Hunter

A sebesség öl

Különösen a fénysebesség gyilkos, ami rossz hír a sci-fi rajongóknak és azoknak, akik szerint egy nap ilyen tempóval emberi időn belül eljuthatunk egy másik galaxisig.

Egy fénysebességre kapcsoló űrhajó legénysége a valóságban egyetlen másodpercen belül halott lenne, és a jármű sem viselné sokkal jobban a megpróbáltatást. A probléma Einstein speciális relativitás-elméletében rejlik, ami egy intenzív sugárnyalábbá alakítja a csillagközi űrt átható rendkívül ritka hidrogéngázt. A sugárzás egy másodperceken belül végezne a legénységgel, és megsemmisítené az űrhajó elektronikus műszereit is.

A csillagközi űr egy nagyon üres közeg, aminek minden köbcentiméterére átlagosan kevesebb mint két hidrogénatom jut. Ez döbbenetesen kevésnek mondható, ha összevetjük a Föld levegőjében köbcentiméterenként található 30 milliárd milliárd atommal. William Edelstein, az amerikai Johns Hopkins Egyetem orvosi karának kutatója szerint ez a ritkás csillagközi gáz azonban végzetes veszélyt jelenthet egy, a fényhez közeli sebességgel közlekedő űrhajóra.


A speciális relativitás leírja, hogyan torzul a tér és az idő a különböző sebességeken haladó megfigyelők számára. A fénysebességre gyorsuló űrhajó utasainak a csillagközi űr erőteljesen sűrítettnek tűnne, ezáltal megnövekedne a hajónak csapódó hidrogénatomok száma. Ami ennél is kellemetlenebb, hogy az atomok kinetikus energiája is nő.

Ahhoz, hogy egy csapat 10 éven belül megtegye a Tejút közepéhez vezető utat, a fény sebességének 99,999998 százalékával kell haladnia. Ezeken a sebességeken a hidrogén atomok elérnék az igen brutális 7 teraelektronvoltot, ugyanazt az energiát, amire a Nagy Hadronütköztető (LHC) gyorsítja majd a protonokat, ha eléri maximális teljesítményét. "A legénység számára a fénysebességgel történő utazás olyan lenne, mint ha beállítanánk őket az LHC-be" - mondta Edelstein.

Az űrhajó maga igen kevés védelmet nyújtana. Edelstein számítása szerint egy 10 centiméteres alumíniumréteg kevesebb mint 1 százalékát nyelné el ennek az energiának. Mivel a hidrogénatom magjában egy proton is van, ez veszélyes ionizáló sugárzást hozna létre, ami felbontja a kémiai kötéseket és roncsolja a DNS-t. Az ember számára 6 sievert sugárzás már halálos. Edelstein számításai azt bizonyítják, hogy a legénység egyetlen másodperc leforgása alatt 10 000 sievert dózist kapna, ami még az űrhajó szerkezetét is módosítaná, megsemmisítve teljes elektronikáját. Edelstein szerint ez lehet az egyik oka, amiért még nem találkoztunk idegen civilizációval. Ha az idegeneknek sikerülne is megépíteniük egy fénysebesség elérésére képes járművet, akkor sem élnék túl vele az utazást.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #459
    LOL ilyen gagyi cikkek a Blikkben szoktak lenni.
    Ha az emberiseg eljut addig, hogy felgyorsitson egy urhajot kozel fenysebessegre, akkor meg fog birkozni az urhajo - reszecske utkozesek elharitasaval is. Ezen igy elore kattogni, mikor ugyis minmeghalunk.. ertelmetlen.
  • Epikurosz #458
    Így gondoltam.
  • hopp #457
    A csillagokban nem közvetlenül a gravitáció okozza a fúziós folyamatokat, hanem a gravitáció által egy viszonylag kis térbe sűrített nagy mennyiségű anyag nyomása és hőmérséklete. Valóban a gravitáció tartja egyben a csillag anyagát, de nem a gravitáció váltja ki a folyamatot, hanem csak megteremti a folyamat beindulásához szükséges feltételeket. Ha így gondoltad a gravitáció hatását, akkor igazad van.

    Az Univerzum keletkezésekor viszont a mostaninál sokkal közvetlenebb módon alakította az anyagot a gravitáció, mivel sokkal erősebb volt a hatása. (legalábbis egyes elméletek szerint :P)
  • Epikurosz #456
    egyesben igazad van, kettesben nem.
    A nehéz elemek ugye a csillagokban keletkeznek, a legnehezebbek a szupernovák felrobbanásakor. Na és mi hajtja az egész csillagfejlődést? Hát a gravitáció.

