Hunter

A japán miniszterelnök megvédte döntéseiket

Naoto Kan, Japán miniszterelnöke kiállt kormánya intézkedései mellett a nemzetét sújtó nukleáris krízis kezelésében, miután egyik tanácsadója könnyekkel teli lemondásában azzal vádolta meg a kormányt, hogy nem megfelelően védte meg a lakosságot a sugárzástól.

A tanácsadó, Toshiso Kosako professzor egyik legsúlyosabb vádja az volt, amikor felhívta a figyelmet a kormány legutóbbi döntésére, mellyel engedte, hogy a sérült fukusimai erőmű közelében élő gyermekekre is ugyanazt nemzetközi szabványt alkalmazzák, ami az atomerőmű munkásaira érvényes. Ez jóval magasabb, mint a lakosságra érvényes szabvány, így a gyerekeket, és ezáltal a lakosságot is sokkal magasabb dózisoknak tették ki az elfogadottnál. "Mint tudós ezt nem engedhetem meg" - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Kosako, a Tokiói Egyetem sugárzásbiztonsági szakértője.


Toshiso Kosako
A kormány elleni vádjai között elhangzott, hogy a kormány nem biztosított kellő átláthatóságot a Fukusima Dai-icsi erőmű körül a katasztrófa után kialakult sugárzási szinteknél, illetve túlságosan magas elfogadható sugárzási szintet szabtak az erőmű feletti kontroll visszanyerésén heteken át dolgozó munkásoknak.

A tanácsadói pozíció Japánban különösen nagy presztízzsel bír, és rendkívül szokatlan egy akadémikustól a hasonló kirohanás. A miniszterelnök közvetlenül a március 11-i nagy erejű földrengés és szökőár után kérte fel Kosakot a poszt betöltésére, miután kezdett körvonalazódni, hogy a természeti csapás az 1986-os csernobili baleset óta a világ legnagyobb nukleáris katasztrófáját okozhatja. Kosako lemondása tovább erősítette az amúgy is kritikus hangokat, melyek egyre gyakrabban bírálják a Kan vezette kormány kríziskezelését. A legfrissebb közvélemény kutatások szerint a lakosság 76 százaléka nem tartja megfelelőnek a Kan-kabinet válságkezelési intézkedéseit, március végén 63,7 százalék gondolta így. Ugyancsak emelkedett a miniszterelnök azonnali lemondását követelők százaléka, 13,8-ról 23,6 százalékra.

Kan elutasította Kosako kritikáit, mondván, a tanácsadó a szakértők közötti nézeteltérések miatt mondott le. A miniszterelnök parlament előtti felszólalása jól mutatja milyen nyomás nehezedik a kormányra, miközben próbálnak vitába szállni a kritikákkal és megállapítani, mit tegyenek az erőmű körüli szennyezett területekkel, illetve az evakuációs zónán kívül eső városokkal, ahol ugyancsak magas sugárzási szinteket mérnek. Az elfogadható szintekkel kapcsolatos bármilyen döntés költséges talajtisztítást von maga után, tovább emelve az újjáépítés költségeinek már most is az egekbe szökő becsléseit, melynek összege jelenleg valahol 300 milliárd dollár körül mozog.

Ugyancsak kritikus fontosságú, hogy a sűrűn lakott országból mennyi földterületet minősítenének lakhatatlannak. Ez a számítás sokak megélhetését veszélyezteti, a környék halászai és gazdálkodói attól tartanak, hogy a magas sugárzásról szóló tárgyalások elhúzódása végzetes csapást jelenthet az áruikba vetett hitre.

Eddig a kormány az erőmű 20 kilométeres körzetében evakuálta a lakosságot, illetve néhány esetben a 20 és 30 kilométer közé eső körzetben lakókat is felkérték otthonaik átmeneti elhagyására, de ennél távolabbi városokban is történtek kitelepítések, ahol különösen magas radioaktív szinteket mértek.

