SG.hu·2011. március 15.

Leolvadás fenyegeti Fukusimát

Helyi idő szerint 6 óra 10 perckor bekövetkezett a harmadik robbanás is a fukusimai atomerőműben, ami megrongálhatta a 2. reaktort védő konténmentet, tudósít a BBC.

Az erőművet üzemeltető TEPCO (Tokyo Electric Power Company) jelentése szerint az erőműnél a sugárzási szint az egészségre káros határérték nyolcszorosára nőtt. Naoto Kan miniszterelnök elrendelte az erőmű 20 kilométeres körzetén belül élők kitelepítését, míg a 20 és 30 kilométer közötti területen élőket arra kérte, hogy ne menjenek ki a szabadba. "Nagy a kockázata, hogy még több sugárzás kerül ki" - mondta televíziós beszédében a miniszterelnök, a szakértők a reaktorok leolvadásától tartanak.

A helyzetet a New Scientist által megszólaltatott atomtudósok is elemezték. "Mindenekelőtt nincs esély nukleáris robbanásra" - magyarázta Richard Wakeford, a Manchester Egyetem Dalton Kutató Intézetének tudósa, mivel a reaktorokban nincs elegendő radioaktív urán-235 a robbanás előidézéséhez. Valós problémát a reaktor magból kiszökő káros radioaktív anyag okozhat.

Bár mind a négy reaktor automatikusan leállt a pénteki földrengést követően, a mérnököknek nem sikerült lehűteniük a reaktorok magjait, mivel nem tudták működésre bírni a hűtővizet szállító pumpákat. Ennek következtében a reaktorok túlhevültek, a víz gőzzé alakult, a felgyülemlett gőz hatására pedig megnőtt a reaktorokban uralkodó nyomás, ami lehetetlenné tette a hűtővíz bepumpálását, ezért a mérnökök a gőz kieresztésével próbálkoztak, aminek következtében némi radioaktív cézium-137 és jód-131 került ki a környezetbe, ezt észlelték szombaton, az első robbanás alkalmával is.

A fenti izotópokat az uránium-dioxiddal töltött cirkónium ötvözetből készült csövekből álló üzemanyag-rudak termelik, magyarázta Michael Bluck, az Imperial College London szakértője. Ha ezek nem hűlnek le eléggé, akkor felduzzadhatnak és megrepedhetnek, erre utalt a cézium észlelése. A felhevült cirkónium ötvözet és a hűtővíz reakciójából robbanásra erősen hajlamos gáz keletkezik, ez okolható a reaktoroknál bekövetkezett robbanásokért.

Az üzemanyag-rudak a hűtési rendszer hiányosságai miatt többször is hűtővíz nélkül maradtak, a 2. reaktorban a japán hírügynökségek szerint 140 percen át, ami jelentősen növeli a leolvadás kockázatát. Amennyiben a rudak megolvadnak és lesüllyednek a reaktortartályok aljára, akkor sincs különösebb gond addig, míg a tartályok maguk sértetlenek. "Az a kérdés, hogy a konténment tart-e" - mondta Wakeford. "A Three-Mile Island-en is bekövetkezett a leolvadás, a tartály azonban nem sérült meg"

Az ismétlődő hűtéskimaradások azonban jelentősen súlyosbítják a helyzetet, a hőmérséklet és a nyomás ugyanis folyamatosan nő, ami meghaladhatja a tartályok tűréshatárát, megrepesztve a tartályt. Ekkor radioaktív gázok szabadulnak ki, főként a fentebb említett cézium-137 és jód-131, melyek közül rövidtávon az utóbbi a legveszélyesebb, ez ugyanis beszennyezi az ivóvizet és az élelmiszereket. Bekerülve a szervezetbe pajzsmirigyrákot okoz, ahogy az Csernobilban is bekövetkezett. A japán hatóságok azonban idejében megkezdték a kitelepítést, és jódtablettákat osztanak, ami meggátolja az elem radioaktív formájának felvételét, illetve figyelmeztettek az élelmiszerek kerülésére is.

