SG.hu·

Kihagyják az LHC tesztüzemét

Az idén mégsem kapcsolják be a CERN várva várt részecskegyorsítóját, ami többek közt az anyagok tömegét biztosító, rejtélyes Higgs bozonok után fog kutatni.

Az LHC a tervek szerint már idén novemberben megkezdte volna tesztüzemét, előkészítendő a 2008-ban induló tudományos munkát. A próba során egy protonsugár haladt volna át a gyorsítón, anélkül hogy ténylegesen felgyorsítanák. Mindazonáltal számos kisebb probléma, melyek közül a legnagyobb visszhangot az egyik szupravezető mágnes tartószerkezetének meghibásodása váltotta ki, az ütemterv módosításához, egyben a tesztüzem törléséhez vezetett.

A hír még nem hivatalos, a CERN szóvivője azonban nem cáfolta, bejelentésre a CERN tanácsának legközelebbi, június 22-i ülésénél hamarabb nem is lehetett számítani. Az üzembehelyezés csúszása nem sokakat ért meglepetésként, az LHC projekt vezetője, Lyndon Evans megnyilatkozásai már egy ideje a próbaüzem kihagyására utalnak. Evans szerint a Higgs bozon után kutató tudósokat ez egyáltalán nem zavarja, sőt így kicsit még lazíthatnak is szoros időrendjükön.

A dolog hátulütője, hogy 2008 áprilisában vagy májusában, amikor elindul a tudományos munka, nem lesz lehetőség az esetleges problémák korai kiszűrésére, amikor a gyorsító megkapja a teljes sugarat. Ez elsőre kissé ijesztően hangozhat, azonban a próbaüzemet a mérnökök nem tartják létfontosságúnak.


Jelenleg a tartószerkezettel kapcsolatos probléma kijavítása folyik, melyről kiderült, hogy egy tervezési hibából ered, emellett a szupravezető mágnesek 1,9 Kelvin üzemi hőmérsékletre történő lehűtése is hosszabb időt vesz igénybe a vártnál. Jól mutatja az LHC komplexitását, hogy gyakorlatilag 38.000 tonnányi berendezést kell lehűteniük a világűrénél alacsonyabb hőmérsékletre. A felszín alatt 100 méterrel elhelyezkedő, 27 kilométeres gyűrű 15 éve készül, eredetileg 2002-re tervezték a beindítását, azonban finanszírozási nehézségek miatt ez a dátum 2007-re tolódott ki. A fizikusok többsége úgy véli, a projektből származó eredmények alapjaiban változtathatják meg a világegyetemről szerzett tudásunkat.

Eközben nem kizárt, hogy az amerikai vetélytárs, a Fermilab még az LHC beindítása előtt rátalálhat a Higgs bozonra.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© xen2007. 06. 15.. 22:43||#134
Egy pár éve volt egy írás a teleportációról az IPM-be. "A béka mehet a királyfi marad" A kísérletben ténylegesen teleportáltak 1db protont vagy fotont(már nem emléxem ezt nézzétek el nekem), de a az ott használt technológia mérethatáros ezért a cikk találó címe. Akit érdekel nézzen utána.
© pex2007. 06. 12.. 08:37||#133
Ugy nez ki, HST-bol sokkal tobb kellene a 8T-s magneses terhez. Ez eleg magas, ugy tudom a vilagrekord talan nehanyszor erosebb. A detektorok magnesei 'csak' 2-4 Teslasok, ott azt hiszem eleg a nitrogen, de ott van hely, akarmennyi vezetek elfer bennuk.
© L3zl132007. 06. 12.. 07:09||#132
Aham, szóval type 2-est használnak, csak nem magas hõmérsékletût...
Kár, mert gondolom a folyékony nitrogén használata folyékony hélium helyett jóval olcsóbbá tenné a mûködtetést.
© pex2007. 06. 12.. 05:59||#131
Ezt talaltam rola:
type 1: unsuitable for high field
type 2: good for high field - but must work hard to get current density
HTS: good for high field & temperature - but current density still a problem

(hts: high temperature superconductor)

es a Nb-Ti, amit hasznalnak, kettes tipusu. Vagyis bar nem mennek tonkre nagy magyneses ter eseten, de a nagy aramsuruseget csak trukkozve (gondolom a 2 kelvines, 80 bar-os heliumra utal) lehet elerni.
© szivar2007. 06. 12.. 01:57||#130
Véleményem szerint a hagyományos kivitel nagyobb mágneses telítettség (vagy mi a neve???) mellett veszíti el a szupravezetõ képességét. Tehát több áram, erõsebb mágneses tér. Persze ha igazam van...
© vax2007. 06. 12.. 00:32||#129
hát nem maga a robbanásban van a lényeg, hanem az anyag eredete, amiben szerintem a "nagy" titok rejlik. Hát különbözõek vagyunk nézetben, elképzelésben stb., de szerintem ez nem lényegtelen dolog. Persze lehet, hogy erre soha nem jövünk rá.
© NikWeB2007. 06. 11.. 19:19||#128
Akkor jaj de ciki nekem... nem szóltam... 😄
© ge3lan2007. 06. 11.. 18:38||#127
Én nem is írtam neked semmit, #121-re válaszoltam.
© NikWeB2007. 06. 11.. 18:34||#126
képzeld van valami fogalma, róla, hogy mennek ezek a dolgok, bár valóban nem ezzel foglakozom, de te egy egysoros HSZ-bõl levontad a következtetést... na mindegy. Én egy észrevételt tettem, kaptam is rá választ ennyi. (Ha észt akarok osztani azt nem itt teszem, és a megfogalmazás is kissé más lett volna 😄 Azért köszi ge3lan, hogy feltépted a hályogot hõgös szememrõl)
© L3zl132007. 06. 11.. 18:29||#125
Egyébként nem tudja valaki miért hagyományos tipusú szupravezetõket használnak kettes tipusú helyett?
Annak a hûtése sokkal egyszerûbb, és gondolom ezért olcsóbb is volna.