Hunter

Napenergia hasznosítás mágnesességgel

Amerikai kutatók megtalálták az utat egy "optikai akkumulátor" elkészítéséhez, megbolygatva egy évszázados fizikai elvet.

A fénynek elektromos és mágneses összetevői is vannak, a tudósok azonban annyira gyengének tartották a mágneses mező hatásait, hogy soha nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget. Most azonban a Michigan Egyetem kutatói felfedezték, hogy megfelelő körülmények között a fény képes a korábban számított mágneses hatás százmilliószorosának létrehozására, lehetővé téve a mágneses, félvezetők nélküli napelemeket.

"Ha egész nap a mozgási egyenleteket bújjuk, akkor sem találunk rá erre a lehetőségre. A tankönyvek szerint ez nem történhet meg" - mondta Stephen Rand, az egyetem alkalmazott fizika professzora, aki a Journal of Applied Physics szaklapban számol be a hatásról. "Ez egy rendkívül furcsa kölcsönhatás, ezért is kerülte el a tudomány figyelmét több mint 100 éven át"

A hatást az "optikai egyenirányítás" egy korábban nem észlelt típusa hozza létre. A hagyományos optikai egyenirányításban a fény elektromos mezeje a pozitív és negatív töltések szétválását idézi elő egy anyagban, ami elektromos feszültséget eredményez. Ezt az elektromos hatást korábban csak egy adott szimmetriával rendelkező kristályos anyagokban észlelték, ilyenek a szilícium alapú napelemekben általánosan használt anyagok.

Azonban Rand és kutatótársa, William Fisher felfedezte, hogy megfelelő körülmények között nem vezető anyagokat, például egy egyszerű üveget alkalmazva, a fény mágneses mezeje is képes optikai egyenirányítás létrehozására. "Kiderült, hogy a mágneses mező elkezdi egy C-alakba hajlítani az elektronokat, amik minden alkalommal egy kicsi előre mozdulnak" - magyarázta Fisher. "Ez a C-alakú töltésmozgás létre hoz egy elektromos és egy mágneses dipólust. Ha ezekből sokat fel tudunk sorakoztatni egymás mellé egy hosszú szál mentén, hatalmas feszültséget érhetünk el, amit kinyerve energiaforrásként alkalmazhatunk"

A gyakorlatban mindez nem ilyen egyszerű, jelenleg a fénynek 10.000.000 W/cm2 intenzitással kell fókuszálódnia a fent leírt hatás eléréséhez. Ez messze meghaladja a katonai szintű lézerek képességeit is, hogy a napfény erejét már meg se említsük, a kutatók azonban már javában keresik az új anyagokat, amik jóval alacsonyabb szinteken is működnének.

A felfedezés egy félvezető anyag, és a töltés szétválasztáshoz szükséges elnyelődés nélküli napelemet eredményezhet. A kutatók szerint az új típusú napelem hatásfoka 10 százalék körül mozogna, ami a jelenleg a kereskedelemben kapható hagyományos társai hatékonyságának felel meg, előállítási költségei azonban jóval alacsonyabbak. "Csupán a fényt fókuszáló lencsékre, és egy szálra van szükségünk, ami irányítja a fényt" - mondta Fisher. "Az üveg mindkét feladatra alkalmas, nagy tömegben elérhető, és nem igényel sok megmunkálást. Az átlátszó kerámiák talán még ennél is jobbak lennének"

A hagyományos napelemek esetében a fény elnyelődik az anyagban és hőt hoz létre. Az új technikával azonban intenzív mágnesesség indukálódik az erős fény hatására, ami egy kapacitív energiaforrást eredményez. A fény elnyelése helyett az energia a mágneses momentumban tárolódik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • lapaleves #19
    ja, sima csőkígyóra gondoltam én is. vannak puhább pe csövek (nagyjából 3/4"), esetleg kis hőlégfúvóval rásegítve egész jól rá lehetne lapítani. az elkenésről filóztam már, de az alulemez se jó, mert az meg az üvegen nem fekszik fel.

