202
  • dorje
    #202
    Semmi különös, csak felvidított a párbeszéd.
  • Bandew
    #201
    ?
  • dorje
    #200
    Na várjál, mindjért eldöntjük szubjektív dolgokról objektíven, hogy relatívak-e, vagy sem.
  • Bandew
    #199
    Semmi sem relatív? Kérek egy magyarázatot!
  • djhambi
    #198
    Véleményem szerint a művészet relatív, mert eltérő emberek számára eltérő alkotások jók. Ráadásul az örök érték fogalma i relatív. (Tudom, ettől biztos kikészültél, de várj, mindjárt megmagyarázom.) Térjünk vissza az afrikai törzsekhez, ahol a nők csiklóját kivágják, hogy ne élvezhesék a szexet. Ez Magyarországon, vagy bárhol Európában egyszerű csonkítás lenne, de náluk teljesen természetes. Eltérő kultúrák, illetve eltérő népcsoportok mást tartanak örök értéknek. Pl. a komolyzenében rengeteg vallási szövegű szerzemény keletkezett, a költészetben József Attilának kommunista megnyilvánulásai voltak, mégis mindkettőt egyformán értékesnek tartjuk. Bár lehet, hogy Alien egy másik bolygóról szarna az egészbe, és egyiket se tartaná valódi művészetnek, vagy örök értéknek. Csatolunk vissza a búra alá dugott szardarabhoz: szerintem a művészet relatív, mert az ember önmagának megtestesülése egy nagyítón keresztül. És az emberek különböznek, és ebből következik, hogy más emberre ugyanaz a dolog másképp hat. Egy feka, nyomornegyedben született srác biztos jobban értékeli a gettó-rap-et, mint én, mert több mindent mond számára.

    #191: nem hiszek Istenben, de mindenképp összefügg a művészettel a hagyományok révén, és ki lehet vetíteni. Pont a pozitivista fizika az oka annak, hogy nem hiszek benne. Most nem fejtem ki, mert sokan viszaírnának, és az az érzésem, hogy vakon beszélnénk el egymás mellett, a fórumozók egy része meg akarna győzni, hogy van, a másik része azt, hogy nincs, és értelmetlen párbaj alakulna ki. Egyébként sem lenne értelme vallási vitát folytani, mert bizonyítékok híján üres bombázás lenne mindkét oldalról. A hit azért hit, mert mindenkinek joga van eldönteni, hogy miben hisz. Ja, és zsidó sem vagyok.
  • Epikurosz
    #197
    Semmi sem relatív. Az, hogy minden relatív, csak azok mentegetőzése, akik Einstein könyveinek csak a címét olvasták el. A te életed sem relatív, akiket szeretsz azok sem relatívok. A művészetben is van örök érték, legalábbis az emberi történelem perspektívájából.
  • physis
    #196
    A Large Hadron Collider célja, jelentősége (zenei - rap - interpretáció):


    Szent Lőrinc szigeti eszkimó tánc, szerintem állatok viselkedését utánozza:
  • physis
    #195
    Gyógyulást kívánok, és addig is jobb közérzetet.

    A természettudomány iránti kíváncsiság művészi formába öntésére sokáig kerestem példákat, végül a természeti népek költészeténél kötöttem ki (eszkimók, szibériai kisnépek, ausztrál bennszülöttek), mert azt találtam a legtöményebbnek e szempontból. Meglepő mélységű a közvetlen érdeklődés a természeti világ iránt, és elég empirikus is, mellőzik a doktriner, zárt hitvitákat.
  • physis
    #194
    Sok sikert kívánok hozzá Neked. Én egyelőre még a négy Newton törvénynél tartok, a matematika felől jöttem ide, a fizikába csak nemrég kezdtem kontárkodni, főleg azért, mert motivációt ad a matematikához.
  • Bandew
    #193
    Látjátok, még a művészet is relatív! :)
  • Bandew
    #192
    Persze! Ismerjük, tudjuk, hogy van, de az agy nem látja át, nem érzi a valóját!
    A röntgensugárzásról is tudjuk, hogy létezik, mégsem képes az ember látni!
    Ezek egyszerű fizikai korlátok, de attól még megismerhetjük őket.
  • Julius Caesar
    #191
    /off
    Azt vettem észre, igazából mindegy miről beszélgetsz kivel, előbb utóbb valaki úgyis elkezd zsidózni.

