Hunter

Szén-dioxid és vízpára egy idegen világban

Szén-dioxidot és vízpárát észleltek egy Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygó légkörében, ami a csillagászok szerint újabb bizonyíték az élet Földön kívüli kialakulásának lehetőségére.

A felfedezés a Hubble Űrtávcsőnek köszönhető, ami egy "forró Jupiter" kategóriába sorolt óriásbolygó, a HD 189733b esetében észlelt szén-dioxidot. A Földtől 63 fényévnyire keringő égitest túl forró ahhoz, hogy otthont adjon bármilyen általunk ismert életformának - a felszínen 1000 Celsius-fok körüli hőmérséklet uralkodik, a Földön pedig elvileg 130 Celsius fölött már semmilyen organizmus nem képes fennmaradni. A csillagászok azonban örülnek a felfedezésnek, mivel alátámasztja, hogy a jelenlegi technikánkkal is képesek vagyunk más csillagok körül keringő égitesteken észlelni az élet alapvető jeleit.

Februárban egy nemzetközi csillagászcsapat metán formájában szerves molekulákat észlelt a bolygón, ami csak egy az eddig felfedezett közel 300 exobolygóból. "Ezek a légköri tanulmányok lassan felfedik a távoli világok összetételét és a rajtuk munkálkodó kémiai folyamatokat" - nyilatkozott a NASA részéről Eric Smith, a Hubble Űrtávcső program tudósa.

A mostani felfedezés Mark Swain nevéhez fűződik. A NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának csillagásza, aki a metán észlelésében is részt vett, a Hubble infravörös kamerájával és multiobjektum-spektrométerével tanulmányozta a bolygó fényét. A színképelemzés alapján szén-dioxidot és szén-monoxidot azonosított, amik a közeli infravörös sugárzás bizonyos hullámhosszait elnyelik. "A szén-dioxid az igazán érdekes, mert a megfelelő körülmények között biológiai tevékenységhez kapcsolódhat, mint ahogy az a Föld esetében is igaz" - olvasható Swain állásfoglalásában. "Maga a tény, hogy képesek vagyunk észlelni és megbecsülni a mennyiségét, rendkívüli jelentőséggel bír a bolygók jellemzésénél, amivel megállapíthatjuk, miből épülnek fel és alkalmasak lehetnek-e az élet hordozására."

A vízpárát egy másik űrteleszkóp, a Spitzer észlelte a folyékony magú és sűrű gázatmoszférájú HD 189733b-n. A felfedezés a mag hőképzésének köszönhető, a légkör ugyanis módosítja a bolygó felszínéről érkező hő hullámhosszait, ezt pedig észlelik az űrtávcsövek. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy jóval hűvösebb, a Földhöz hasonló sziklás bolygó esetében ez a módszer nem működne.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #142
    érdekes, érdekes.
    Én néha úgy érzem magam, hogy a jövőből küldtek vissza. :-)
  • Anteris #141
    adófizetők...épp ma gondolkodtam el azon, hogy mennyi hasznát venné egy régebbi korszak ha mondjuk valamilyen csoda folytán egy átlagember visszarepülne a múltba. Elárulom: szart sem érnének vele. Talán még hülyébb lenne, mint az adott kor polgárai és bár hiába használja a modern kor szinte valamennyi vívmányát végzetesen nem ért meg semmit belőle.
  • droidka #140
    Valamilyen szinten az adófizetők részéről nyilván jogos az a kérdés, hogy mi értelme pénzt költeni az ilyen kutatásokra?!

    Látszólag lehet, hogy nincs közvetlen kézzel fogható haszna (egyenlőre), de ha csak arra gondolsz, hogy ha jobban meg akarjuk érteni a természet működését (aminek később mindig kézzelfogható haszna is lesz), ahhoz hidd el, nem elég a mIKrokozmosz, az atomok szintjén vizsgálódni, mert ez csak az egyik véglet! Ahhoz, hogy az egészre legyen egy mélyebb rálátásunk, bizony kell a másik véglet, a mAKrokozmosz, az univerzum szintjén végbemenő folyamatok tanulmányozása is! Például hogy csak a fekete lyukakra gondolva, LHC kísérletei, hogy (elvileg) milyen kézzel fogható dolgokra lehetne használni egy fekete lyukat, arról olvass egy kis sci-fit. Hogy jobban megismerjék az anyag szerkezetét, a gravitáció mibenlétét, a makro- és a mikrokozmosz vizsgálatát nem lehet elválasztani egymástól! Ahhoz, hogy tudjanak valamit arról, hogy kicsiben hogyan működhet egy fekete lyuk, értelemszerűen nem árt tanulmányozni a nagyobbat az égen...

