Hunter
Az exobolygók egy új kasztjára bukkantak
A bolygók és a csillagok közötti választóvonalat összemosó különös világokra bukkantak az European Southern Observatory távcsövei a Naprendszeren kívül.
A szóban forgó a szabadon lebegő bolygótömegű objektumok, az úgynevezett "planemok" nem teljesen új keletűek. Néhány tucatot már azonosítottak az utóbbi pár évben, párban azonban még soha nem találkoztak velük. A Toronto Egyetem csillagászai által felfedezett páros egyik tagja körülbelül a Jupiter tömegének hétszeresével, társa ennek duplájával rendelkezik.
Csillag helyett egymás körül köröznek, létezésük pedig ellentmondani látszik a bolygók és csillagok kialakulásáról alkotott elméleteknek számolt be Ray Jayawardha és Valentin D. Ivanov a Science magazin online kiadásában. A csillagászok szerint az ESO 3,5 méteres New Technology Teleszkópjával felfedezett planemo-páros tagjainak már a puszta léte is több mint meglepő, eredetüket és életük további alakulását pedig jelenleg jótékony homály fedi.
A planemok elvileg egy összehúzódó gázfelhőből képződnek akárcsak a csillagok, azonban hőmérsékletük jóval alacsonyabb. Ugyan tömegük hasonló a Naprendszeren kívüli óriásbolygókéhoz, mégsem tekinthetők bolygóknak pontosan a feltételezett kialakulásuk miatt, a bolygók ugyanis a csillagokat övező gáz- és porkorongokból állnak össze.
Fantáziarajz a bolygótömegű objektumokról
A Kígyótartó (Ophiucus) csillagképben, közel 400 fényévnyire elhelyezkedő két objektum hasonló spektrummal és színekkel rendelkezik, ami arra utal, hogy egyszerre alakultak ki körülbelül egymillió évvel ezelőtt. Születésük után fokozatosan távolodtak el egymástól, míg el nem érték a hatszoros Nap-Jupiter távolságot. Ezzel megdönteni látszanak egy általánosan elfogadott elméletet, mely szerint a barna törpék és a szabadon lebegő bolygótömegű objektumok a többszörös csillagformáló rendszerekből kilökött embriók. Mivel a két planemo jelentős távolságban helyezkedik el egymástól, és csak egy gyenge gravitációs kapocs van közöttük, ezért képtelenek lettek volna egy ilyen kaotikus szülés túlélésére.
Az égitest párok nem ritkák: a Naphoz hasonló csillagok közel fele, míg a barna törpék egyhatoda rendelkezik társasággal. A planemok esetében ezt az egyet ismerjük. A kutatók most azt próbálják megállapítani mennyire egyedi ez a páros, a válasz ugyanis fényt deríthet a szabadon lebegő bolygótömegű objektumok kialakulásának folyamatára.
A szóban forgó a szabadon lebegő bolygótömegű objektumok, az úgynevezett "planemok" nem teljesen új keletűek. Néhány tucatot már azonosítottak az utóbbi pár évben, párban azonban még soha nem találkoztak velük. A Toronto Egyetem csillagászai által felfedezett páros egyik tagja körülbelül a Jupiter tömegének hétszeresével, társa ennek duplájával rendelkezik. Csillag helyett egymás körül köröznek, létezésük pedig ellentmondani látszik a bolygók és csillagok kialakulásáról alkotott elméleteknek számolt be Ray Jayawardha és Valentin D. Ivanov a Science magazin online kiadásában. A csillagászok szerint az ESO 3,5 méteres New Technology Teleszkópjával felfedezett planemo-páros tagjainak már a puszta léte is több mint meglepő, eredetüket és életük további alakulását pedig jelenleg jótékony homály fedi.
A planemok elvileg egy összehúzódó gázfelhőből képződnek akárcsak a csillagok, azonban hőmérsékletük jóval alacsonyabb. Ugyan tömegük hasonló a Naprendszeren kívüli óriásbolygókéhoz, mégsem tekinthetők bolygóknak pontosan a feltételezett kialakulásuk miatt, a bolygók ugyanis a csillagokat övező gáz- és porkorongokból állnak össze.
Fantáziarajz a bolygótömegű objektumokról
A Kígyótartó (Ophiucus) csillagképben, közel 400 fényévnyire elhelyezkedő két objektum hasonló spektrummal és színekkel rendelkezik, ami arra utal, hogy egyszerre alakultak ki körülbelül egymillió évvel ezelőtt. Születésük után fokozatosan távolodtak el egymástól, míg el nem érték a hatszoros Nap-Jupiter távolságot. Ezzel megdönteni látszanak egy általánosan elfogadott elméletet, mely szerint a barna törpék és a szabadon lebegő bolygótömegű objektumok a többszörös csillagformáló rendszerekből kilökött embriók. Mivel a két planemo jelentős távolságban helyezkedik el egymástól, és csak egy gyenge gravitációs kapocs van közöttük, ezért képtelenek lettek volna egy ilyen kaotikus szülés túlélésére.
Az égitest párok nem ritkák: a Naphoz hasonló csillagok közel fele, míg a barna törpék egyhatoda rendelkezik társasággal. A planemok esetében ezt az egyet ismerjük. A kutatók most azt próbálják megállapítani mennyire egyedi ez a páros, a válasz ugyanis fényt deríthet a szabadon lebegő bolygótömegű objektumok kialakulásának folyamatára.