A jód-131 rövidéletű, felezési ideje mindössze 8 nap, 3-4 hónap alatt eltűnik, magyarázta Wakeford. A céziummal már más a helyzet, ennek 30 év a felezési ideje, ez Csernobil legsúlyosabb öröksége, ami a széllel végig futott egész Európán. Wakeford szerint a japán hatóságoknak mindent el kell követniük, hogy Fukusima esetében ez ne következhessen be, ugyanakkor Tokiónál a reggeli órákban már a szokottnál magasabb sugárzást mértek.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Nagyon szeretne a Holdra telepíteni egy atomerőművet a NASA Németország felhagy az atomenergia ellenzésével Kanada engedélyezte egy mini atomreaktor megépítését A következő generációs atomreaktorok sem lesznek mentesek a biztonsági félelmektől Szakértők szerint zsákutca a moduláris atomreaktorok ötlete Atomenergiára vágynak az adatközpontok üzemeltetői Leállították az utolsó német atomerőműveket Atomreaktort tesztelt a NASA

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

"Az összes atomellenessel az a baj, hogy NEM AZ ATOMERÕMÛVEK BIZTONSÁGOSABBÁ TÉTELÉÉRT tüntetnek és ordítoznak, hanem az atomerõmûvek teljes megszüntetéséért."

Meg azzal kapcsolatban is ordítoznak, amirõl itt írtam. És ez pedig az, hogy a kormányok és a gazdasági szereplõk süketelnek.

Ha egy doboz gyufával kapcsolatban süketelnének, az nem érdekelne. De itt nem egy doboz gyufáról van szó hanem atomerõmûvekrõl. És ebbõl a szempontból az teljesen mindegy, hogy konkrétan hány ember halt meg a doboz gyufa vagy az atomerõmûvek miatt, mert halálozási statisztika az egy üres mennyiségi adat. Minden minõségtõl mentes. És a minõség az, amivel a materialista elme nem tud mit kezdeni.

Most, miközben ezeket a sorokat olvassa a materialista elme, már lázadozik, és a visszavágáson töpreng. Nem lázadozni kell, hanem felidézni a saját életünkkel kapcsolatban azt, hogy mi számít minõségnek. Elõbb utóbb a legelvetemültebb elmének is eszébe jut valami, amit nem tud majd pusztán számossággal leírni. És akkor majd megáll egy pillanatra, és elgondolkodik azon, hogy én valójában mire is utaltam akkor, mikor minõségrõl írtam.

"Azt vajon mibõl godoljátok, hogy az emberek -- HA TUDNÁK -- a ti világotokat szívesebben bevállalnák, mint mondjuk évente 1 atomerõmûvi blokk kipuffadását? Én ebben nem vagyok biztos."

Úgy hangzik, mintha az ellenkezõjében biztos lennél, igaz? Ha igaz, akkor ez véleményem szerint a politikusok, bankárok és az üzleti-spekulációs világ döglesõ hiénái kitartó munkájának az eredménye. Nos, szerintem a probléma itt kezdõdik.

Valamint felhívnám a figyelmet arra, hogy a hsz-em lényege az volt, amit szépen ki is emeltem, hogy ezek a bizonyos paraziták, akikrõl beszélünk, ezek bevállalnak olyan kockázatot HELYETTÜNK, aminek bevállalására NINCSENEK FELHATALMAZVA. Tehát nem arról szól a vita, hogy a Józsi bácsi mit vállalna be, hanem arról szól, hogy mit vállalnak be HELYETTE az õ nevében bizonyos körök, akiket te is megnevezel.

"Egyelõre egyetlen komoly kérdésre sem válaszoltak a zöldek, csak ordítoznak és ordítoznak. Az általuk megálmodott világ "szépségeirõl" óóóriási hallgatás folyik!"

Egy konkrét problémát vetettem fel. Mi arra a konkrét reakciód? Nem értesz egyet azzal hogy a probléma probléma? Nem értesz egyet azzal, hogy valaki azt hangoztatja, hogy a problémára megoldást kell találni?
Mintha az egyetlen dolog amit leszögeznél, az az, hogy amit a zöldek akarnak, az hülyeség. De most mirõl beszélgetünk? A zöldek programjának tarthatatlanságáról, vagy a jelenlegi helyzet tarthatatlanságáról? Miért "válasz" a jelenlegi tarthatatlan rendszerrel kapcsolatos kritikára az, hogy ennek az alternatívája az szintén tarthatatlan lenne? Egyrészt miért te döntesz, vagy miért a politikusok, bankárok és üzleti-spekulációs világ képviselõi döntenek abban, hogy melyik alternatíva jobb a világnak, másrészt miért fogalmazol úgy, amibõl az tûnik ki, hogy csak 1 alternatíva van, az pedig a "sötétzöldeké"?