    Azt próbáld meg felfogni, hogy a Hubble-t és a távcsövek némelyikét nem csak kimondottan erre az egy feladatra tervezték, hogy egy távoli exobolygó légkörét figyelje, aminek hasznosságát kétségbe vonod, hanem akár pl.: a naprendszeren belül is hasznosak, ami már közelebb van, sokkal kézzel foghatóbb dolgokat vizsgálva. Ezért az ilyen részfeladatokat nem lehet (és nem is kell mindig) teljesen szétválasztani az általános kutatástól. Meg pl.: ha pár fényéven belül lenne mondjuk egy gamma kitörés és eltalálna minket, akkor talán azt sem ártana előre tudni (egy jóval erősebb fajta távolabbról is kinyírhatna minket, állítólag)...

    Ha éppen nincsen gkitörés, addig lehet mást is csinálni a távcsővel.Egyébként az Éta Carinae felrobbanása állítólag 15-20(?) év múlva szabad szemmel is látható lesz a déli féltekéről(?). A harmadik legfényesebb objektum lesz az égen a Nap és a Hold után, olvastam egy ilyet.


    ''A földrajztudósok a térképeiket köré gyűlnek, a Föld ismeretlen vidékeiről értekeznek, és azt hiszik, amit nem ismernek, ott nincs más, csak sivatag és vadállatok.''

    - Plutarkhosz (részlet az Életrajzok c. műből)
  • physis #139
    Elnézést, a ,,Gödel-számok'' szó hibásan szerepelt Norbre-hez írt hozzászólásomban, mert az mást fed. Helyesen Church-számok. Maga a link jó volt.
  • physis #138
    Sajnos, kevés a tudásom arra, hogy megbízhatóan válaszoljak erre a kérdésre (mit jelent a modellezés az evolúciós biológiában). Személyes benyomásom szerint az általam felületesen ölvasott ismeretterjesztő művek szerzői (Szathmáry & Maynard Smith,<sup>[1]</sup> Richard Dawkins,<sup>[2]</sup> Daniel C. Dennett,<sup>[3]</sup> Mérő László<sup>[4]</sup>) nem azt ígérik elsősorban, hogy a földi evolúciót a szó ilyen szűk értelmében modellezni lehetne. Úgy érzem, a céljuk inkább az, hogy az evolúciót olyan oldalairól mutassák be, ahogy nem nyilvánvaló rá gondolni, és ezek a megközelítések termékenyek lehetnek.

    Az evolúció megközelítései olyan fogalmak említésével, mint információ, kód, önreprodukálás, önreferencia, Kolmogorov-bonyolultság... Az evolúció mint ,,barkácsolás''... Szóval mindezekről sajnos nem tudok mit mondani, mert csak felületes olvasás szintjén hallottam felőlük, és hátterem, előismeretem, szaktudásom sincsen. De úgy tűnik számomra, hogy ezek révén a megközelítések révén igenis többet, valami lényeges újat tudtunk meg az evolúcióról, több oldalról látjuk azt. Az élet menetének, a fajok fejlődésének közvetlen (vagy akár statisztikai) modellezési lehetőségéről nem tudok mit mondani, ehhez végkép nem értek, de szerintem egy jó keretelmélet, vagy akár egy új meglátásokat nyújtó új megközelítés még akkor is értékes, ha ilyen alkalmazást nem tesz lehetővé.

    Amenyire tudom, a biológia olan tudomány, amelyben (a fizikához képest nézve) megjelenik a történelem, más fénnben jelennek meg az ,,eseti'' és ,,törvényszerű'' dolgok.