    2009, Üdvözöllek abszurdisztában/hungarisztánban!

    na ezért kell innen a 3,14csába elhúzni...
    /on

    djhambi:
    Nem hiszem, hogy isten létezik. Ha igen, BIZTOSAN nem az az isten, amit mi úrnak, allahnak vagy jehovának hívunk. Az ábrahám vallások rossz úton vannak. A mindenható jó isten logikailag lehetetlen ebben a világban.
  • djhambi
    #190
    A művészet egy nehezen körüljárható valami. Nehéz megmondani, hogy mi tartozik művézetnek, és mi nem. Ha egy világkiállításon egy búra alá dugott szardarabot kiállítasz, valaki azt fogja mondani, mekkora ember, kifejezte az egész világ baját egyetlen szóval, valaki pedig azt fogja mondani: ilyet én is tudok csinálni.

    Van olyan ismersöm, aki nem tartja művészetnek a szrelmes verseket, mert nincs lényegi mondanivalója, egyszerű önkifejezés, és semmi több, üres, önző valami. Van olyan ismerősöm, aki a komoly zenén kívü minden mást elítél, mert ugyanaz a pár akkor ismétlődik,milye unalmas így a zene. Jó, de mi van a The Queennel, vagy Pink Floyddal, és vajon összehasonlíthatók-e egy Demjénnel? (Engem baromira idegesít, mert nem szövegszerű: "ezért míínden faal sötétóóóldaláán" "annyi faal ledőőlt és aanyi nőt" nem elírtam, csak leírtam, hogy hogy énekel.) Vajon az művészet, hogy ősember két botot összeüt ritmikusan? Persze a komoly-könnyűzenében az is előjön, hogy egy Kodály -Budaváti tedeum teljesen másra való, mint Tiesto új száma. Az előző egy komolyzenét művelő ember számára annyira komoly, hogy élvezhetetlen lesz a hallgatás, a tiestora meg lehet táncolni, kábszerezni és jól érezni magad. Teljesen más a kettő célja.

    Én úgy vélem, hogy annyira nem definiálható a művészet, hogy nem is érdemes ezzel foglalkozni, mert annyian különbözünk, máshol, más korban nőttünk fel, egyénenként változik. Viszont definiálhatunk egy maradandó művészet nevű dolgot, és az idő rostája majd kiszórja a szemetet, ahogy Demjént kiszórja, és kiszórt eddig is többezer komolyzenei kakit, csak azokról nem tudunk, mert már eltűntek. Az viszont már a jövő zenéje!
  • Epikurosz
    #189
    Nincs semmi baj, művészlelkektől soha nem vártam el a józan észt. :-D

    Nos, a művészet egy kutya dolog, még kutyább, mint a tudomány, ha lehet ezt így mondani. Azért, mert a tudománynak csak igaznak kell lennie, de a művészetnek esztétikusnak és eredetinek is, és ezt a 3-at egyszerre elérni baromira nehéz.

    Nekem a fiatalkori verseim egész jók voltak, de mostanra már nem akar összejönni a dolog. Az Istennek sem.

    Mutatok egy példát. Ezt a verset 18 éves koromban írtam.

    Őszi madár

    Amikor megláttalak téged,
    léha, füttyös este volt,
    a szél őszi fákat tépett,
    hajadra rézsút hullt a hold.

    Darvak szálltak délnek az égen,
    költözött a sok madár,
    s te úgy ellibbentél a szélben,
    mint fájó búcsúzás.
    Őszi madár...


    Szép, tömör, szomorú vers a beteljesületlen vágyról.
    Gondoltam megírom a 3. és 4. versszakot is, de nem voltam rá képes, és nem is lett volna értelme, hisz minek befejezni az egyszerit, a soha vissza nem térőt, a befejezhetetlent?

    Van zenéje, hangulata, jól visszaad egy életérzést, nincs benne képzavar. Akár meg is lehetne zenésíteni. Ehhez képest már csak visszafejlődtem.

    Nem dícsérni akarom magam, tudom, vannak sokkal jobb versei is másoknak, de nálam valahol itt kezdődik a mérce.

