48
-
#48
Afganisztánról azt hiszem, elég érthetően leírtam a véleményemet, nagyjából Cifu is ahhoz hasonlót írt később. Afganisztán nagyon rossz hasonlat volt tőled, szerintem ne tárgyaljuk tovább, nincs értelme. -
#47
Egy aszteroida eltérítéséhez kicsit több kell annál, amit írsz. Mindenekelőtt egy aszteroida... :D
Ez nem is olyan könnyű, mert a felderítéshez nagy teljesítményű távcsövek kellenek, nem is egy. Kisebb aszteroidát igen nehéz felderíteni, a nagyobbat meg igen nehéz eltéríteni a kívánt irányba. És már eleve olyat kell találni, amelynek a pályáját nem kell nagyon módosítani ahhoz, hogy a Földdel ütközzék. Ilyen pedig nincs olyan sok, legalábbis nagyon kis hányaduk ilyen.
Aztán ha megvan egy aszteroida, akkor elé kell menni, le kell fékezni és telepíteni kell rá a hajtóműveket. Na és mindezt úgy, hogy a Földről senki semmit ne vegyen észre. Nagyon valószínűtlen.
Mindezzel szemben a Földről elég indítani egy rakétát termonukleáris töltettel és az teljesen elpusztítja a szakadár kolóniát. Erre azért még csak futja a Földnek. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#46
A nyugati országok még is már 6-7 éve szenvednek Afganisztánnal és marhára nem úgy néz ki, hogy katonai győzelmet tudnak kicsikarni.
Nem is, ha tekintettel kell lenniük a helyi lakosokra, akik hol barátok, hol ellenségek az éppen aktuális helyzettől függően. Ezzel az erővel a Vietnami háborút is fel lehet hozni, ott sem volt jobb a helyzet.
Ellenben te teljes pusztításról beszélsz, illetve arról beszéltünk, figyelmen kívül hagyva a civil áldozatokat.
Szal olyan szituban, amikor egyszercsak a Hold kolónia elhatározza, hogy politikailag elszakad és elkezd geciskedni, akkor valszeg nem lesz 100 számra olyan rakéta, ami eléri a Holdat, az ICBM-ek nem alkalmasak ilyen feladatra ugye. 1-2 rakéta ellen pedig lehetséges a hatékony védekezés, főleg ha napok állnak rendelkezésre ehhez.
Fogj egy olyan hordozórakétát, amely képes kb. fél tonnányi terhet eljuttatni a Holdhoz, fél tonnába belefér egy cirka 750kT-nás termonukleáris robbanófej. A többi roppant egyszerű.
Nem értem, hogy miért a robbanótöltet Holdhoz való eljuttatásán akadsz fel, mikor pont azzal pedáloztál, hogy a jelenlegi technológiával már le lehet téríteni a pályájukról a Föld-közeli-aszteroidákat (Near Earth Objects). :)
Másik oldalról viszont a Holdról sokkal könnyebb észrevétlenül űrhajót indítani, merthogy sokkal kisebb a garvitációja, ezért nem kell olyan energiakibocsájtást produkálnia a kilövéskor. Egy olyan rakéta indítását a Földről, ami képes elérni a Holdat viszont valszeg könnyű érzékelni. Egy több ezer tonnás dög elég nagy ricsajt csap.
Egy Mars körül keringő műhold pályaváltoztatását észre lehet venni, ha a Földi távcsövek azokat figyelnék. Már pedig ha mondjuk a Hold kolónia el akarna szakadni, akkor bizony az összes távcső őket fogja vizslatni.
De előrébb megyek: egyszerű hírszerzés - hogy tartod titokban az elszakadást? Elég egy ember, aki akár azért, mert nem ért egyet az elszakadással, akár más okból feltárja a terveket a nyílvánosságnak. Utána a következő Hold felé tartó űrhajó már megfelelően kiképzett katonákat fog szállítani... :)
Aztán ugye a Hold eléréséhez fel kell gyorsítani egy űreszközt jelentős energiát felhasználva. Az Apolló űrhajó ami kb 40-50 tonnás volt (LM-CM-SM) önmagában nem lett volna képes olyan pályát elérni, amivel a Hold körüli pályára tudott volna állni. Ehhez kellett a Saturn rakéta 100 tonnás 3. fokozata!
A Holdról történő visszatéréshez viszont bőven elégséges volt az Apolló űrhajó maga a 25 tonnás tömegével.
Először is nézd meg, hogy a két rendszer mire szolgál.
A Hold felé elvitt egy leszálló modult, amire nincs szükség (hiszen nem leszálni akarsz). Elvitt egy túlmérezetett műszaki modult, amely utána képes vissza is indítani a Parancsnoki modult.
Ezzel szemben a visszatérő Apollo csak arra szolgál, hogy LMO pályáról a Földhöz eljuttassa a Parancsnoki modult.
Ahhoz, hogy 447kg-ot eljuttas a Holdhoz, már egy nyamvadt 41 tonnás Minotaur V. is elég. A Trindent II./D5 orrában lévő W88-as, 475kT-nás nukleáris robbanófej a MIRV-el (manőverező visszatérő egységgel) együtt 360kg.
