SG.hu·

Újra részecskesugarak az LHC-ben

A Nagy Hadronütköztető (LHC) év végi újraindításán dolgozó mérnököknek sikerült két szekcióba részecskesugarakat injektálniuk.

A több mint egy éve bekövetkezett kényszerű leállás óta ez volt az első alkalom, hogy protonokat küldtek a hatalmas részecskegyorsítóba. A tudósok jelentős "mérföldkőként" értékelték a sikert, terveik szerint novemberben már a gyűrű teljes 27 kilométeres hosszán körbe küldhetnek egy sugarat.

Az LHC-t 2008 szeptemberének a végén, nem sokkal az üzembehelyezését követően állították le az egyik mágnes-rendszer meghibásodása miatt, mivel közel egy tonna folyékony hélium szivárgott be az alagútba. A mérnökök azóta dolgoznak a sérülések kijavításán és a részecskegyorsító üzemkész állapotba hozásán, aminek eredményeként jelenleg már mind a nyolc szektor üzemi hőmérsékletre, azaz 1,9 Kelvin (-271 Celsius) fokra le van hűtve. A világűr hőmérsékleténél is hidegebb közeg lehetővé teszi az LHC mágneseinek a szupravezetést, így egészen minimális a rendszer energiavesztesége.


A sugarakat október 23-án és 25-én lövellték be az LHC gyűrűjébe, melyekkel mind az óramutató járásával megegyező, mind ellentétes irányba sikeresen bejártak a nyolc szektorból kettőt. Egy-egy szektor megközelítőleg 3,5 kilométer hosszú. "Ez a szinkronizációs munkafázis" - nyilatkozott Gianluigi Arduini az LHC egyik vezetője a BBC-nek. "A mágneseket szinkronizálni kell a sugár gyorsításához és átjuttatásához az egyik gyorsítóból a következőbe, majd végül az LHC-be, amit szintén szinkronizálnunk kell a fogadásához, miközben ez az egész folyamat 100 pikoszekundumon belül zajlik le. Egy pikoszekundum egy másodperc milliomodának a milliomod része."

A sugarakat 450 milliárd elektronvolton injektálták be, ami csupán töredéke annak az energiának, amivel majdan két részecskesugarat ütköztetni fognak egymással. "A cél a sugár 3,5 trillió elektronvoltra (TeV) való felgyorsítása" - tette hozzá Arduini, aki elmondta, hogy ez egy fokozatos folyamat lesz, először csak 1 TeV-re, utána 3,5-re gyorsítják a sugarakat, majd 2011-től megpróbálják elérni a 7 TeV-et.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© BlackRose2009. 11. 06.. 16:43||#53
http://blog.larshenriksen.com/wp-content/largehadroncollider.jpg

😊 persze én nem tartozom azok közé akik ezt hiszik... de mégis érdekes 😊

© Balogh G2009. 11. 06.. 09:33||#52
A témával kapcsolatban sztem érdemes végighallgatnia annak, aki még nem tette <#kacsint>:

Lukács Béla
© Caro2009. 11. 05.. 09:28||#51
Nem sikerült, több tekercs is tönkrement.
© Deus Ex2009. 11. 04.. 21:16||#50
Az idétlen fogalmazásért elnézést, három órát aludtam.
© Deus Ex2009. 11. 04.. 21:15||#49
A kérdésem azokhoz szól, akik tudnak konkrét vagy valószínûsíthetõ választ tudnak arra.

Az LHC elõdjével. a LEP-pel kapcsolatban olvastam valahol, hogy a mágnesek szupravezetõ állapotban tartása, s ennek az állapotnak a szabályos, tervezett módon történõ megszüntetése létkérdés, lévén ha a mágnes üzem közben valamiért kiesik a szupravezetõ állapotból, akkor a megjelenõ villamos ellenállás miatt akár meg is olvadhat.
A kérdésem arra vonatkozik, a tavalyi meghibásodás alkalmával sikerült-e a mágnesek ilyen jellegû károsodását megelõzni, és ha igen, ez hogyan volt lehetséges? A hûtõközegként használt hélium kiömlésétõl nem következett be azonnal a szupravezetõ képesség elvesztése, és mód nyílt valamilyen tervezett vészleállításra?
© iambg2009. 11. 04.. 14:15||#48
Európa azért ne költsön kutatásra, hogy Afrikában még több fegyverre menjen el a pénz?

Van pénzük csak kalasnyikovot meg rakétát vesznek belõle!
© djhambi2009. 11. 02.. 21:46||#47
A lényeg, hogy Afrika messze van, mi, európaiak meg sóherek vagyunk. Lehet azzal jönni, hogy az LHC pénzébõl az éhezést meg lehetne szüntetni, de tudva, hogy az LCH is a "mi" pénzünkbõl épült és van üzemeltetés alatt, ha választani lehetne, hogy 10%-kal kevesebb adó, vagy afrikai éhezés megszüntetése, senki se szavazna az afrikaiakra. Mert messze vannak és sóherek vagyunk.
© Caro2009. 11. 02.. 16:59||#46
Lett volna, sõt, sokkal nagyobb energiájú ütközések is vannak. Az LHC messze elmarad a kozmikus energiáktól.
Csak éppen ezek a bajok:
1) Nem tudják az ütközés energiáját, bár ezt a kirepülési szögbõl ki lehet számítani
2) Rettentõen kicsi a fluxus. Az LHC igaz "csak" 14 TeV-ra képes, de sok részecske van benne egyszerre

Ezen kívül hiába nagy az energia, mert az ütközésnél a tömeggközépponti rendszerben mért energia számít. Ha a céltárgy áll, akkor lényegesen nagyobb energiára van szükség ugyanahhoz az energiához a tömegközépponti rendszerben (márpedig ott fent csak álló céltárgyat tudnak csinálni).
Pl. protonokra 1 TeV TK rendszerben mért energiához közel 500 TeV-os nyalábot kellene alkalmazni.
Ekkora energiák azért már ott is ritkák, bár még mindig nem lehetetlenek.
AZ LHC-nél viszont a TK rendszerben is 14 TeV az energia.
© kamov2009. 11. 02.. 16:53||#45
A jelenlegi várakozások szerint az ûrben 100Tev energiájú részecskék is kolbászolnak. Ezeket a várakozásokat akarják az AMS-el ellenõrizni.
© hdo2009. 11. 02.. 16:09||#44
Csak te, mert te szeretsz annyira kurvára kötekedni ... és nem közel keleti, hanem EU cikkek, és azok se netrõl, hanem az Európa Parlament kiadványaiból.