SG.hu·

Bolygóvadászat pici távcsövekkel

Amatőr eszközökkel, egy mindössze 10 centiméter átmérőjű távcsővel fedeztek fel csillagászok egy 500 fényévnyi távolságra lévő csillag körül keringő bolygót.

Ez a számítógéppel pozícionált, érzékeny digitális fényérzékelővel felszerelt és automatizált hálózatba rendezett kis távcsövek rendszerének több éves munkája során a második ilyen felfedezés. Az újonnan felfedezett bolygó - amelynek a távcsőrendszer után a TrES-2 nevet adták - a Földtől 500 fényév távolságra lévő, és a Sárkány csillagkép mellett található GSC 03549-02811 nevű csillag körül kering. Egy Jupiter tömegű gázbolygóról van szó, amely 2,5 naponta megkerüli a kis távcsővel éppen csak látható csillagot. Amikor a bolygó éppen a Föld és a csillag között helyezkedik el, 1,4 százalékkal csökkenti a csillag fényét. A kis távcsövek felfedezését a Hawaii Mauna Kea hegy tetején trónoló W. M. Keck obszervatórium egyik 10 méteres teleszkópjával is leellenőrizték - közölte a Universe Today című csillagászati honlap.

A naprendszeren kívüli, úgynevezett exo-bolygók távoli csillagok körül keringenek. Közvetlen megfigyelésük a csillag közelsége és gyenge fényük miatt igen nehéz. A csillagászok ezért közvetett módszereket alkalmaznak: az asztrometria a csillag apró elmozdulását, a fotometria a csillag fényének csökkenését követi amikor az előtte elhaladó bolygó egy részét eltakarja. A spektrométeres módszer a Doppler-hatáson alapszik, amely igen kicsivel eltolja a csillag színképvonalait, amikor az közeledik, vagy távolodik.

Eddig mindössze 200 naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel. Egy csillag fényének követése igen időigényes feladat, és az obszervatóriumok óriástávcsöveinek ideje foglalt. A fotometria módszere azonban amatőr eszközökkel is alkalmazható, különösen amióta a számítástechnika rohamos fejlődésével elérhetővé váltak a képalkotó berendezések és az automata pozicionáló szerkezetek.

A Transatlantic Exoplanet Survey (TrES) távcsőhálózatnak három tagja van: a Sleuth (Palomar csillagvizsgáló, San Diego), a PSST (Lowell obszervatórium, Arizona) és a STARE Kanári-szigetek). Ezek automata üzemben szinkron módon pásztázzák minden éjszaka az eget - ha tehetik. A mérési eredményeket a csillagászok kéthavonta számítógépes programmal kiértékelik: keresik a szabályosságot a csillagok fényének változásában. A kettős csillagoknak is változik a fénye, ezeket nem könnyű kiszűrni. A hálózat egy bolygót már felfedezett: az a TrES-1 nevet kapta.

Ezúttal a Sleuth teleszkóp vette észre először, hogy az egyik csillag fénye hónapokon át rendszeresen 1,4 százalékot ingadozik, amit a PSST is megerősített. A felfedezés Francis O'Donovan (California Institue of Technology), Georgi Mandushev és Edward Dunham (Lowell csillagvizsgáló) és számos munkatársuk érdeme, a Sleuth távcsövet David Charbonneau állította fel.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Aspirin2006. 09. 16.. 17:07||#26
Úgy látszik "ultrakönnyû" óriásbolygóval akadt dolgom, ezt nem vettem számításba, a képletet Kepler törvényei szerint alkalmaztam...

A Galaktikus Támadást egyébként épp most hétfõn, szeptember 18-án láthatjuk a Hálózaton, 21:00-kor.
© Inquisitor2006. 09. 15.. 18:30||#25
A bolygót felfedezõ csapat vezetõje Bakos Gáspár csillagász-fizikus, a massachusetsi Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa. Mint a tudós a sajtótájékoztatón elmondta, a HAT-P-1 a tõlünk 450 fényévnyire levõ Gyík csillagképben található, egy ikercsillagpár egyik csillaga körül kering. Átmérõje 38 százalékkal nagyobb, mint a Jupiteré, tömege viszont csak feleakkora.

A planéta sûrûsége negyedannyi, mint a vízé, ez még egy parafadugó sûrûségénél is kevesebb.


http://index.hu/tech/urkutatas/hat060915/
© Muad Dib2006. 09. 15.. 12:31||#24
Igen és a 2. rész volt a B kategóriás, mert az elsõ, amiben a Sheen gyerek szerepelt, az baromi jó film. Nekem meg van, szerintem mind témájában, mind kivitelezésében mondhatom, hogy kitûnõ, izgalmas alkotás, ajánlom mindenkinek.
© Dömper Ármánd2006. 09. 15.. 12:06||#23
"Ekkora méretû bolygónak ekkora keringési idõvel rég bele kellett volna zuhannia a napjába."

Miért is? Nagyon érdekelne, hogy ezt mire alapozod.
© brueni2006. 09. 15.. 12:03||#22
kösz cat, betettem a kedvencekbe
© KM2006. 09. 15.. 00:52||#21
Kiszámoltad?
© rotator2006. 09. 14.. 19:51||#20
Bár ne lett volna. 😊
© NEXUS62006. 09. 14.. 16:25||#19
És ki mondta, hogy-nem éppen most zuhan bele?

Ha a világegyetem olyan mint amilyennek ezeket a távoli naprendszereket látjuk, akkor a mi Naprendszerünk egy kiba furcsa és ritka hely.

Sokkal inkább az a helyzet, hogy egyelõre csak ezeket a kiba extrém és valszeg instabil pályályú rendszereket tudjuk detektálni.
© Thrawn2006. 09. 14.. 16:15||#18
Miért is?

Már elég sok néhány napos keringési idejû óriásbolygót találtak.
© Aspirin2006. 09. 14.. 15:52||#17
Ekkora méretû bolygónak ekkora keringési idõvel rég bele kellett volna zuhannia a napjába. Hacsak nem írták el egy vesszõvel. Azért a 25 földi nap vagy esetleg 2.5 földi hónap hitelesebb.