SG.hu·2010. október 1.

Az élet számára ideális bolygót találtak

Csillagászok beazonosították az első olyan Föld-szerű exobolygót, ami rendelkezhet az élethez szükséges feltételekkel.

Az égitest a tőlünk körülbelül 20 fényév távolságban fekvő Gliese 581g csillag a "lakható zónájában" helyezkedik el, abban az övezetben, ahol a felszíni hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét. Tudósok szerint a hawaii-i Keck távcsővel újonnan felfedezett bolygónak jó eséllyel légköre is van. A Santa Cruzi Kalifornia Egyetem (UCSC) és a washingtoni Carnegie Intézet kutatói 11 éve tanulmányozzák a bolygó szülőcsillaga, a Gliese 581 mozgását. Megfigyeléseik több exobolygót is azonosítottak a csillag körül, legutóbb 2007-ben számoltunk be egy lakhatónak tűnő bolygóról a nem túl távoli naprendszerben.

A mostani felfedezéssel már hat bolygóról tudunk a Gliese 581 rendszerében, azonban összességében az 581g hasonlít leginkább az eddig felfedezettek közül a Földre. "Észleléseink egy jó eséllyel lakható bolygót tártak elénk" - nyilatkozott Steven Vogt, a UCSC egyik csillagásza. "A tény, hogy képesek voltunk ilyen gyorsan és ilyen közelben észlelni ezt a bolygót, arról árulkodik, hogy egészen gyakoriak lehetnek az ehhez hasonló bolygók."

A Gliese 581g tömege három-négyszerese a Földének, 37 nap alatt kerüli meg csillagát, ami egy vörös törpe. Fényessége mindössze 1%-a a Napénak, ezáltal hője is jóval alacsonyabb. A bolygó az eddigi elemzések szerint egy sziklás világ és elegendő gravitációval rendelkezik légkör fenntartásához. Ahogy a bevezetőben is írtuk, a bolygó egy olyan zónában helyezkedik el, ahol a hőmérséklet ideális a folyékony víz jelenlétéhez. "A lakható zóna mindkét oldalán találtunk bolygókat, most végre a túl hideg és túl meleg területek közötti régióban is sikerült észlelni egyet" - magyarázta dr. Vogt.

A bolygó átlagos felszíni hőmérséklete a becslések szerint -12 és -31 Celsius fok között lehet, azonban a Földdel ellentétben az idegen bolygó egyik oldala folyamatosan a csillag felé néz, míg a másik oldalon állandó sötétség uralkodik. Az éjszakai oldal hőmérséklete -34 fok, míg a nappali oldalé +71 fok körül mozoghat, a szelek azonban enyhíthetik a két szélsőséget, elosztva a hőt a bolygó felszínén. A két oldal között elvileg lennie kell egy olyan övnek, ami alkalmas az élet számára. "Bármilyen szóba jöhető életforma rendelkezésére áll egy igen széles éghajlati skála, amiből kiválaszthatják, a fejlődésükhöz legalkalmasabbat" - tette hozzá dr. Vogt, akinek számításai szerint csupán galaxisunkban 20-40 milliárd lakható bolygó lehet.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Két érdekes exobolygóra bukkant a NASA Két méretes vízivilágra bukkantak Képet lőtt egy exobolygóról a James Webb Már 5 ezer exobolygót ismerünk Hármas bolygórendszer alakul egy kettőscsilag körül Két érdekes exobolygót detektáltak Rengeteg csillag megehette saját kísérőit Eltérő bolygókon keresik az élet jeleit

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Ezzel csak az a gond, hogy van 1 vevõ és 1 adókészülék, de "a jel nem a térben terjed". Ergo ez nem jó egy "SETI 2.0" programnak, mert ez nem lehallgatható kommunikáció, mert magát az átvitt jelet nem lehet elkapni: "nincs sehol".

Ez a spintronika egy határterülete. Van egy neutron, ami gerjesztés hatására hidrogénné bomlik. Innentõl kezdve EZ a proton, és AZ az elektron mindig mindenhol azonnali kapcsolatban fog állni egy mással, akkor is, ha fényévekre távolítjuk õket egymástól. Az egyik spinjét kell modulálni, és a másik spinje is modulálódik: azonnal. Mert ezek még mindig csak egyetlen nukleon, ami gerjesztett állapotában protonnak és elektronnak: látszik.

Persze mérnöki kihívás a moduláció és a moduláció érzékelése, de az alapmechanizmus ismert és adott.

Endre!

Áruld már el nekem melyik az a mûszaki csoda, amely gyorsabb kommunikációt biztosít, mint a rádióhullámok. Nem mondom el senkinek!

