Hunter

Csúcson az LHC

Vasárnap 21 óra 28 perctől a Nagy Hadronütköztető (LHC) a világ legerősebb részecskegyorsítója.

A CERN 27 kilométeres köralakú alagútjában 1,05 TeV energiaszintre gyorsítottak egy proton sugarat, ami túlszárnyalta a 2001 óta fennálló korábbi rekordot, a Fermilab Tevatronjának 0,98 TeV-ját, majd éjfél után 44 perccel újabb csúcsot, 1,18 TeV-t jelenthettek be. "Kiváló" - összegzett Steve Myers, a CERN kutatási és műszaki igazgatója. "Fáradtak vagyunk, ugyanakkor rendkívül boldogok, mert minden sokkal gyorsabban zajlik, mint azt a legoptimistább álmainkban gondoltuk volna"

Az LHC a részecskegyorsítóban keringetett mindkét sugarat az óramutató irányával megegyezően, és az ellentétesen haladót is 1,18 TeV-ra gyorsította. A sugarakat ütköztetni fogják, megkezdve a detektorok kalibrálását, hogy biztosítsák a detektorok pontos működését. "Azon fáradozunk, hogy detektoraink ténylegesen lássák az adatokat" - nyilatkozott a Discovery-nek Jonathan Butterworth professzor az ATLAS detektoron dolgozó fizikus. "Rendkívül szégyenteljes lenne ha elszalasztanánk az LHC ütköztetéseit."


A CERN tervei szerint december 18-ig ezen az energiaszinten üzemeltetik az LHC-t , majd az ünnepek alatt két hétre leállítják a rendszert. "Azt tervezzük hogy a detektorokat ellátjuk némi fizikai adatokkal" - mondta Myers. Az eddigi alacsony energiaszinteken végbement ütközések csak kis mennyiségű adatot produkáltak, azonban a rendszer pontos kalibrálása nélkül nem lehet ennél magasabb energiaszinteken is felmérni az LHC teljesítőképességét. Amint az összes rendszer rendeltetésszerűen működik, megkezdődhet a sugarak energiájának felpumpálása egészen 7 TeV-ig. Ezen a szinten már újraalkothatók az ősrobbanás utáni állapotok, olyan szabad részecskéket állítva elő, amiket a világegyetem 13,73 milliárd éve nem látott.

Közben a mérnökök letesztelik az úgynevezett "sugárlerakó" mechanizmust, ami abban az esetben lép működésbe, ha egy sugarat már nem tudnak megfelelően kezelni a szupravezető mágnesekkel. Ilyen esetben minden egyes sugarat eltérítenek körpályájáról egy 600 méteres hosszú alagútba, ahol egy erős, 7 méter hosszú, rozsdamentes acéllal és betonnal megerősített kompozit grafit tömbbe ütköznek. Minden "lerakóhely" 7 TeV energia elnyelésére képes, ezek hiányában az irányíthatatlanná vált sugarak a körgyűrűbe csapódva megsérthetnék a sugárcsövet körülvevő kényes elektronikát.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dorje #202
    Semmi különös, csak felvidított a párbeszéd.
  • Bandew #201
    ?
  • dorje #200
    Na várjál, mindjért eldöntjük szubjektív dolgokról objektíven, hogy relatívak-e, vagy sem.
  • Bandew #199
    Semmi sem relatív? Kérek egy magyarázatot!
  • djhambi #198
    Véleményem szerint a művészet relatív, mert eltérő emberek számára eltérő alkotások jók. Ráadásul az örök érték fogalma i relatív. (Tudom, ettől biztos kikészültél, de várj, mindjárt megmagyarázom.) Térjünk vissza az afrikai törzsekhez, ahol a nők csiklóját kivágják, hogy ne élvezhesék a szexet. Ez Magyarországon, vagy bárhol Európában egyszerű csonkítás lenne, de náluk teljesen természetes. Eltérő kultúrák, illetve eltérő népcsoportok mást tartanak örök értéknek. Pl. a komolyzenében rengeteg vallási szövegű szerzemény keletkezett, a költészetben József Attilának kommunista megnyilvánulásai voltak, mégis mindkettőt egyformán értékesnek tartjuk. Bár lehet, hogy Alien egy másik bolygóról szarna az egészbe, és egyiket se tartaná valódi művészetnek, vagy örök értéknek. Csatolunk vissza a búra alá dugott szardarabhoz: szerintem a művészet relatív, mert az ember önmagának megtestesülése egy nagyítón keresztül. És az emberek különböznek, és ebből következik, hogy más emberre ugyanaz a dolog másképp hat. Egy feka, nyomornegyedben született srác biztos jobban értékeli a gettó-rap-et, mint én, mert több mindent mond számára.

    #191: nem hiszek Istenben, de mindenképp összefügg a művészettel a hagyományok révén, és ki lehet vetíteni. Pont a pozitivista fizika az oka annak, hogy nem hiszek benne. Most nem fejtem ki, mert sokan viszaírnának, és az az érzésem, hogy vakon beszélnénk el egymás mellett, a fórumozók egy része meg akarna győzni, hogy van, a másik része azt, hogy nincs, és értelmetlen párbaj alakulna ki. Egyébként sem lenne értelme vallási vitát folytani, mert bizonyítékok híján üres bombázás lenne mindkét oldalról. A hit azért hit, mert mindenkinek joga van eldönteni, hogy miben hisz. Ja, és zsidó sem vagyok.
  • Epikurosz #197
    Semmi sem relatív. Az, hogy minden relatív, csak azok mentegetőzése, akik Einstein könyveinek csak a címét olvasták el. A te életed sem relatív, akiket szeretsz azok sem relatívok. A művészetben is van örök érték, legalábbis az emberi történelem perspektívájából.
  • physis #196
    A Large Hadron Collider célja, jelentősége (zenei - rap - interpretáció):


    Szent Lőrinc szigeti eszkimó tánc, szerintem állatok viselkedését utánozza:
  • physis #195
    Gyógyulást kívánok, és addig is jobb közérzetet.

    A természettudomány iránti kíváncsiság művészi formába öntésére sokáig kerestem példákat, végül a természeti népek költészeténél kötöttem ki (eszkimók, szibériai kisnépek, ausztrál bennszülöttek), mert azt találtam a legtöményebbnek e szempontból. Meglepő mélységű a közvetlen érdeklődés a természeti világ iránt, és elég empirikus is, mellőzik a doktriner, zárt hitvitákat.
  • physis #194
    Sok sikert kívánok hozzá Neked. Én egyelőre még a négy Newton törvénynél tartok, a matematika felől jöttem ide, a fizikába csak nemrég kezdtem kontárkodni, főleg azért, mert motivációt ad a matematikához.
  • Bandew #193
    Látjátok, még a művészet is relatív! :)