Hunter

Csapdába ejtették a szivárványt

Egy lencse és egy üveglap alkalmazásával sikerült foglyul ejteni egy szivárványt. A technika a fénnyel történő adattárolásban lehet hasznos.

Az optikai számítástechnikai alkalmazások elvileg gyorsabbak és hatékonyabbak lesznek, mint a jelenlegi megoldások, a legnagyobb problémájuk azonban, hogy a jeleket oda-vissza kell alakítani optikaiból elektromossá. A fény "lelassításának", vagy akár foglyul ejtésének képessége nagy segítség lenne a fényben található információ közvetlen manipulálásához.

2007-ben Ortwin Hess, a brit Surrey Egyetemen kollégáival felvázolt egy technikát a fény csapdába ejtésére egy elvékonyodó hullámvezető alkalmazásával, ami metaanyagokat, a fény negatív törésére képes egzotikus anyagokat használna. Az elv szerint ahogy a fény hullámait vezető szerkezet vékonyodásával az egyre keskenyebb pontok megállásra kényszerítik a fény elemeit. Ez annak köszönhető, hogy a fény bármely adott komponense nem képes áthaladni egy a hullámhosszánál keskenyebb nyíláson. Így jutunk el az elfogott szivárványhoz.

A numerikus modellek szerint elméletben működnének ezek a hullámvezetők, a metaanyagokból való elkészítésük azonban csak álom maradt. Most a baltimore-i Towson Egyetem csapata Vera Smolyaninova vezetésével egy gyűjtőlencse alkalmazásával elkészített egy elvékonyodó hullámvezetőt és foglyul ejtették a hőn áhított szivárványt.

Ehhez egy 4,5 milliméter átmérőjű lencse egyik oldalát egy 30 nanométer vastagságú aranyréteggel vonták be, majd az aranyozott oldalával egy sík üveglapra helyezték, amit szintén arannyal vontak be. A domború lencse és a sík lap között egy levegőréteg van, ami egyre vékonyodik, ahogy a lencse érintkezik a lappal, gyakorlatilag egy elvékonyodó hullámvezetőt alkotva. Amikor több hullámhosszú lézersugárral világították meg az aranyozott hullámvezetőt, egy szivárvány keletkezett benne, ami mikroszkóp alatt felülről nézve parányi színes körök sorozataként látható.

A rövidebb hullámhosszal rendelkező zöld fényt azon a ponton sikerült elcsípni, ahol a levegőréteg túl vékonnyá vált hogy a hullám áthatoljon a hullámvezetőn. A hosszabb hullámhosszú vörös fény valamivel kijjebb helyezkedik el, ahol a levegőréteg vastagabb, köztük pedig a közbeeső hullámhosszok találhatók. "Szerintem csodálatos, hogy egy ilyen összetett jelenséget elő tudtunk állítani egy ennyire egyszerű konfigurációval" - mondta Smolyaninova."

Hess osztozik a baltimore-i csapat örömében, különösen, hogy ezáltal igazolást nyert az elmélete.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • toto66 #44
    "They coated one side of a 4.5-millimetre-diameter lens with a gold film 30 nanometre thick, and laid the lens – gold-side down – on a flat glass slide which was also coated with film of gold. Viewed side-on, the space between the curved lens and the flat slide was a layer of air that narrowed to zero thickness where the lens touched the slide – essentially a tapered waveguide."

