Hunter
Elkészült az E.T. Top 10
A földönkívüli életet kutató csillagászoknak a 26 fényévnyire lévő beta CVn felé célszerű fordítaniuk távcsövüket.
A Naphoz hasonló bináris csillag nagyjából 26 fényévre fekszik tőlünk, és az első helyét foglalja el annak a listának, amit Margaret Turnbull, a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa válogatott össze a életet legjobb eséllyel hordozó rendszerekről. Egy másik favorit az epsilon Indi A, ami valószínűleg rendelkezik az élet legalapvetőbb formáival, melyek még nem képesek kommunikálni a Földdel. A fent említett csillagok hasonló jellemvonásokkal bírnak: mindkettő érett, rendkívül stabil és hűvös, azaz alkalmasak az általunk ismert élet dajkálására.
Már több tucatnyira rúg a felfedezett exobolygók száma, de ezek többsége az általunk ismert életre biztosan alkalmatlan gázóriás
Turnbull a Hipparcos projekt által katalogizált több ezer csillag közül rostálta ki az esélyeseket. 2003-ra már csak 30 csillag szerepelt a "lakható zónák" listáján, és ennek értékeléséhez ki kell emelni, hogy csak a mi galaxisunkban körülbelül 400 milliárd csillag van. Akkor a 37 Gem birtokolta az első helyet, azonban az osztályozási feltételek finomítása után a 37 Gem már a legjobb 10 közé sem jutott be, ami elsősorban nagy távolsága, azaz nehézkés vizsgálhatósága miatt következett be. A lista lényege nagyon egyszerű: segítsen a csillagászoknak megtalálni azt a csillagot, amire valóban érdemes időt fordítani.
A lista kritériumai megfelelnek a Földszerű bolygók kutatási feltételeinek, azaz nagy szerepe van a bolygók és szülőcsillaguk közötti távolságoknak. Ha túl messze keringenek a planéták a csillagtól akkor a felszín túl hideg, ha túl közel, akkor pedig túl forró. A listára nem kerülhettek fel a túl fiatal csillagok, mivel az élet kialakulása saját rendszerünkben is több milliárd évet vett igénybe, így Turnbull 3 milliárd éves kornál húzta meg a határt. Kihullottak azok a csillagok is, melyek szűkölködnek a fémekben, kevés bennük a vas, a nikkel és a szilícium, melyek megkönnyítik az életet a Földön. A legalkalmasabbnak tehát a beta CVn és az epsilon Indi A bizonyult, az előbbi érettebb kora miatt került az élre.
A TPF várhatóan 2014 körül fog indulni
A Top 10 tagjai lesznek a NASA két űrobszervatóriumból álló Terrestrial Planet Finder (TPF) rendszerének első célpontjai, melynek tagjai a tervek szerint 2014-ben és 2020-ban kerülnek kilövésre. A projekt célja Földhöz hasonló bolygókat találni a távoli csillagok körül. A szövetségi költségvetéssel küzdő űrhivatalt azonban könnyen megelőzhetik a magántőkéből gazdálkodó intézmények, ilyen többek közt a SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) is.
A listán megtalálható még az 51 Pegasus, ahol 1995-ben svájci csillagászok megpillantották az első Naprendszeren kívüli bolygót, Napunk ikertestvére a Skorpió csillagképben található 18 Sco, és a híres alpha Centauri B, melyről jó ideje feltételezik, hogy életet rejthet és a hozzánk egyik legközelebb eső naprendszer része.
A Naphoz hasonló bináris csillag nagyjából 26 fényévre fekszik tőlünk, és az első helyét foglalja el annak a listának, amit Margaret Turnbull, a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa válogatott össze a életet legjobb eséllyel hordozó rendszerekről. Egy másik favorit az epsilon Indi A, ami valószínűleg rendelkezik az élet legalapvetőbb formáival, melyek még nem képesek kommunikálni a Földdel. A fent említett csillagok hasonló jellemvonásokkal bírnak: mindkettő érett, rendkívül stabil és hűvös, azaz alkalmasak az általunk ismert élet dajkálására.
Már több tucatnyira rúg a felfedezett exobolygók száma, de ezek többsége az általunk ismert életre biztosan alkalmatlan gázóriás
Turnbull a Hipparcos projekt által katalogizált több ezer csillag közül rostálta ki az esélyeseket. 2003-ra már csak 30 csillag szerepelt a "lakható zónák" listáján, és ennek értékeléséhez ki kell emelni, hogy csak a mi galaxisunkban körülbelül 400 milliárd csillag van. Akkor a 37 Gem birtokolta az első helyet, azonban az osztályozási feltételek finomítása után a 37 Gem már a legjobb 10 közé sem jutott be, ami elsősorban nagy távolsága, azaz nehézkés vizsgálhatósága miatt következett be. A lista lényege nagyon egyszerű: segítsen a csillagászoknak megtalálni azt a csillagot, amire valóban érdemes időt fordítani.
A lista kritériumai megfelelnek a Földszerű bolygók kutatási feltételeinek, azaz nagy szerepe van a bolygók és szülőcsillaguk közötti távolságoknak. Ha túl messze keringenek a planéták a csillagtól akkor a felszín túl hideg, ha túl közel, akkor pedig túl forró. A listára nem kerülhettek fel a túl fiatal csillagok, mivel az élet kialakulása saját rendszerünkben is több milliárd évet vett igénybe, így Turnbull 3 milliárd éves kornál húzta meg a határt. Kihullottak azok a csillagok is, melyek szűkölködnek a fémekben, kevés bennük a vas, a nikkel és a szilícium, melyek megkönnyítik az életet a Földön. A legalkalmasabbnak tehát a beta CVn és az epsilon Indi A bizonyult, az előbbi érettebb kora miatt került az élre.
A TPF várhatóan 2014 körül fog indulni
A Top 10 tagjai lesznek a NASA két űrobszervatóriumból álló Terrestrial Planet Finder (TPF) rendszerének első célpontjai, melynek tagjai a tervek szerint 2014-ben és 2020-ban kerülnek kilövésre. A projekt célja Földhöz hasonló bolygókat találni a távoli csillagok körül. A szövetségi költségvetéssel küzdő űrhivatalt azonban könnyen megelőzhetik a magántőkéből gazdálkodó intézmények, ilyen többek közt a SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) is.
A listán megtalálható még az 51 Pegasus, ahol 1995-ben svájci csillagászok megpillantották az első Naprendszeren kívüli bolygót, Napunk ikertestvére a Skorpió csillagképben található 18 Sco, és a híres alpha Centauri B, melyről jó ideje feltételezik, hogy életet rejthet és a hozzánk egyik legközelebb eső naprendszer része.