    Amúgy köszi, hogy reagáltál. Értelmes mbernek tűnsz.
  • hopp #455
    Epikurosz, amikor te kovát ütögetsz, akkor az ütés hatására leválik egy apró darab, ami a keletkezett hő hatására izzani kezd. Az izzás miatt jön létre a foton, nem attól, hogy te két atomot összeütköztetsz. Ahhoz egy icipicivel több energia kell. Az LHC 14TeV-ja nagyjából annyi energia, amivel egy bögre vizet meg tudsz emelni, viszont az 2, azaz KETTŐ darab részecske ütközése közben nyelődik el, nem pedig sok milliárd molekula között elosztva, amikor a kovaköveiddel bohóckodsz. Két kovakő (jobban mondva kovakő és acél, mert így csinálják) egymáshoz ütése során még a kovalens kötéseket sincs esélyed felbontani, nem hogy elektront leszakítani az atomról.

    Ne vicceljünk már.

    Valóban mechanikai energiát alakítasz át elektromágneses energiává, csak nem úgy, ahogy azt állítod.

    "A mindenütt jelenlévő elektromágneses sugárzás által szállított fotonok csak hízlalják, hízlalják energetikailag az atommagokat, és egyszercsak elpattan a cérna, a radioaktív atommag szétesik. Utána folytatódik a mese a többivel. Ha csak a fotonokon múlna, egy idő után kvarklevesre redukálódna az egész világegyetem. Szerencsére ott van a gravitáció, amely sziszifuszi munkával újból és újból létrehozza a magasabb atomszámmal rendelkező elemeket."

    A gravitáció nagyságrendekkel kisebb, mint az atomi világ kötési energiái, mondhatni elhanyagolható hozzájuk képest. Az Univerzum keletkezésekor még valószínűleg nagyjából megegyezett az erőssége az elektromágneses erőkével, de aztán legyengült (feltehetőleg az extra dimenziók között oszlott szét, de ezt még nem sikerült bizonyítani). Azóta, hogy létrejött az anyag, a gravitációnak már nem nagyon van köze az atomi világ alakulásához.
  • Epikurosz #454
    akartma is javítani magam, hogy nem nukleáris, hanem atomi szintű változást idézek elő a kövekben a két kis kezemmel. mechanikai energiát alakítok át elektromágneses energiává. tetszik, nem tetszik, ez van. én erre is képes vagyok. és te is, csak hinned kell benne. :-)
  • Kelta #453
    semmilyen atomot nem nyomsz egymásnak..:) ennyi erővel azt is írhatnád hogy az itteni szöveg begépelésekor a kezed atomjait a billentyű anyagának atomjaival ütközteted,:)
    nem hagyja el a köveket semmi, max. egy kevés darabkája, ami felizzik, és látható fény és hőhullámot hoz létre(bevitt ütközési energia stb)
    és itt nem elektromágneses erőt közvetítő bozon-ként, hanem a fény elemi részeként van jelen a foton (fénykvantum)
  • lotsopa #452
    Jól van legyen, da azért a CERN-es fiúk kicsit komolyabban foglalkoznak vele mint te, ők ezért kapnak is elismerést és pénzt is.
    Szerintem te nem fogsz a két kis kezeddel nukleáris hatást kiváltani.
    Most tényleg bánom hogy nem értek hozzá jobban, de te annak a két ismeretlen tömegü testnek szerintem nem tudsz akkora energiát adni a két kis kezeddel hogy ott olyan szintü változás menjen végbe mint gondolod.
  • Epikurosz #451
    Csűröd-csavarod, de nincs igazad.
    Ha látsz egy csillagot, akkor az ott volt. Ha most nincs is ott, ez mellékes most.

    Az általam bedobott kísérlettel kapcsolatban, Kelta blablázik.
    A lényeg itt nem a blablázás, hanem a folyamat megértése. Arról van szó, hogy a kovakövek összeütésével lényegében egy kis részecskeütköztetőt működtetsz (Small Hadron Collider) olcsón.
    A cernes fiúk eurómilliárdokat kapnak valami hasonlóért.

    Naszóval, amikor összeütöd a két kovakövet, akkor az atomokat olyan erővel nyomod egymásnak, hogy elmozdítod az elektronokat a pályájukról. Gondolj bele! Nukleáris hatást váltasz ki a két kis kezeddel. Ez azért nem semmi, nem kell bagatellizálni.

    A válasz a kérdésemre meg az, hogy a szikrázás során a foton, mint az elektromágneses erőt közvetítő bozon, fénykvantumként elhagyja a köveket, és megbirizgálja a retinád, de ha olyan környezetben van, akár robbanást is előidézhet. Nem kellene ezt bagatellizálni.

  • Kelta #450
    már lett rá válaszolva neki, csak vagy nem olvassa, vagy nem tudja értelmezni...

    lett írva: ütés következtében, energia lett a rendszerbe belevíve, és ez hő fény energiaként "+távozott" ez részben látható fény (ennek része ugye a foton) másrészt hősugárzásként.. semmi rejtély nincs itt