    Szóval nem akartam kötekedni, de a hullámvezető a fény esetében egy nagy szamárság, ugyan is vákumban is terjed. Sőt a levegő nem hogy vezeti, inkább gátolja a fény terjedését, még ha kismértékben is.
    Szóval régen ismert dolog kóklerséggel megfűszerezve.
  • toto66 #43
    Hogy mennyire régen ismert dolog:
    Jedlik Ányos is kísérletezett az optikai rács fénybontó képességével
  • toto66 #42
    Bocs de még egyszer:A fénynek csak akkor van komponense ha kevert, de abban az esetben ez azt jelenti, hogy többféle fény van ugyanabban a "fényben". És mi azon a meglepő, hogy az amelyiknél kisebb a rácstávolság nem engedi át, amelyiknél nagyobb azt meg igen? Az lenne a furcsa ha nem így lenne.
    Egyébként bár a kevert fény együtt haladhat, nincs semmilyen kölcsönhatás közöttük. Tehát tekinthető minden komponens önálló fénynek.
  • Epikurosz #41
    Ezt a lencsés dolgot még én sem értem teljesen, de helyette, kedves Nobel-díjasjelöltek ajánlok egy egyszerű kísérletet.
    Helyezd szembe egymással a hüvelyk és a mutatóujjadnak a begyét, és nyisd ki résnyire. A résen át kukucskálj egy fényforrás felé, majd lassan közelítsd a két ujjbegyed egymáshoz.
    Még mielőtt a két ujjbegy egymáshoz érne, középen egy látszólagos híd alakul ki, amely összeköti a két ujjbegyet. Tartsd így sokáig. Kukucskálj!
  • toto66 #40
    A komponenst értelmezed rosszul.
    A fény fotonokból áll, amelyek elektromágneses hullámok, és mint ilyennek hullámhossza van. Amikor a fény komponenseiről beszélünk,csak az azonos hullámhosszúak alkotnak azonos komponenst. Tehát amikor szétbontjuk akkor ez hullámhossz szerint történik. Az optikai ráccsal való szétbontás pedig olyan mintha eltérő méretű golyókat válogatnánk eltérő lyukméretű sablonokkal.
    Tehát amelyik hullámhosszúságú fény nem megy át az optikai rácson az árnyékolva van.
    A cikkből:"a fény bármely adott komponense nem képes áthaladni egy a hullámhosszánál keskenyebb nyíláson."
    Ez azért félrevezető, mert csak fényt ír, és nem összetett fényt, és nem az összetett fény hullámhosszáról, hanem a komponense hullámhosszáról van szó, amely mint már írtam szintén fény, csak azonos hullámhosszúságú minden fotonja.
    Egyébként a folytatásból kiderül: "Amikor több hullámhosszú lézersugárral világították meg"
    Az egészet pedig azért írtam, mert nem a fény csapdába ejtéséről van itt szó, mint ahogy a cím sugallja, hanem leárnyékolásról. Ami pedig nem új dolog mert a monitorok is így működnek mostanság.
    Létezik a fény csapdába ejtése. Ennek nézz utána: Mindentudás Egyeteme Kroó Norbert fizikus előadásában szerepel, hogy miként!
    Tehát ezért írtam Felfedezték a spanyolviaszt, és vagy a fordítás hibás, vagy az eredeti cikk is csak hatásvadász....
    Tovább nem minősítem.
  • Bandew #39
    Én most nem egészen értem, hogy mire akarsz kilyukadni.
    Az oké, hogy az optikai rács KISZŰRI a különböző hullámhosszú fénysugarakat, de az nem ugyanaz, amikor komponensekre lebontva kapod ugyanezt, főleg, hogy a többit továbbengedi.
    Vagy most én nem értem amit mondasz?
    Egyáltalán mire akarsz kilyukadni?
  • toto66 #38
    A fehér fény nem más mint többféle hullámhosszúságú fény keveréke.
    A lézer irányított fénysugár, amelynek az azonos hullámhosszúságú elektromágneses hullámai azonos fázisban vannak, ezért lehet vele interferrenciát létrehozni. De ebből a szempontból mind az irányítottsága és mind az utóbbi tulajdonsága lényegtelen. Itt arról van szó, hogy kevert hullámhosszúságú a fény aminek a komponenseit lehet egymás után leszűrni, méghozzá azért mert a domború lencse miatt az optikai rács rácstávolsága változik. Így minden pontján más hullámhosszúságú fényt nem enged tovább.
  • toto66 #37
    Nem értetted meg a fehér fény csak példa.
    A cikkben így van: "több hullámhosszú lézersugárral világították meg"
    Ez a lényegen nem változtat.
    Mit írtam?
    "eltérő hullámhosszúságú elektromágneses hullámok (konyhanyelven ezek a színek)"

    "Most képzelj el egymás után több redőnyt, olyanokat amelyek mindegyike csak egy bizonyos színt nem enged át"

    "Az optikai rács az ami a fény hullámhosszával összemérhető távolságú elemekből áll"
    Na most megint a a cikk:
    "fény bármely adott komponense nem képes áthaladni egy a hullámhosszánál keskenyebb nyíláson"
    Én írtam:
    "a komponensek eltérő hullámhosszúságú elektromágneses hullámok"
    "Ha két ilyen rácsot egymásra és a fényre is merőlegesen elhelyezünk akkor azon nem jut át a fény"

    Szóval szövegértelmezés?
    Ha valami nem igaz abból amit írtam, akkor azt írd le melyik!


  • Bandew #36
    Az a baj, hogy te "a fény"-ben gondolkozol. Itt most nem erről van szó.
    Képzelj el egy szivárványt, amiből hiányzik pl. a vörös szín.
  • Lmntal #35
    Lehet ,hogy én keverek össze valamit, de ha jól értem szó sincs "fehér" fényről hanem 2 fajta lézerfénnyel csinálják - így mindjárt más megvilágításba kerül ez a prizmás dolog