kering az valószínűleg alacsony földkörüli pályát jelent, mert ez úgy megy hogy a pályamagasság fordítottan arányos a sebességhez (minél alacsonyabb a pálya annál nagyobb a sebesség), ez pedig simán elérhető. De nem éri meg. Úgyhogy nem fognak felküldeni semmit. Vagy sikerül elküldeni a marsra, vagy valami másfelé, vagy szépen belép a légkörbe és elég. -
Deus Ex #5 Olyan gyorsan kering, mint minden más keringene hasonló pályán. Nagy valószínűség szerint egy Szojuzzal is megvalósítható lenne ugyanez, ismereteim szerint a felszállást követően átmenetileg, néhány keringés erejéig szoktak hasonlóan alacsony pályán repülni vele.
A Cef által felvázolt problémákon túl, a szonda és a rakéta alkotta űrszerelvény tervezésekor egészen biztosan nem számoltak az űrbeli szervizeléssel. Másrészt, nézd meg Farkas Berci űrkabinját, valahol ki van állítva, korábban a Közlekedési Múzeumban volt, most talán a Csodák Palotájában van, szóval nézd meg mekkora, és fogalmat alkothatsz róla, mennyi szerszám és pótalkatrész férne be.
A Marsról lecsúszott szonda esetleges céljául valamelyik elérhető kisbolygó mellett még a Holdat emlegették más fórumokon. Jóllehet, a Hold esetében várható tudományos haszon elmarad az impozáns, Phobosz mintavisszahozó küldetéstől, de legalább kipróbálható lesz a többi komponensének működése, ha már tanulópénzt kell fizetni, legalább szélesebb körű tapasztalatokat kapnak, még így is jobban járhatnak, mint a NASA járt az Mars Polar Lander - Mars Climate Orbiter párossal, amiből ugye csak annyit sikerült megtanulni, ha valami nincs kész, nem kéne elindítani, illetve elgondolkodhattak a mennyi?/harminc/mi harminc?/mi mennyi? dialógus tudományos-műszaki vonatkozásain. -
Cef #4 Azért ennél bonyolultabb a dolog. Nem vagyok nagy űrhajózás-szakértő, de egy űrhajó fellövése elég költséges mulatság és nem 5 perc. Nem tudom mennyi idő sebtében összehozni egy indítást és kidolgozni a küldetés paramétereit, de valószínűleg több hónap. Ráadásul elég gyorsan kering a Föld körül a szonda, gondolom azért, hogy minél nagyobb relatív sebességet érjen el. Nem vagyok benne biztos, hogy egy soyuz-zal el lehetne érni a szonda sebességét kellő időn belül, vagy úgy egyáltalán. Másrészt egyetlen űrhajós sincs kiképezve a szonda szervizelésére. A kiképzési idő hónapokba is telhetne. No meg ott van a sluszzpoén, hogy mire útnak indítanák a hajót a szonda már rég elégett a légkörben.
Összefoglalva: lehetetlen időben odamenni, de ha lehetne, akkor is olcsóbb lenne, ha hagynák odaveszni -
#3
kösz az ápdétet. REmélem azért csak sikerül nekik elindulni. -
#2
A NASA-nál Quake-eznek?
Phobos
Grunt -
Yodafon #1 Amúgynem érné meg odamenni egy űrhajóval és megnézni, hogy mi a kínja?
Gondolom olcsóbb lenne mint hogy hagynák odaveszni.