    Manapság sokan tévesen ítélik meg a művészetet és a szerepét. Azt mondják, hogy a művészet az önkifejezés, az önmegvalósulás eszköze, mintha ezek lennének a legfontosabb szempontok, és egy torz személyiségtől is alig várjuk, hogy önkifejezzen és önmegvalósuljon.

    Pedig a művészet több ennél, és ilyenformán közelít a tudományhoz: képesség arra, hogy meglásd az igazat (értéket) és a szépet (a fent említett első két feltétel, de sokakban már ezek sincsenek meg), és képesség (tehetség és munka) arra, hogy ezt visszaadd (itt jön be főleg az egyéniség, az eredetiség).
    Egy művészet van, de egy művészetben három istenség van.

  • miqrobi
    #188
    Látom, olyan jól magyarázok, hogy a relativitás már senkit nem érdekel.
  • djhambi
    #187
    Bocsi, kicsit túlreagáltam. xd
  • djhambi
    #186
    Eddig tudtam, hogy a tudományokhoz nem értesz, de most mártudom, hogy a művészetekhez sem. Gondolom nem azért írsz a topcba nap 20 órán át, mert kétekezi munkát végzel. Így megkérdőjeleződik létezésed létjogosultsága.
  • djhambi
    #185
    Epikurosz, drága szerelmem, nem kellett volna lógni a suliban, mikor hazád nyelve nevezetű tantárgyat tanítottak neked. (Hogy megértsed: magyart.)

    Amikel felsoroltál, mind-mind ambivalencia, szürreális képek sorozata, melyek kifejezik a beteg ember vergődését, háynattatását. Egyszerre forró és hideg, a Holt teger dupla bomba: egyrészt közelebb visz Istenhez, és emelkedett lesz, másrészt utal anev a halálra, és a tenger édes vize egyértelmű jel a halucinálásra. Tudom, hogy tudományos fórum, de én se szoktam olyan dolgokba pofázni, amihez nem értek, köszönöm.
  • Epikurosz
    #184
    OFF
    Még pár megjegyzés:

    "deret izzadok"
    Deret izzadni nehéz lesz, mert nulla fok alatt van, de egy költőnek talán az is lehetséges.

    "Epe ízű leheletem"
    Ez igaz is.

    "Holt-tenger édes vizén"
    Úgy tudtam sós, de ha neked édes, üsse kő.
  • Epikurosz
    #183
    OFF
    Mondjuk, az teljesen világos volt, hogy zsidó vagy, az új infó nekem csak az, hogy a Holt-tenger partján hullik a pihe-puha pelyhes. De persze lehet libatoll is. Bajnainak odáig is elér a keze. :D
  • djhambi
    #182
    Ja, amúgy "a hőmérséklet az, amit a hőmérő mér". Megyek, és megmérem a lázam. xd
  • djhambi
    #181
    Láz

    Ruhámba pállok, megfagyok,
    Rugdalok, didergek, vagyok?
    Ezer kétség közt fetrengek,
    Halódok, vagyok, remegek.

    Egyedül kínzó sötétben,
    Mindvégig teljesen ébren,
    Hűvös veríték csomózik
    Forró keblemen.
    Csak az a pihe-puha pelyhes
    Hullik szüntelen.

    Vért nyögök, deret izzadok.
    Az életemért izgulok.
    Epe ízű leheletem,
    A szobám halott, kietlen.

    Tájjellegű boromat
    Kitöltöm, ifjú koromat
    Bánom, többé nem remélek.
    Nem nekem való az élet.

    Minden izmom rángatózik,
    Lelkem viszont ringatózik
    A Holt-tenger könnyű vizén,
    A Holt-tenger édes vizén.

    2009. december, djhambi
  • djhambi
    #180
    Nem lehet aludni, tanulni kő! xd
  • miqrobi
    #179
    1. Aki lázas, aludjon. Alapszabály.

