MTI

Elaggott az amerikai haderő arzenálja

Elaggott az amerikai haderő arzenálja, az amortizálódott hadfelszerelés felújítására több tízmilliárd dollárt kellene fordítani, írta a The Wall Street Journal.

Az amerikai légierő repülőgép-állományának életkora a legmagasabb azóta, hogy az 1947-ben önálló fegyvernemként megalakult, állítja a CSBA, a Pentagonhoz közel álló, stratégiai és költségvetési kérdésekkel foglalkozó intézet. Az F-15-ös harci gépek, amelyek a légiflotta mintegy felét alkotják, átlagosan 25 évesek. A hadászati bombázók 34, a légi újratöltő gépek pedig 47 évesek. Az amortizáció miatt az amerikai haditengerészetnek ma kevesebb hadihajója van, mint amennyije 2001. szeptember 11-én volt: a flotta kötelékébe akkor 316 jármű tartozott, ma már csak 284. A legrégebbi nukleáris meghajtású repülőgép-hordozót, az Enterprise-t 1961-ben avatták fel; a fedélzetén azóta mintegy negyedmillió matróz és tiszt szolgált. Az Enterprise-t a tervek szerint 2013-ban vonják ki a szolgálatból.


Leon Panetta védelmi miniszter az augusztus 3-án a Pentagonban elmondott beszédében rámutatott, hogy a 80-as évek haderőfejlesztése idején beszerzett járművek tervezett élettartamuk végéhez közelednek, s hogy fel kell frissíteni az egy évtizede tartó használat által megviselt eszközállományt is. Egyedül a hadsereg a hadszíntérről visszaszállított szárazföldi és légi szállító járműveinek rendbetétele 20-25 milliárd dollárba fog kerülni, a tengerészgyalogságnak pedig további 12 milliárdra van szüksége a helyreállításhoz és a modernizáláshoz.

A felújítás kényszere egy olyan időszakban érett be a haderőnél, amikor az a döntés született, hogy a Pentagon költségvetését az elkövetkező évtizedben 350 milliárd dollárral csökkentik. Amennyiben a kongresszus költségvetési szuperbizottságának az év végéig nem sikerül tételesen megállapodnia arról, hogy a következő 10 év során a büdzsé mely tételeit csökkentsék drasztikusan, akkor automatikusan életbe lép egy 1200 milliárd dolláros megszorítás, amelynek a fele a haderőt fogja érinteni. Washington közben aggodalommal figyeli, hogy Peking a radarok számára láthatatlan repülőgépeket és korszerű hadászati eszközöket fejlesztetett ki. Noha a kínai katonai büdzsé még mindig 91,5 milliárd dollár, szemben a 700 milliárdos amerikaival, ám a Pentagon attól tart, hogy Amerika egyes területeken elveszítheti a műszaki fölényét.


A tíz évvel ezelőtti terrortámadások nyomán az amerikai katonai megrendelések elsősorban az Afganisztánban és Irakban szükséges hadfelszerelésre - a drónokra, a robbantásnak ellenálló járművekre és a katonák védőeszközeire - összpontosítottak, a hidegháborúból örökölt hardver felújításának rovására. Az amerikai haderő nagyrészt még ma is a Reagan-korszakban hadrendbe állított fegyverekre támaszkodik. Az Abrams tankok 1980-ban kezdték meg a szolgálatot, a Bradley gyalogsági harcjárművek pedig egy évvel később. Az szovjet hajóvadász harci repülők ellen kifejlesztett, irányítható rakétákkal felszerelt Aegis cirkálók első példányai 1983-ban futottak ki a tengerre.

Az amerikai katonai költségvetés hadfelszerelésekre költött része - a vietnámi háborút követő csökkenés után - a reagani időkben 170 milliárd dollár körül tetőzött. A Szovjetunió széthullása után, a 90-es évek közepére a Pentagon büdzséje 55 milliárdon érte el a mélypontot. A hadbeszerzés 2001-ben indult újból növekedésnek, hogy 2008-ra elérje a 174 milliárd dolláros szintet, ám ennek oroszlánrészét új rendszerek fejlesztésére költötték. A The Wall Street Journal szerint a Pentagon az elmúlt 10 év során 46 milliárd dollárt költött olyan, következő generációs harci eszközökre, amelyek végül nem jutottak el a gyártási fázisba. A Crusader önjáró tarack kifejlesztése 2,2 milliárdot, a Comanche lopakodó felderítő helikopterre 7,9 milliárdot, a Future Combat Systems nevű harctéri járműegyüttesre pedig 18 milliárdot.