A japán Oktatási és Tudományos Minisztérium április 19-én adott ki egy közleményt az elfogadható dózisról, amit azóta többen is megkérdőjeleztek, a minisztérium azonban újra és újra megvédte álláspontját. Eszerint a Fukusima tartományban elhelyezkedő iskolák közül csak azokban folytathatják a tanítást, melyeknél óránként 3,8 mikrosievert alatti értékeket mérnek. Ez a sugárzási szint túl alacsony ahhoz, hogy azonnali egészségügyi hatásokat okozzon, azonban hozzájárulhat a rák kialakulásának kockázatához. A környezetvédelmi csoportok és a helyi szülők a határérték csökkentésének kérésekor rámutattak, hogy a gyerekek sokkal érzékenyebbek a sugárzásra, mint a felnőttek többsége.


Naoto Kan
Ugyanakkor egy talán ennél is aggasztóbb problémáról továbbra sem esik szó. Ha az iskoláknál magas a sugárzási szint, akkor a városok többi része is nagy valószínűséggel magas értékek alá esik. Szombaton a kormány vezető szóvivője, Jukio Edano ismét megvédte a meghatározott határértéket, mondván, hogy a kormány szándékozik tartós elfogadásukra, csupán a krízishelyzetre való tekintettel alkalmazzák ezeket, és mindent megtesznek, hogy a szinteket a normál értékekre csökkentsék.

Egy város azonban, ami 56 kilométerre fekszik az erőműtől, nem vár a kormány intézkedéseire. Korijama vezetése a múlt héten bejelentette, hogy 15 általános iskolánál, melyeknél 3,8 mikrosievert/óra feletti értéket mértek, eltávolítják a felső talajréteget.

Japán 54 atomreaktorral rendelkezik, hosszú ideje elkötelezett híve az atomenergiának, saját technológiáját csúcsminőségűként és szuperbiztonságosként jellemezve. A japán kormány több országgal is tárgyal atomerőmű építések kivitelezéséről, a fukusimai eset azonban valószínűleg aláássa a külföldi üzleteket, és erősen kétségessé teszi az atomenergia jövőjét egy olyan országban is, ahol Nagaszaki és Hirosima okán erős atomellenes mozgalmak is működnek. Szombaton Tokióban több mint ezerfős tömeg tüntetett az atomenergia alkalmazása ellen.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • egynyári üröm #25
    megható látni a síró Toshiso-t :) de hiába dobálózik a sok dózissal ez a sok expert politikus, attól az atomenergia ebben a formájában nem lesz biztonságosabb
  • maestro85 #24
    Van-e tanácsa alternatív és elegendő energiaforrásra ötlete azoknak akik az 54 reaktort bezáratná? A hülye fejlett nyugati társadalmunk meghalna ilyen energiakimaradás miatt, főleg japán ami minden "elektronikai kütyü" bölcsője. :) Hogy mennyire nem gondolják át amit szeretnének? Amúgy én pártolnám, és végre nem egész nap a számítógép előtt kellene ülnöm, hanem papíron dolgozhatnék :) Kézzel moshatnék, és postai táviratot kell küldjek a havernak, hogy mikor és hol találkozzunk, amit biciklis futár kézbesít. Van ám árnyoldala ennek az iparosodásnak...
  • pifoeko #23
    Én nem tudom mi a valós helyzet mert mondanak itt már mindent, ezt kellett volna meg azt. De reálisan nézve miből a fenéből csinálhatna Japán (aki nem igazán bővelkedik szénből vagy olajból) magának áramot? Futtassa szegény iskolás gyerekeket egy kerékben a rákapcsolt generátorral?. Valamiből energia kell. De lehet másból is persze lehet tucatnyi új szén erőművet építeni lehet tiltakozni az atomerőművek ellen de az biztos hogy az alternatíva sokkal nagyobb gondokat okozna mint azt gondolnák a sok b-zöld emberek. Nem feledve el a globális felmelegedés problémát sem. Ahelyett hogy sokan a szájukat járatják inkább tegyenek azért valamit hogy ne keljen több atomerőművet építeni.
  • Molnibalage #22
    Azok akik bedobták, azokról el is hiszem. Szarfaszú tolvajbanda. Lényegében egy remek önbevallás volt magukról, hiszen ők voltak a kormány és az állam...
  • teddybear #21
    "Az a baj, hogy valaki bedobta azt a mondatot a köztudatba, hogy az állam rossz gazdálkodó, azóta még az állami közfeladatokat is profitorientáltan, de legalább költséghatékonyan akarják csinálni."