Nincs szükség tehát Saturn V. méretű rakétákra, hogy a Hold felszínét nukleáris robbanófejekkel szórd meg... -
#45
Csak nehogy egyszer a terroristák kezébe kerülj!
Mert akkor nekünk végünk!
-
#44
Sok fajta konstrukció lehetséges és én csak azt mondtam hogy mi az a legkisebb szerkezet, amivel az adott égitest (Hold és FöD) körül pályára tudsz állni. De pontosítanék az LM 15 tonna volt és képes arra, hogy egyszer leszálljon egy légkör nélküli égitestre, majd orbitális pályára álljon. Ergo a fékezéshez leszálláshoz is energia, hajtóanyag kell. A Föld esetében egy sima Szojúz rakéta 300 tonnás kb ugyan erre a feladatra. Illetve ha hasonló repülési profilt kéne követnie, még több lenne egy ilyen szerkezet, mert a Szojúznak nem kell orbitális pályáról visszatérnie előbb.
A pusztító erő jelenleg nem csak a hagyományos katonai erő függvénye.
Szept 11-én két utasszállítógéppel elpusztítottak 3000 embert, hihetetlen anyagi kárt okoztak és egy nemzet önbecsülését olyan szintig alázták, ahogy talán a vesztes Vietnámi-háború sem volt képes.
Erre írtam, hogy nem kellenek hagyományos fegyverek, ha egy több száz méteres aszteroidát eltérítenek, akkor akár az egész emberiség létét fenyegethetik. Nagyobb pusztító erő lehet a kezükben mint bármilyen más viszonylag kis csoport kezében valaha is volt a történelem során.
És még csak valami hihetetlen drága és kifinomult technológia sem kel hozzá. Egy atomreaktor + hajtómű aszteroidára telepítésével megoldható a dolog, jelenleg létező technológia.
Az hogy a bázis önállátó legyen pusztán racionális feltétel, ennek alsó határa valszeg pár száz ember.
Egy öngyilkos terroristát az ilyenek nem érdekelnék, merthogy egyszerűen el akarná pusztítani akár az egész emberiséget.
Van kockázat, véleményem szerint a nagyhatalmak 1967-ben látszólag túl könnyen írták alá a világűr nagyléptékű kolonizálását gyak kderékba törő világűr egyezményt és azóta sem tesznek minimális erőfeszítést sem erre.
Amit írsz az az érem másik oldala, hogy a kolonizálás semmilyen jelentősebb haszonnal nem jár. Az én általam vázolt szempontok viszont azt mutatják, hogy mellette még beláthatatlan kockázatot is rejt magában a dolog. Az, hogy adott hatalomnak melyik a lényegesebb szempont gyak ízlés kérdése. Az amcsik valszeg az elmaradt haszon, a szovjetek meg a növekvő kockázat miatt aggódhattak inkább. -
#43
Igeeen? én éppen elszomorodtam volna a felébredek, és nem úgy van. Jó lenne ha egy a fostenger eltűnne a föld színéről. (megmég jópár fostenger város) -
#42
A visszatéréshez bárhonnan sokkal kisebb tömeg kell, mert akkor már nem kell hordozni az odaúthoz szükséges eszközöket és üzemanyagot. A LM is csak a Hold körüli pályára álláshoz kellett, önállóan nem lett volna visszatérni a Földre.
"A Holdról történő visszatéréshez viszont bőven elégséges volt az Apolló űrhajó maga a 25 tonnás tömegével."
Persze, hiszen neki nem kellett leszállnia a Holdra. Ha az egész űrhajó leszállt volna és nem csak a LM, akkor nem lett volna elég a 25 tonna.
Nem azt vonom kétségbe, hogy a Földről bármit elindítani sokkal több energiát igényel. Abban nem értünk egyet, hogy ez lényeges tényező lehetne egy harci helyzetben. Háborús konfliktusok nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, akkor pedig a Föld körüli pályára telepítéshez van elég idő és így a gravitációs hátrány sikeresen megszüntethető.
"az hogy a Föld jelentős gravitációval rendelkezik viszonylagos hátrányt jelent. Ez önmagában olyan jelentős lehet, hogy egy pirinyó Hold vagy űrkolónia hatékonyan dacolhat a Földi hatalmak erőfeszítéseivel."
Ha az ellenséges holdkolónia még pici - ahogy írod -, akkor annak nemigen lesznek erőforrásai egy támadáshoz. Annyi fegyvere meg végképp nem lesz, hogy az egész Földet elpusztítsa, így viszont bizton számíthat a megsemmisítő válaszcsapásra.
Ha már nem is kolóniáról, hanem holdon élő hatalomról beszélünk, akkor pedig az annyira a távoli jövőben lesz, hogy az akkor technikával vajmi kevés hátrányt jelentene a Földről indítás nagyobb energiaigénye. Plusz a mit írtam a Föld körüli pályára telepítésről.
Mindent összevetve nem tudom elfogadni azt a véleményedet, hogy egy konfliktustól való félelem tartja vissza az űrhatalmakat egy holdkolónia létrehozásától. Inkább a közvetlen anyagi haszon hiányára és a buta, rövidlátó takarékoskodásra tippelek. -
#41
Hát ne is mondd!