    Kérem kapcsolja ki. xd
    majd folytatjuk..
  • djhambi
    #178
    Lehet, hogy hülyülésbe megyek így, 38 fokos lázzal, de kérlek, defináld a pillanatot. Egy Δt->0 dologról van szó? Akkor arra a pici infinit dezimális dt-re is igaz, hogy ismétlődik, és van hossz, csak egyre kisebb, amíg lényegében nullához tart. De minden dt-re igaz marad az, amit mondok, vagyis nincs abszolút most, mert minden időpillanatnak van hossza. xd

    Az ember érzékelésében a látás diszkrét, valójában a sezm ugrándozik, a hallás, és a többi, mivel van ingerküszöb, szintén nem folytonos. Ebből arra következtetek, hogy az érzékelés nem folytonos, vagyis az érzékelésben sincsen most. De ne fogd vissza, ha hülyeséget beszélek. Nem könnyen érthető dolgokról beszélünk.
  • miqrobi
    #177
    "Ennek a furcsaságnak az oka a már említett "a mozgó órák menetirányban késnek". Egy ilyen ferde koordinátarendszer úgy metszi az álló koordinátarendszert, hogy az állítás oda-vissza igaz."

    Ime



    Felrajzolható ellentmondás mentesen, tehát igaz.

  • miqrobi
    #176
    " is ugyanannyi életideje van,"

    Megint egy hosszabb időperiódusról beszélsz. Én egy pillanatról. A MOSTról.

    /lehet hogy a többi ember mégsem úgy éli meg, mint én??? xd/
  • miqrobi
    #175
    Igazából amiről én itt írok az nem fontos a pozitivista fizika szempontjából. A relativitás a maga helyén tökéletesen működik.

    De a világ megértéséhez tovább kell ezen lépni. Ebben segít a Lorentz étermodell.
    Senki nem akarja eltörölni a relativitást. Az egyik legszebb elmélet. De nincs belőle továbblépési lehetőség. Lehet sokan gondolhatják úgy, hogy nem is kell továbblépni, de ezt én másképp látom.

    Lentebb volt egy videó, ahol Teller Ede olyasmit mondott, hogy aki érti a relativitás 4 dimenziós geometriáját, az érti a relativitást. /tudom idézni pontosan illene./

    Abban igaza van, hogy azután minden probléma kezelhetővé válik. Egyenletekkel felírható.
    De az ember kiváncsi, és tudni akarja, mi van emögött a furcsa viselkedés mögött. És a Lorentz étermodell nyitottabb, több részlet felfedezhető a segítségével.



  • djhambi
    #174
    Ha egy olyan bolygón élnél, ami baromi, baromi gyorsan forog, akkor számodra az idő ugyanúgy telne, de Alien-nek lassabban, illetve Alien azt látná, hogy nézd, a kis hülyét, alig született meg, és már meg is hal. Ha soraidból jól olvasom ki, arra gondolsz, hogy Aliennek is ugyanannyi életideje van, meg neked is, csak más körülmények között élitek meg, arra rábólintok.

    Einsteint nem amiatt hoztam fel, mert bele akarom keverni a kvantumelektrodinamikát a témába, hanem hogy az ő példája a legjobb bizonyítéka az állításnak: Istent nem érdekli, hogy az emberrel életében igazságos legyen. Hogy mi van a halál után, azzal a fizikusok nem foglalkoznak, akkor jönnek a filozófusok meg azok az emberek, akik ülnek egy fotelben, vagy ülnek egy szőnyegen a földön, és kigondolják, hogy mi lehet a halál után.

    ((Utána meg tényként közlik, mire két ilyen muksóka között ellentét alakul ki, meg vallási háború, mert mindenki csak önmagával foglalkozik. De ez duplazárójeles, mert ezzel a fizika nem foglalkoik. Persze, hogy ne csak a negatívat mondjam, mondjuk pozitív lehet a felismerés öröme is, hogy kitaláltam, mi Meander célja az emberrel, és ezt olyan jó másokkal megosztani.))
  • miqrobi
    #173
    Az idő, egy mérték, ami mozgásokból van származtatva. A mozgások térben zajlanak, ezért keveredik a Lorentz transzformáció során a tér és idő koordináta.
    A mozgó periódikus mozgások lassabban zajlanak le. Igazából ilyen egyszerű.