"Félreértés ne essék: NEM akarom a politikusokat és a bankárokat meg az üzleti-spekulációs világ egyetlen képviselõjét sem védeni."

Tehát akkor azt elismered, hogy az általam felvetett probléma fennáll? (Csak hogy legyen valami kiindulóalapja a vitának.)

"A kisemberek jövõbeni sorsa fölött aggódok."

Én is. Nem vagyunk egymás ellenségei. Bármilyen problémáról is legyen szó, megoldást közösen tudunk csak találni.

Látom nehezen fogod fel, hogy hõenergia tárolsásán kívül nem igazán létezik olya, hogy energiatárolás ipari szinten. A tározós erõmá a jelenleg egyetlen olyan, ami tényleg az.

Kérlek vázold fel, hogy milyen úton kellene elindulni. Ha az akkumlátorok 4-5 nagyságrenddel több energiát tárolnánk 10-szer olcsóbban és 0 szennyezéssel, akkor sem tárolnál benne annyit kraftot, ami egy nagyerõmû pár órás tartalékát jelentené.

Nem igaz, hogy ennyire lövésed sincsa arról, hogy mik a léptékek és korlátok. Ne hagymázas elveket és sci-fi álmokat dédelgess. Vázold fel az technológiai alapkat, hogy hogyan kellene. Ja, hogy gõzöd sincs...?

Hova érveljek halgatyó kisregényei után még...?

Ja és még valami az egész energia helyzettel kapcsolatban ami nagyon piszkálja a csõröm. Ha annyi anyagi és emberi erõforrást ölnének az energia bármilyen formában való tárolásának javítására mint a környezetet romboló energiatermelõ üzemek hatékonyabbá tételére akkor már egy sokkalta jobb világban élhetnénk. Ja, hogy abban nincs akkora üzlet? :S

Részemrõl vita lezárva, szerintem nincs értelme csõlátásban szenvedõkkel vitatkozni.

Végigolvastam a hozzászólásokat. Nem akarok senkit elkeseríteni, és még mélyzöld eszméket sem vallok, bár már ideje lenne. T. halgatyó, figyeld meg mindig csak a gazdaságosságra meg fenntartható életszínvonalra hivatkozol. Az élet nem ilyen primitív. Némileg komplexebb minthogy az atomerõmûvek mindent meg tudjanak oldani...
A kérdés még mindig ott van: a mostani Japán eseményeket tényleg tudták kontrollálni? Még mindig nem. Áram van, viszont hûtés még mindig nincs.
A másik kardinális kérdés amire továbbra sem válaszolsz; ha élhetetlenné tesszük a Földet akkor minek az atomerõmû?
Szerintem nem csak egy irányból lehet megközelíteni egy problémát. Márpedig te is ezt erõlteted. Tartsuk fenn a jelenlegi életszínvonalat. Lévén az a legfontosabb. A minket eltartó Föld meg nem érdekel. 😞

Molnibalage:
"Szerintem egy természettudományos analfabéta balfasznak felesleges magyarázni, ha nem akar tanulni és nem akarja megérteni a fizikai és gazdasági összefüggéseket."

Az ilyen és hasonló hozzászólások pedig meggyõztek. Már tudom neked talán a 8 általánost sikerült befejezned, igazán meggyõzõen tudsz érvelni...

Bocs, elb**tam (egy használt levélborítékon számoltam ki kutyafuttában)
Nem 125 Bq, hanem 12,5 kBq. (egy 10^2 faktor)

Azért a párnád alá ne tedd, mert akkor ki fog hozzászólásokat írni?<#wink>
A plutónium nem csupán radioaktív, de igen erõsen vonzódik a szervezethez, elsõsorban a csontba (de más szervekbe is) beépül.
Külsõ sugárterhelés szempontjából a spontán hasadás miatt kijövõ neutronok is gondot okoznak.
Továbbá kémiailag is erõs méreg, a ciánnál mérgezõbb.