    a panel nem melegedhet túl, legalábbis a szélcsendben mérhető hőmérsékletekhez képest nem lehet nagy különbség. de pár fokot esetleg számíthat, értem mire gondolsz. de ebben a pár esetleges fokban benne van az is, hogy a szerelőkeretet én csináltam, és figyeltem rá, hogy függőlegesen amennyire lehet nyitott legyen alul.
  • SPT #18
    Bár nem lesz ideális, tényleg megcsinálható.
    Ha már van napelemed, akár sima PE csövet beletekersz a keretbe, a közöket feltöltöd homokkal és lezárod a hátulját.
    Lesz egy hőkapacitásod. Még jobb, ha raksz bele +egy alu lemezt, ami segít a hőmérsékleti különbségeket "elkenni".

    Fontos, hogy működtetni kell a vízkört, különben túlmelegszik a napelem!!
  • lapaleves #17
    "Vagy erre használod a napsütést, vagy arra."

    dehogyis. a napelem legjobb esetben is csak 15% körül vesz ki. a 85% csak fűt. a napelem többé-kevésbé egy fekete üveglap (cellák), a cellák között meg pont azért fehér, hogy ne melegedjen feleslegesen. az a fehér viszont csak egy műanyag ragasztós fólia, kb. mint a szigszalag. ha ennek az üveglapnak hátulról nekiszorítunk egy rugalmas (mondjuk pe) csőkígyót, akkor simán működhet.

    a gravitációs keringetés nem lényeges. a zárt rendszer még egy nyitott puffer tartállyal is működhet ha fordított U alakú a cső és légtelenítve van. ha mindkét vége beleér a puffer vizébe, akkor a szivattyúnak nem kell emelnie, csak keringetni. 10-20w tartományú dc keringető szivattyú elintézi, akár külön kicsiny napelemmel önszabályozó módon. vannak direkt mppt-s vezérlésű pumpák is közvetlen panelra kötéshez. persze ez a megoldás a nyitott pufferrel nem fagyálló.
  • teddybear #16
    Szvsz. nem fog igazán menni a kombó. Vagy erre használod a napsütést, vagy arra. Ha a napkolit teszed felülre, akkor nem kap áramot. A a vízzel hűteni próbálod a napelemeket akkor igen, de a víz nem fog igazán felmelegedni, hőszivattyú kell.

    Gravitációs keringtetés napkolival?!
    Menni fog, de a melegvizes tartálynak(bojlernek), kell magasabban lenni. Van is ilyen, például itt az egyetemi kolesznál pár éve tettek fel egy ilyen rendszert a tetőre, azóta tavasztól késő őszig innen kapják a mosdóba a meleg vizet.
    Fűtésnél, hát nemigen jön össze. A kollektor ugye a tetőn, a fűtendő helységek meg alatta...
  • lapaleves #15
    tudsz ilyen kombinált napelem + napkoli terméket? mert számomra is triviális a dolog (pláne, hogy a napelemek hatásfoka és élettartama fordítottan arányos a hőmérséklettel), csak piaci termékként nem láttam még.

    de kicsit izgatja azért a fantáziámat a dolog. mondjuk a gravitációs keringetés ugrott, mert ott a meleg pont alul kell legyen, a napelem meg otthoni telepítésnél a tetőn szokott lenni.