    A dolog megfordítható, ha beülünk a mozgó test mellé, akkor az a periódikus mozgás fog lassabb lenni, ami mellett az előbb áltunk. Ez a pont, ahol az emberek sírva szoktak fakadni, de nem kell pánikolni, Ennek a furcsaságnak az oka a már említett "a mozgó órák menetirányban késnek". Egy ilyen ferde koordinátarendszer úgy metszi az álló koordinátarendszert, hogy az állítás oda-vissza igaz.

  • miqrobi
    #172
    Azért ennyire ne keverd a fogalmakat.

    A QED-hez Einsteinnek nem sok köze volt. Sőt a valószínűségek fizikájához, a kvantummechanikához se sok. Nem is kedvelte igazán. Enyhén szólva. xd

    A kvantumokhoz volt köze, azért is kapta a nobelt. Nem a relativitásért. Ahhoz úgy kellet volna elmagyaráznia, hogy mindenki 100%-ig megértse. Hát az lehetetlen.


    A kvantumvilágban van egy bizonyos időhatározatlanság, ami az energiától függ. De most ezt ne keverjük ide.
    Én az emberi agyról beszélek. A jelenérzetről.

    Az előbb írtam, hogy érzelmeknek nem sok helye a fizikában. De a mérések eredményei az emberi elmében összegződnek. Ilyen formán a "jelenérzet" egy közvetlen mérésnek feleltethető meg. Én érzem, hogy most, pillanatok sorában létezem. Miért lenne ez a másik embernél máshogy? Márpedig ha így éli át mindenki, akkor milyen jogon, mire fel lenne valaki előrébb az "időben"?


  • djhambi
    #171
    De ez már Schrödinger, és ehhez MÉG nem értek. :)
  • miqrobi
    #170
    Na jó, a "nagyon bukás" nem teljesen megfelelő jelző.
  • djhambi
    #169
    Meg Einstein I. posztuátuma is kimondja, hogy a fénysebesség minden inerciarendszerben állandó, és c.

    "Nem hinném, hogy Isten bárkinek olyan előjogot adott volna, hogy a többi emberhez képest előrébb járjon az "időben"."

    Einstein azt mondta, hogy "Isten nem kockajátékos." Azért mondta, mert maga sem hitte el azt (amit kiszámolt), hogy a kvantumelektrodinamika valószínűségekkel írható le. Pedig de.
  • physis
    #168
    Szóval egy nem-standard elméletre gondolsz, amelynek igazolása szempontjából fontos lenne, hogy erre külön figyeljünk, és ne egyszerűen elfogadjuk alapból, hogy a fénysebesség tisztán állandó, mindenféle rejtett vagy mögöttes ok nélkül, tehát egy természetes váltószámot ad meg hossz és időegységek között oda-vissza?
  • miqrobi
    #167
    Csak azt akartam megmutatni, hogy a méter is függ a fény sebességétől.

    Ha már helyesen beállított méterrudaknál szinkronizálom az órát az ugyan az, mint amikor fényjelekkel szinkronizálom. Mivel a métert eleve a fény segítségével vettem fel.

  • physis
    #166
  • miqrobi
    #165
    "Ezt nem értem, mire akarsz utalni?"

    Csak arra, hogy a távolság definiciója a fény futásidejétől függ.Az idő pedig periódikus mozgásoktól, amelyek atomi szinten szintén függenek a fény haladási sebességétől.

    Ebből egyszerűen levonható a végső következtetés, ha változik a fény sebessége, akkor minden átdefiniálódik. A méter, a másodperc. Minden a fény sebességétől függ.

    Olyannyira átdefiniálódik minden, hogy eltüteti előlünk a fény sebességének a megváltozását.

    Ezért állandó a fény sebessége.
    Számunkra.
  • physis
    #164
    ... és az órák fényjelekkel való szinkonizációjának leírása. Mire utaltál? Szerintem jól írtam le, ugyanúgy, ahogy Wheeler is leírta a fényjellel való szinkronizációt (bár Wheeler háromdimenziós ,,rácsrendszert'' írt le, én meg itt megelégedtem egydimenziós koordinátarendszerrel, mert az ollós példa szempontjából az is elég a szemléletes kép megvilágítására).
  • djhambi
    #163
    Ez azért nem hülyeség, mert időt atomórával radioaktív bomlással pontosan lehet mérni. A fény sebessége állandó, ezért ebből nyugodtan következik a hossz mérhetősége.