Amikor a kiégett fûtõelemek veszélyességérõl beszélnek, akkor mindig a bennük lévõ izotópoknak a szervezetünkbe történõ bejutásáról van szó (belégzés, lenyelés).
Bármely izotóp veszélyességét -- belsõ sugárterhelés szempontjából -- egy sor fontos tulajdonság határoz meg:

-- A szervezetünke való beépülés hajlama
Ilyen szempontból a radioaktív nemesgázok állnak a másik végen (pl. Pakson a Xe131 , Xe133, Kr85, Ar41), amelyeket belélegzünk aztán ki.
Kémiailag a radon (Rn222) is nemesgáz, mégis bajosabb az elõbbieknél, mert alfa bomló, és bomlásterméke a Po218, ami igen gyorsan tovább bomlik, az átlagosnál nagyobb energiájú alfa kibocsátásával (majd még tovább...)
Pl. nagy a beépülési hajlama a jódnak, szerencsére nem túl nagy energiájú béta sugárzó, és gyorsan lebomlik (sajnos fizikailag és nem ürül)

-- Az izotóp által kibocsátott sugárzás fajtája
Messze a legveszélyesebbek az alfa-bomló izotópok, és a spontán hasadók, a Pu-ra mindkettõ jellemzõ.

-- A felezési idõk aránya
A szervezetünkbe beépült radioaktív anyagokra jellemzõ kétféle felezési idõ van: fizikai (az atommagok elbomlása) és biológiai (kiürülés az exkrétumokkal, igen kis mennyiségben kiizadás és kilégzés)
A két felezési idõbõl származik az effektív felezési idõ:

1/Teff = 1/Tfiz + 1/Tbiol

(azért van így, mert a kiürülési sebesség arányos az 1/T -vel, és a kiürülési sebességek összeadódnak)

Itt meg kell jegyezni, hogy egy radioaktív izotóp mennyiségét kétféle módon lehet megadni: vagy az aktivitását (Bq) vagy a fizikai mennyiségét (kg, mol).
A nem túl hosszú felezési idejû izotópokat MINDIG az aktivitásukkal adják meg, de pont a hasadóanyagokat többnyire a tömegükkel (így: 1 kg plutónium, 1 kg urán)

Amikor arról van szó, hogy a rövid vagy a hosszú felezési idejû izotópok veszélyesebbek-e akkor nagyon lényeges, hogy melyik módon vannak megadva.
Ha az aktivitás adott, akkor a hosszabb (effektív) felezési idejû a veszélyesebb, egyszerûen azért, mert azonos aktivitással hosszabb ideig sugároz.

Ha viszont az a kérdés, hogy mi a veszélyesebb: 1 kg urán vagy 1 kg Cs137, akkor nem is vitás, hogy a Cs137 miliószor (nem pontosan, csak érzékeltetésül) nagyobb dózisteljesítményt produkál.

Egy izotóp aktivitását úgy lehet kiszámolni:
A = ln2 * M(gramm)* 6*10^23 / (T * atomsúly)
ahol T a felezési idõ (másodpercekben!)

A Pu239 --ha jó az emlékezetem-- 24ezer év felezési idejû, ami 7,2*10^12 sec.
1 gramm Pu239 aktivitása tehát 2,3*10^8 Bq (230 MBq) Ez eléggé sok, mégha az alfát le is árnyékoljuk, tekintve hogy neutronok is jönnek belõle kifelé.

1 gramm U238 már jóval kisebb aktivitású: 125Bq ezt már be lehet tenni a párnánk alá.

Konkrétan még a tengervízbõl is megéri kinyerni az uránt, amit már megcsináltak a '80-as években... 😊

Meg azt nem értik meg a marhák, hogy ami 2 millió éves felezési idõvel bír annak akkora az akitvitása, hogy a párnád alá rakhatod akkor sem lesz tõle semmi bajod...

További bejegyzések a fórumban...