    Na, mármost. Mivel az állami cégek ugyan kissé könnyebben mozognak, mivel a profittermelés nem elsőrendű cél a számukra, nem értem, hogy miért is rossz az állami kezelés.
    Amennyiben meg nem működik olyan hatékonyan a bolt, mint a magáncégnél, azért egyértelműen a cégvezetőség a felelős. Ha nem megy a bolt a kupiban, a madam egyből változtat, hogy mégis több kuncsaft jöjjön. Ha nem megy a bolt, meg kell keresni az okát, és változtatni rajta.

    A Közszolgáltató cégek privatizálása meg mindig rossz ötlet. Az új tulajnak mindenképp profit kell, mert nem jótékonysági szervezet. A léte függ a nyereség meglététől. Ezért először megteszi azokat a lépéseket, amiket az állami vezetőségnek is meg kellett volna, aztán jön a bevétel.
    Kivéve, ha a konkurencia eltakarítása a cél. Akkor beáldoznak egy összeget, de megkapják a cég üzleti érdekeltségeit. A melósokat meg azonnal kirúgják, amint a szabályok megengedik. Volt már ilyen a privatizáció során rengeteg.
  • NEXUS6 #20
    Az a baj, hogy valaki bedobta azt a mondatot a köztudatba, hogy az állam rossz gazdálkodó, azóta még az állami közfeladatokat is profitorientáltan, de legalább költséghatékonyan akarják csinálni.

    Hát lehet ilyet, de ha pl föl kéne építeni egy gátat, vagy a katasztrófavédelmet megszervezni, de akár arról dönteni, hogy kinek a kezében legyen a nukleáris technológia, azt nem lehet igazán jól outsourcingolni. Mert ha a gátból költséghatékonyan kilopják az anyagot, meg az atomot képzetlen munkaerő kezébe adják, szintén roppant költséghatékonyan, nem építik fel a finomítókat, hanem a régieket hajtják xarrá az azért nem olyan jó.

    Azt sokan pénzkidobásnak tekintik, amikor az állam valamit megrendel. Csakhogy azt általában nemzeti cégtől rendeli, ezzel a saját vállalkozókat támogatja, a saját munkaerőpiacát bővíti. Hacsak persze nem mondják, hogy roppant költséghatékonyan vonjon be kötelezően külföldi cégeket is a tenderbe, akik aztán mondjuk aláígérnek a hazai cégnek, mert megtehetik, (hiszen ezzel pl örökre kiütik a helyi konkurenciát, aki esetleg ettől az üzlettől függ) aztán meg gyak kiviszik az országból az egész pénzt, külföldi munkásokkal dolgoztatnak, a beruházáshoz külföldi bankoktól kérnek extra tőkét stb.
  • Molnibalage #19
    Ezért van az, hogy az energia szektor egyes részeit soha nem szabadott volna elprivatizálni. Mondjuk van olyan ex. KGST ország, ahol ez nem történt meg, de ott sem jobb a helyzet...
  • NEXUS6 #18
    Ja, meg mióta nagyban csinálják az elektromos energia szektor privatizációját minden szinten, mindenhol, elég jelentős infrastrukturális beruházások maradnak el, mert költséghatékonyan akarja az új tulaj a dolgot előadni. (Értsd halálra akarja magát szedni). Aztán jönnek az áramszünetek, meg ami kell.

    De igazad van, geci zöldek.
    :)
  • Caro #17
    A láncreakció elindulhat, de a robbanás kizárt. Ezt mutatták a SPERT kísérletek.
    Robbantani akkor lehet, ha _gyorsan_ változik a reaktor kritikussága(geometriája).
    Ha lassan folyik össze a dolog, akkor az üzemanyag melegedése fékezi a reakciót.
    De létezik olyan reaktor is (TRIGA), amit nyugodtan meg lehet futtatni, nem lesz belőle baj.
    Amúgy a láncreakciónak sem nagy a valószínűsége. Ha a hasadóanyagok közt nincs ott a moderátor (márpedig ha összeolvad nincs ott), akkor nem fog menni a dolog.
  • Molnibalage #16
    A blokkok teljesítményét szinte mindenhol feljebb tornászták ahelyett úgy újak épületek volna. Itthon is máshol is.