És eleve egy olyan civilizációnak, amely csillagközi utakra képes, biztos hogy esze ágában sem lesz tohonya lassú rádióhullámokat használni. Biztos hogy kifejlesztettek valami annál sokkal gyorsabbat, akár késésnélkülit. Már ma is ismert ennek a technikai alapja, csak mindenki kussol és azt hajtogatja, hogy nem-nem-nem lehet, meg jönnek a törvényekkel.

Nem, nem üzennénk vele a múltba, a jelenbe üzennénk vele.. 😄 Bocsi..!

Mégegyszer mondom, a Földi civilizáció is eljut 30 éven belül oda, hogy a használt kommunikációs eszközei a seti által használt detektorokkal észlelhetetlenek lesznek. Pl már kísérleteznek a kis hatótávolságú fényen alapuló wireles kapcsolattal, mert az nagyobb sávszélességet tesz lehetõvé. Ha a kommunikáció 99%-a átáll, üvegszálra, meg ilyen fény adatátvitelre, akkor mit mérsz a rádió távcsõvel.

Szóval máshogy megfogalmazva a válaszom a következõ, ha feltesszük, hogy hozzánk hasonlóan, egy adott civilizáció a rádió alapú kommunikációt dúrván 100 évig használja és a technikai civilizációk átlagos várható élettartama az elõbb említett kb 10 000 év, akkor ez azt jelenti, hogy bármely civilizáció észlelésének valószínûsége, minden más tényezõt leszámítva, és figyelmen kívül hagyva maximálisan 1%!

Lehet, hogy ott van abban az irányban az adott civilizáció, akkor is amikor vizsgáljuk, de még egyszer írom, így is maximum 1% a valószínûsége annak, hogy detektáljuk.

Én egyébként ferdén nézek a szurkos kezûekre. Remélem nem baj. Szóval, az ilyen ET-k inkább maradjanak otthon.

Egy apró érdekesség: Szerezzétek meg a Star Trek TNG 4x15-öt, a címe Kapcsolatfelvétel. A sorozatnak ez az epizódja lényegében egy nagyon jó exoszociológiai tanulmány arról, hogy egy fejlett földönkívüli faj milyen szempontokat mérlegelne a kapcsolatfelvétel elõtt, és MIÉRT. Csak ebben a részben az EMBER a "fejlett földönkívüli faj". 😊 Akinek kell forrás hogy honnan szerezze meg, szóljon privátban.

Megérthetõ belõle az, hogy ha a földönkívüliek itt vannak, miért rejtõzködnek. Azon túlmenõen, hogy mindenre lövünk ami repül és nem válaszol, és mindentõl félünk ami más. Amíg ferdén nézünk egy feketére, mit várjon egy tõlünk akár csak kicsit különbözõ humanoid, akinek mondjuk csak nagyobb a szeme?

Akkor ezekkel a statisztikai módszerekkel légszíves számold ki, hogy a Tejútrendszerben hány olyan technikai civilizáció van, amelynek a rádiójeleit épp most fognunk kellene.

Nem beszélve arról, hogy nagy valószínûséggel a civilizációk többsége is idõsebb a miénknél.
Ugye itt arra kel gondolni, hogy mekkora lehet egy technikai civilizáció "várható élettartama", ez szerintem jó pár ezer évben mérhetõ. Miközben a mi technikai civilizációnk kora szûken értelmezve inkább csak pár száz évben. Ha feltesszük hogy a jelenleg létezõ technikai civilizációk azonos arányban oszlanak el és mondjuk 10 000 évig maradnak fenn átlagban, akkor is a civilizációk 90%-a a mienknél idõsebb/fejlettebb.
Ha kb 2000 év kell a csillagközi utazáshoz történõ eljutásig, akkor is a civilizációk 80%-a képes meglátogatni bennünket!

Ergó egy faxság az egész SETI.
Na ma is "leromboltam" valamit, asszem elégedetten fexem le.
<#nyes>

Az elmélet szerintem igen is mûködik.
Amúgy az hogy nem találsz egyetlen repülõ embert nem bizonyítja, hogy nincsenek itt a zuffók! A kettõ között nincs összefüggés.

Szóval csak az kell, hogy adott idõben legyen a közelünkben hozzánk képest annyival fejlettebb civilizáció, ami az csillagközi utazáshoz kell. És ennyi.
Az hogy hány milliárd életre alkalmas bolygó van a galaxisban, ebbõl hány hordoz is életet, hányon fejlõdött ki értelmes élet a mi civilizációnk alatt csak a statisztikához kell, annak megbecsléséhez, hogy körülbelül milyen valószínûséggel vannak itt. Ez a szám szerintem kb. százalékokban mérhetõ, még az, hogy a jelenlegi módszerekkel értelmes életet találunk az a nullához nagyon közeli számban.

A rádiócsillagászós módszer azért nem jó, mert pl. eltelik 30 év és a saját bolygónkat sem tudjuk ezzel a módszerrel detektálni, mert nem olyan rádióadásokat használunk.

További bejegyzések a fórumban...