A Fenntartható Védelem Munkacsoport nevű testület Barney Frank demokratapárti és Ron Paul republikánus képviselő által is jóváhagyott, júniusban közzétett jelentése szerint egyébként az amerikai nemzetbiztonságot az sem ásná alá, ha a katonai költségvetést 10 év alatt 1000 milliárd dollárral csökkentenék. A szerzők szerint ehhez elsősorban a külföldi katonai bázisok és a hadihajók számának jelentős csökkentésére, valamint a pazarló fejlesztési projektek lezárására lenne szükség.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #84
    Hihetetlen ez a makacs butasagod. Egy meghatarozo dontesre az igent is es a nemet is lobbik befolyasoljak. A dontes tobbnyire attol fugg, hogy melyik az erosebb lobbi. Ha esetleg a báb felebred valamifajta moral vagy erzes okan, akkor hamar poziciot valt. Ennyi.
    Neked ez kimarad, nem tunik fel, hogy igy mukodik MINDEN szervezet ma?
    Az erosebb kutya [email protected] es kapitalizmus van. Evidens.
    Erosebb holdingok, orias penzintezetek ill. ezeknek a nehanyezernyi tulajdonosi kore siman tud hatni pl. politikusokra es hat is, hidd ell, amit persze lathatnal is, ha levenned a szemellenzot.

    Nem arrol van szo, hogy egy vilagot iranyito osszeeskuves forgatokonyvet hajtjak vegre, hanem mindenki, minden csoport szinten sajat maganak akarja kikaparni a gesztenyet, igy rengeteg "lobbi" utkozik egymassal pl. pont torvenyhozasnal.
  • Molnibalage #83
    Jah, persze. Oszt mégis törölték a ~350 milliárdos FCS programot. Az a "fene erős lobbi"...

    Az a fene erős lobbi azt sem tudta kiharcolni, hogy a hidegháborús 14-16 aktív hordozó ne zuhanjon vissza 9-re. Bár akkor votlak kisebb hajók is, de a mennyiség akkor ias kisebb. Ha csak a valódi szuperhordozókat nézzük, akkor is pont a közelmútl eseményei miatt lesz 10 helyett már "csak" 9 db.

    A Zumwalt osztályt gyakorlatilag kivégezték, a költségek miatt kb. 4 hajó fog épülni.

    Stb.
  • Molnibalage #82
    Pont ezért nem mer semki pattogni igazán a nagyvilágban. Lényegében ha nagyon szabadjára engedik a gyeplőt kis túlzással csask azt történet meg, amit a jenkik akarnak.

    Mielőtt Grúziával jössz, az nem ért meg egy lyukas garast sem, valódi amerikai érdekektet ott nem kellett védeni.

    Viszont pl. mi történt volna 1991-ben, ha a jenki megelégszik a nukleráis elrettentéssel? Ki rúgta volna seggbe Szaddamot, aki amerikai érdekekbe lépett bele?

    Nem azt mondom, hogy ez jó másnak, de nekik a jelek szerint kell és nem látják okát annak, hogy ez máshogy legyen.
  • Tetsuo #81
    Ez faxsag. Azert van ekkora hadereje, mert vkik igy kaszalnak a legtobbet. Washingtonban (mint minden mas parlamentben) a kepviselok meg vannak veve akarcsak egy dontes erejeig. Ennyi.
    Atomeros lobbik vannak, nincs olyan ember, aki ne lenne a hatasuk alatt.
    Magyarorszagon kicsiben, Angliaban, Nemetorszagban es USA-ban ugyanaz nagyban zajlik. Az ENSZben sem maskent. Ez a politika es qrvara nem az, hogy hogyan is lehetne jobba tenni az egyszeru allampolgarok eletet...
  • Shiny Copperpot #80
    Tényleg nem azt mondtad. Azt mondtad, hogy szomorú, hogy a K+F a fegyverkezésen alapul. Szerintem meg kényszer. A többivel többé-kevésbé egyetértek, legalábbis nem tudom cáfolni.
  • Shiny Copperpot #79
    A nukleáris hatalmak közötti konvencionális háború forgatókönyve ilyen szempontból irreleváns. Az én álláspontom szerint a nagyméretű "hagyományos" haderő fenntartása azért előnyös, mert egyidejű, vagy rövid időtávon bekövetkező alacsony vagy közepes intenzitású konfliktusok esetén lehetőséget ad, hogy "Amerika" többe, vagy akár mindbe be tudjon avatkozni az érdekeinek megfelelően.
  • kukacos #78
    Sarkítasz. Nem azt mondtam, hogy hadseregre nincs szükség. Az USA-nak támadó, gyors reagálásra képes alakulatok is kellenek. De annak semmi értelme, hogy a költségvetése közel annyi legyen, mint a világ többi része együttvéve.
  • kukacos #77
    Nem érted. Amerika ott követ el hibát, hogy akkora hagyományos hadsereget tart fenn, amivel egy másik nagyhatalommal vívott konvencionális háborút is meg tudna nyerni. Ennek pedig semmi értelme, mert egy hasonló méretű nagyhatalom szükségképpen nukleáris hatalom is.
  • Molnibalage #76
    Ozzt mégis olcsóbbak. Valamenyik nagy rakéta a sok közül cirka negyedáron tudja most azt, amit a NASA csinál...
  • Shiny Copperpot #75
    Hát jahm, lehetne mondjuk a hárfázáson keresztül nyomni a pénzt a K+F-be, csak félő, hogy jön a szomszéd, leüt, és elveszi az eredményeidet... (sarkítok)