Hunter
Rögös utat járt be a copernicium
Egy új név jelent meg a periódusos táblán, a copernicium, a 112-es rendszámú elem, ami nem kevesebb, mint 14 éves múltra tekint vissza.
Hivatalos nevét felfedezőitől, a darmstadti Nehézion-kutató Központ (GSI) Sigurd Hofmann vezette csapatától kapta. Az atommagjában 112 protont tartalmazó elem a legnehezebb a természetben előforduló elemek között. A cím eddigi birtokosa, az urán, 20 protonnal kevesebbet tartalmaz. "A cél a periódusos rendszer végének a megtalálása" - tette hozzá Hofmann.
A 112-es elem története 1996-ban kezdődött, amikor Hofmann és csapata beszámolt kísérletükről, amelyben egy cinkatomokból álló sugarat lőttek ki egy ólomdarabra. A reakció hatására létrejött atom magja több fokozatban bomlott el, minden egyes szakaszban egy két neutronból és két protonból összetevődő alfa-részecskét bocsátva ki. A hatodik bomlásból származó alfa-részecske energiája és élettartama megegyezett a 102-es rendszámot viselő nobélium alfa-részecskéjével. Mivel az előző öt szakasz összesen 10 protont távolított el, Hofmann csapat megállapította, hogy az eredeti atom magja 112 protont tartalmazott.
Volt azonban néhány megválaszolatlan kérdés, például úgy tűnt, valami nincs rendben az ötödik szakaszban kibocsátott alfa-részecske energiájával. Az ötödik kibocsátandó alfa-részecskének a rutherfordiumból (104-es rendszám) kellett volna jönnie, mégis a német csapat által megfigyelt energia magasabb volt, mint a korábbi rutherfordiummal kezdett kísérleteknél észlelt. Emellett a csapat felfedezett egy olyan alfa-részecske-kibocsátási szekvenciát is, ami leállt, még mielőtt elérte volna a nobéliumot. A két bomlási lánc közötti ellentmondások arra sarkalták az egységes nemzetközi kémiai nómenklatúra kialakításáért felelős Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Unióját (IUPAC), hogy elutasítsák Hofmann első kérelmét az elem elismerésére.
A korábban ununbium néven szereplő 112-es rendszámú elem február közepén megkapta a GSI által már tavaly júliusban javasolt copernicium nevet
A következő évben a dolgok egyértelműbbé váltak. Hofmann csapata bejelentette, hogy megvizsgálták nyers adataikat és nem találtak bizonyítékot a rövidebb bomlási láncra. Konklúziójuk szerint azt egy együttműködő partnerük, Viktor Ninov "hamisan kreálta", így ezt a részt visszavonták az 1996-os jelentésből. "Nagyon mérgesek voltunk" - mondta Hofmann. "A mai napig nem tudjuk miért tette". Ninovot még abban az évben kirúgták a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumból, miután kiderült, hogy ott is több eredményt manipulált egy szintetikus elemmel, a 118-assal kapcsolatban.
Hofmann csapata újrafuttatta a kísérletet és újabb bizonyítékokat terjesztett be a 112-es elemmel kapcsolatban, ennek ellenére az IUPAC 2003-ban ismét elutasította a kérelmét azzal az indokkal, hogy a bomlási lánc különbözött az elsőtől és nem ismételhető meg. A perdöntő bizonyíték 2004-ben érkezett, amikor a japán RIKEN szupernehéz-elem laboratóriumában Koshuke Morita elkészítette a 112-es elem két atomját. Egy ezt követő felfedezéssel kombinálva, mely szerint a rutherfordium két alfa bomlási útvonalat is felvehet, az IUPAC végül elismerte az új elem létezését, vegyjele a Cn lett.
Hivatalos nevét felfedezőitől, a darmstadti Nehézion-kutató Központ (GSI) Sigurd Hofmann vezette csapatától kapta. Az atommagjában 112 protont tartalmazó elem a legnehezebb a természetben előforduló elemek között. A cím eddigi birtokosa, az urán, 20 protonnal kevesebbet tartalmaz. "A cél a periódusos rendszer végének a megtalálása" - tette hozzá Hofmann.
A 112-es elem története 1996-ban kezdődött, amikor Hofmann és csapata beszámolt kísérletükről, amelyben egy cinkatomokból álló sugarat lőttek ki egy ólomdarabra. A reakció hatására létrejött atom magja több fokozatban bomlott el, minden egyes szakaszban egy két neutronból és két protonból összetevődő alfa-részecskét bocsátva ki. A hatodik bomlásból származó alfa-részecske energiája és élettartama megegyezett a 102-es rendszámot viselő nobélium alfa-részecskéjével. Mivel az előző öt szakasz összesen 10 protont távolított el, Hofmann csapat megállapította, hogy az eredeti atom magja 112 protont tartalmazott.
Volt azonban néhány megválaszolatlan kérdés, például úgy tűnt, valami nincs rendben az ötödik szakaszban kibocsátott alfa-részecske energiájával. Az ötödik kibocsátandó alfa-részecskének a rutherfordiumból (104-es rendszám) kellett volna jönnie, mégis a német csapat által megfigyelt energia magasabb volt, mint a korábbi rutherfordiummal kezdett kísérleteknél észlelt. Emellett a csapat felfedezett egy olyan alfa-részecske-kibocsátási szekvenciát is, ami leállt, még mielőtt elérte volna a nobéliumot. A két bomlási lánc közötti ellentmondások arra sarkalták az egységes nemzetközi kémiai nómenklatúra kialakításáért felelős Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Unióját (IUPAC), hogy elutasítsák Hofmann első kérelmét az elem elismerésére.
A korábban ununbium néven szereplő 112-es rendszámú elem február közepén megkapta a GSI által már tavaly júliusban javasolt copernicium nevet
A következő évben a dolgok egyértelműbbé váltak. Hofmann csapata bejelentette, hogy megvizsgálták nyers adataikat és nem találtak bizonyítékot a rövidebb bomlási láncra. Konklúziójuk szerint azt egy együttműködő partnerük, Viktor Ninov "hamisan kreálta", így ezt a részt visszavonták az 1996-os jelentésből. "Nagyon mérgesek voltunk" - mondta Hofmann. "A mai napig nem tudjuk miért tette". Ninovot még abban az évben kirúgták a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumból, miután kiderült, hogy ott is több eredményt manipulált egy szintetikus elemmel, a 118-assal kapcsolatban.
Hofmann csapata újrafuttatta a kísérletet és újabb bizonyítékokat terjesztett be a 112-es elemmel kapcsolatban, ennek ellenére az IUPAC 2003-ban ismét elutasította a kérelmét azzal az indokkal, hogy a bomlási lánc különbözött az elsőtől és nem ismételhető meg. A perdöntő bizonyíték 2004-ben érkezett, amikor a japán RIKEN szupernehéz-elem laboratóriumában Koshuke Morita elkészítette a 112-es elem két atomját. Egy ezt követő felfedezéssel kombinálva, mely szerint a rutherfordium két alfa bomlási útvonalat is felvehet, az IUPAC végül elismerte az új elem létezését, vegyjele a Cn lett.
