Hunter
Görögország méretű baktériumszőnyeg húzódik az óceán fenekén
Nem messze a világ legszárazabb sivatagától, az élettelen chilei Atacamától található a Föld egyik legnagyobb és legsűrűbb élettömege.
A hatalmas kiterjedésű, sűrű fehér rengeteg 128 000 négyzetkilométert borít be, ami nagyjából Görögország területének felel meg. "A kísérteties víz alatti 'préri' óriásbaktériumok kusza szálaiból áll" - magyarázta Victor Gallardo, a chilei Concepción Egyetem tengerbiológusa. A lények az oxigéntől szinte teljesen elzártan élnek, az energiát kemoszintézissel, a tengerfenék üledékének hidrogén-szulfidjából nyerik ki, míg élelmük jellemzően a felettük húzódó Humboldt-áramlat halai által elhullajtott tápanyagokból áll. A baktériumszőnyeget nemrég térképezték fel az első átfogó tengeri "népszámlálás" keretében.
Gallardo szerint a baktériumrendszer a 2,5 milliárd éves megkövült bakteriális szőnyegekre emlékeztet. Becslése szerint a teljes szőnyeg több millió tonna baktériumból áll, a hatalmas rendszer pedig körülbelül 10 hetente regenerálódik. A szőnyeget alkotó óriásbaktériumok vagy megabaktériumok hossza a 7 centimétert is elérheti.
Az évtizedet felölelő népességszámlálás, melynek célja az összes óceáni élet katalogizálása, igen gyorsan átalakítja elképzeléseinket a Földön megtalálható fajok számáról és felbukkanási helyeiről.
"Sokáig az Amazonas esőerdőit tartották bolygónk biológiailag legsokszínűbb területének, de a győztesnek sokkal inkább Délkelet-Ázsia korallzátonyokban gazdag területe, az úgynevezett korallháromszög tűnik" - tette hozzá Ann Bucklin, a Connecticut Egyetem kutatója. Ugyancsak ígéretes kutatási terület az óceán mélye. Ugyan 1000 méter alatt a biológiai organizmusok tömege viszonylag alacsony, viszont megdöbbentően sokfélék.
Az óceánok biomasszájának 90 százalékát a baktériumok és más mikrobák teszik ki, melyek több milliárd fajt testesíthetnek meg, vélekedik John Baross, a seattle-i Washington Egyetem tudósa, ami több mint tízszerese a korábban becsültnek.
A hatalmas kiterjedésű, sűrű fehér rengeteg 128 000 négyzetkilométert borít be, ami nagyjából Görögország területének felel meg. "A kísérteties víz alatti 'préri' óriásbaktériumok kusza szálaiból áll" - magyarázta Victor Gallardo, a chilei Concepción Egyetem tengerbiológusa. A lények az oxigéntől szinte teljesen elzártan élnek, az energiát kemoszintézissel, a tengerfenék üledékének hidrogén-szulfidjából nyerik ki, míg élelmük jellemzően a felettük húzódó Humboldt-áramlat halai által elhullajtott tápanyagokból áll. A baktériumszőnyeget nemrég térképezték fel az első átfogó tengeri "népszámlálás" keretében.
Gallardo szerint a baktériumrendszer a 2,5 milliárd éves megkövült bakteriális szőnyegekre emlékeztet. Becslése szerint a teljes szőnyeg több millió tonna baktériumból áll, a hatalmas rendszer pedig körülbelül 10 hetente regenerálódik. A szőnyeget alkotó óriásbaktériumok vagy megabaktériumok hossza a 7 centimétert is elérheti.
Az évtizedet felölelő népességszámlálás, melynek célja az összes óceáni élet katalogizálása, igen gyorsan átalakítja elképzeléseinket a Földön megtalálható fajok számáról és felbukkanási helyeiről."Sokáig az Amazonas esőerdőit tartották bolygónk biológiailag legsokszínűbb területének, de a győztesnek sokkal inkább Délkelet-Ázsia korallzátonyokban gazdag területe, az úgynevezett korallháromszög tűnik" - tette hozzá Ann Bucklin, a Connecticut Egyetem kutatója. Ugyancsak ígéretes kutatási terület az óceán mélye. Ugyan 1000 méter alatt a biológiai organizmusok tömege viszonylag alacsony, viszont megdöbbentően sokfélék.
Az óceánok biomasszájának 90 százalékát a baktériumok és más mikrobák teszik ki, melyek több milliárd fajt testesíthetnek meg, vélekedik John Baross, a seattle-i Washington Egyetem tudósa, ami több mint tízszerese a korábban becsültnek.
