• djhambi
    #198
    Véleményem szerint a művészet relatív, mert eltérő emberek számára eltérő alkotások jók. Ráadásul az örök érték fogalma i relatív. (Tudom, ettől biztos kikészültél, de várj, mindjárt megmagyarázom.) Térjünk vissza az afrikai törzsekhez, ahol a nők csiklóját kivágják, hogy ne élvezhesék a szexet. Ez Magyarországon, vagy bárhol Európában egyszerű csonkítás lenne, de náluk teljesen természetes. Eltérő kultúrák, illetve eltérő népcsoportok mást tartanak örök értéknek. Pl. a komolyzenében rengeteg vallási szövegű szerzemény keletkezett, a költészetben József Attilának kommunista megnyilvánulásai voltak, mégis mindkettőt egyformán értékesnek tartjuk. Bár lehet, hogy Alien egy másik bolygóról szarna az egészbe, és egyiket se tartaná valódi művészetnek, vagy örök értéknek. Csatolunk vissza a búra alá dugott szardarabhoz: szerintem a művészet relatív, mert az ember önmagának megtestesülése egy nagyítón keresztül. És az emberek különböznek, és ebből következik, hogy más emberre ugyanaz a dolog másképp hat. Egy feka, nyomornegyedben született srác biztos jobban értékeli a gettó-rap-et, mint én, mert több mindent mond számára.

    #191: nem hiszek Istenben, de mindenképp összefügg a művészettel a hagyományok révén, és ki lehet vetíteni. Pont a pozitivista fizika az oka annak, hogy nem hiszek benne. Most nem fejtem ki, mert sokan viszaírnának, és az az érzésem, hogy vakon beszélnénk el egymás mellett, a fórumozók egy része meg akarna győzni, hogy van, a másik része azt, hogy nincs, és értelmetlen párbaj alakulna ki. Egyébként sem lenne értelme vallási vitát folytani, mert bizonyítékok híján üres bombázás lenne mindkét oldalról. A hit azért hit, mert mindenkinek joga van eldönteni, hogy miben hisz. Ja, és zsidó sem vagyok.