    Ezzel együtt, az a sejtésem, hogy igenis érdekes és termékeny bejóslásokra is képes az evolúciós biológia. Miért öregszenek gyorsan azoknak a fajoknak az egyedei, amelyeknek sok természetes ellenségük van? Miért éppen a csupasz földikutya (és egy közeli rokonfaja) az az egyedüli emlősfaj, amely euszociális, azaz olyan királynő-szerű kolónia-társadalomban él, mint a hangyák és a méhek? (Úgy tudom, előbb foglmazták meg, hogy milyen környezeti adottságok közti élő emlős esetén képzelhető el a szociális rovarokhoz hasonló közösségi életforma kialakulása, és csak aztán derült ki (az érintett kutató számára), hogy hát tényleg, éppen e két földikutya euszociális emlősfaj, és tényleg éppen a jóslatnak megfelelő környezeti körülmények között él.) Az elméleteknek a tapasztalattal való összevetésére, ellenőrizhető jóslások megfogalmazására szerintem tág teret adnak olyan meglátások is, mint például a Hamilton-elv, meg a Baldwin-hatás.

    Ami a termodinamikai megközelítést illeti ( élet mint a disszipáció hatékonyságának növelésébe ágyazódó folyamat), én úgy sejtem, arra is a fentiek vonatkoznak. Szerintem érdekes megközelítés, esetleg keretelmélet, esetleg tényleg lényeges újat tudunk meg az evolúcióról, ha erről az oldalásról is látjuk. És ez akkor is igaz maradhat, ha esetleg ezt a szemléletet nem lehetne alkalmazni közvetlen jóslásra, modellezésre. Maga a szóban forgó Hogyan keletkezett az élet (és miért folytatódik) cikk is nyíltan bevallja az elején, hogy nem az élet eredetének eseményszerű visszafejtését ígéri (pontosan milyen kémiai reakciók jelentek meg az élet hajnalán), hanem inkább szerintem afféle keretre mutat rá:

    ,,Bár a kutatók nem fogalmaznak meg sejtéseket arról, pontosan milyen kémiai reakciók eredményeképp is jött létre az élet, viszont megmagyarázzák, hogy az érintett molekulák valószínűleg olyan egyre összetettebb reakciók során mentek keresztül, amelyek minimalizálják a kölcsönös energia-különbséget a földi anyag és a Napból érkező magas-energiájú sugárzás között. A folyamat végül olyannyira előrehaladt, hogy annyira kifinomult műödő szerkezetekhez vezetett, amelyeket mér élőnek lehet nevezni.''


    (Elnézést a gyatra fordításomért)

    A cikket egyébéként elbrálni természetesen nem tudom, csak első személyes benyomásaimat leírni: mellebevágó volt a gondolat, tetszett is, de igazságáról vagy tévességéről rálátásom hiánya miatt nem tudok mint mondani.
    _____

    [1]: John Maynard Smith & Szathmáry Eörs: A földi élet regénye
    [2]: A vak órásmester
    [3]: Darwin veszélyes ideája
    [4]: Az élő pénz
  • Molnibalage #137
    Kb. Mikor a filozófiát már keverik a fizikával az finoman mondva nem túl szerencsés. A bátyusnak megvan a szuperxtrahosszú verzió. 5 órás...
  • roliika #136
    Ez a lényege...de hát jó sok ember akarja. Valami biztos dönt. Azt nem mondom hogy a szerencse mert olyan nincs. :)
  • Dany007 #135
    Most nem azért, javíts ki ha tévedek, de ha jól emlékszem a Titok c. film lényege nagyjából az, hogy képesek vagyunk befolyásolni a jövendőbeli eseményeket, amennyiben rákoncentrálunk, beleéljük magunkat, igazán átérezzük azt az érzést. Nagyjából ez a lényege.
    Namármost, ha ez tényleg így lenne... akkor tudod hány ember nyerte volna már meg az 5-ös lottót? :)
    Nem részletezem tovább, biztos vagyok benne, hogy érted a mondandóm lényegét :)
  • roliika #134
    "aztán átmegy a "Titok" c. filmbe" igen. :) Nos, lehet, hogy pár ezer évvel vissza kéne nézni a keleti kultúra felé. Hátha igazuk van. ;)
  • Dany007 #133
    Megnéztem, nemigazán tetszik. Az elején még komoly, aztán átmegy a "Titok" c. filmbe... Nem azt mondom, hogy lehetetlen de a film nemsok mindent bizonyított.