    ettől függetlenül felcibáltam már 2 x 25 méter 40 milis kpe csövet kis ellenállású keringetéshez a padlásra, még lehet hogy elborul az agyam és megcsinálom. nyáron simán a cserepek alatt elvezetett műanyag cső is elég lenne szerintem, ma 55 fokosra melegedett fel a cserép (szél-átfútta, azaz nájlon alátét nélküli) felülete.
  • NEXUS6 #14
    Ja, a napcella 1 dollár, a szükséges tükörrendszer viszont 1 millió! Tökre megéri.
    Ez kb olyan, mint az űrlift. Annak felépítéséhez is közel annyi űrrepülésre van szükség, mint amennyit egész élettartama során kivált.
    Technikailag lehetséges gondolom ez is, vagy az lehet, csak gazdaságilag nincs semmi értelme.
  • GABOR16 #13
    Egy gigantikus nagyító kell a nap és az eszköz közé :D ... "csak" némi olvasztott szilicium kell a nagyítóhoz (üveg) ... csak nem menj be alá mert nem hogy meggyulladsz, még porrá se égsz, egyből elpárologsz xD
  • MacropusRufus #12
    " jelenleg a fénynek 10.000.000 W/cm2 intenzitássa"
    ezért ez nagyon komoly energia!
    Ha jól tudom akkor merőleges beesés esetén és a Nap-ból 1kW/nm sík felületen
    Ez változhat, Európában ez 2.2-4.8kWh/nm változik.
    Ennek a technológiának meg 10MW/ncm!!!... nem nm!
    A kérdés részemről: milyen technológia az ami a 2.2-4.8kWh/nm-ból 10MWh/ncm csinál???
    Ui. ide több energia kellene mint ami a Napból jönn.
    De hát én lajikus vagyok... biztos ebből sem lesz semmi egyébként :)

    "előállítási költségei azonban jóval alacsonyabbak."
    ezt a szar dumát! Normál napelem már van! Ez meg még csak tervben sincs, csak egy laborban egy asztalon 1 mikorszekundumig működöt.
    Biztos, hogy nem lesz olcsóbb hiszen a techonlógia még sehol nincs. Mire lesz addígra a napelemek már fényévekkel elölrébb lesznek. Olvastam valami jenki okosságról - DARPA megrendelésre készűlt: valami nanotechnológiás okosság, és a napelemre fújva megszűnik a visszaverődés. Valami olyasmi volt, hogy a ráeső fény 97%-át energiává lehet alakítani vele. Természetesen elsőként a dzsiádzsók kapják meg aztán majd talán mi is.
    Mindesetre a technológia lényege abban van, hogy a már létező napelemeket lehet vele tunningolni, és nem egy csillagháborús projekt szinten működő futurisztikus valmairől van szó, ami annyi energiát igényel ami jelenleg nincs csak úgy kéznél.
  • kvp #11
    Kitaltak, hogy a fotonok is elektromagneses hullambol 'vannak'. Ez a kutatas a fenyt probalja egyfajta transzformatorral befogni. Az elnyelodest hasznalo antennas kutatasok azert jobb hatasfokkal rendelkeznek. (elvileg a fenyt is meg lehet foni a hagyomanyos radioantennakhoz hasonlo vevokkel, csak az antenna elemeinek a merete szamit, ami jelen esetben nanotechnologiat jelent)

    Egyebkent a napkollektor es a napelem hasznalhato egyutt is. Tehat a napelem ala rakott kollektor idealis esetben a felmelegedett napelemtol at tudja venni a folosleges hot. Erre a legjobb egy kombinalt egyseg.

    Tisztan napkollektorral egyebkent egy stirling generatorral lehet aramot eloallitani. A viz keringteteset gravitacios uton kell megoldani, a csovezes megfelelo elhelyezesevel. A generator pedig ebbol az eloallitott melegvizbol nyeri ki a hoenergiat. A rendszerhez kell egy huto kor is, hasonlo megoldassal, csak napfenytol vedett helyre helyezett holeado feluletekkel. (ha sok a folos viz a kornyeken, akkor hasznalhato parolgas alapu hutotorony is) Igy a ket pont kozti hokulonbseggel hajthato a stirling generator. A fenti rendszerbol letezik viz nelkuli, tisztan leghuteses valtozat is, de hasznalhato geotermikus energiaval vagy sima hoszivattyus rendszerkent is.
  • nextman #10
    "...lehetővé téve a mágneses, félvezetők nélküli napelemeket" -

    "A felfedezés egy (félvezető anyag)- , és a (töltés szétválasztáshoz szükséges elnyelődés) - nélküli napelemet eredményezhet."

    Bezárójelezve érthetőbb?