Pont volt egy álmom, hogy valami szállító űrhajót vezettem amiről sajna lepottyan egy nagyobb konténer, ami sajna pont a Lánchíd magasságában kötött ki.
Amikor visszatértem a Földre Budapest közepén egy hatalmas tó hullámzott.
Jó nagy hülyeség volt , de azért nagy megkönnyebbülés amikor felébredtem!
Tudod, csak nehogy...
-
#40
Azt nem veszed figyelembe, hogy a biztonság összetett dolog és ráadásul viszonylagos.
Afganisztán megtámadása nem csökkenti, hanem inkább növeli a nyugati országokat fenyegető kockázati tényezőket. Másrészt azokat az gerilla erőket, amik amúgy a nyugati országokban tevékenykednének, ez a háború otthon köti le. A mi szempontunkból inkább Afganisztánban támadjanak meg 1-1 katonai alakulatot, mégha valójában egyik félnek sincs esélye a győzelemre a hagyományos módon, minthogy a nyugati országokban beláthatatlan következményű támadásokat hajtsanak végre a civilek ellen.
A gerilláknak is ugyan ez a céljuk, ha nem tudják a civileket terrorizálni, akkor számukra bőségesen elégséges, hogy nagyon jelentős katonai erőt kötnek le, ezzel is folyamatosan biztosítva van sajtójuk.
Egy terrortámadást túlélt civil és egy a körülményekre panaszkodó katona panaszkodása a médiában körülbelül ugyan olyan hatással bír a közvélemény felé.
A mai világban bármilyen csoport számára rendelkezésre állnak viszonylagosan nagy pusztító erővel rendelkező fegyverek és gyakorlatilag közvetlen kapcsolat a világmédia irányában. Ez lehetővé teszi, hogy egy alacsony intenzitású konfliktussal is jelentősen közelebb jussanak politikai céljaik elérésében. -
#39
Én Marsi kolóniáról nem beszélek, az hasonlóan rossz helyzetben van mint a Föld ilyen szempontból. Messze van és a bolygó elhagyásához hatalmas hordozóra van szükség a Holdhoz képest.
Másrészt csak gondolj bele, hogy a Hold LM milyen kis gyík valami volt, ehhez képest egy Szojúz rakéta mekkora, ha az adott égitest körüli orbitális pálya elérését nézzük.
Aztán ugye a Hold eléréséhez fel kell gyorsítani egy űreszközt jelentős energiát felhasználva. Az Apolló űrhajó ami kb 40-50 tonnás volt (LM-CM-SM) önmagában nem lett volna képes olyan pályát elérni, amivel a Hold körüli pályára tudott volna állni. Ehhez kellett a Saturn rakéta 100 tonnás 3. fokozata!
A Holdról történő visszatéréshez viszont bőven elégséges volt az Apolló űrhajó maga a 25 tonnás tömegével.
Összegezve: igen, az hogy a Föld jelentős gravitációval rendelkezik viszonylagos hátrányt jelent. Ez önmagában olyan jelentős lehet, hogy egy pirinyó Hold vagy űrkolónia hatékonyan dacolhat a Földi hatalmak erőfeszítéseivel. -
#38
Afganisztán és általában az egyik harcoló fél területén folyó harc a gerillák és egyéb paramilitáris erők ellen rossz példa. Próbáld ui. megfordítani a dolgot: vajon milyen sikerrel harcolhatnának az afgán harcosok NATO-területen? Ehhez képest a NATO-erők sokkal nagyobb sikereket érnek el.
A NATO éppen azért szenved Afganisztánban, mert NEM akarja elpusztítani az országot, sőt nem is az ország ellen folytat háborút. Ha Afganisztán és a NATO hadba lépne egymás ellen, akkor a harc kimenetele egy pillanatig sem lenne kétséges. -
#37
Nem értek egyet veled. Tegyük fel, hogy az adott mars- vagy holdkolónia műszakilag azonos képességekkel és erőforrásokkal rendelkezik, mint a Föld.
(Megjegyzem, akkor ez már nem kolónia, hanem önálló állami entitás, saját bányászattal és természeti erőforrásokkal, nyersanyagokkal, teljes vertikumú saját iparral, beleértve a fegyvergyártásra is alkalmas nukleáris ipart, oktatással és legfőképpen kutatási intézményekkel. Ehhez sok tízmilliós népesség szükséges, mert különben nincs miből kiválogatni a kutatásra kellőképpen alkalmas számú és minőségű koponyákat.)
Ebben az esetben a te hozzászólásod szerint csak a Föld erősebb gravitációja jelent különbséget a két szemben álló fél katonai lehetőségei között - ami szerintem egy vicc, mert Föld körüli pályáról indítással ez a hátrány könnyen megszüntethető. Azt se feledd, hogy az általad említett kolónia a Hold vagy a Mars egészen ki területét foglalja csak el, ezért könnyebben elpusztítható kis számú csapással. A Föld elpusztításához "kicsit" több csapásra lenne szükség. -
#36
Jó de beszéljünk konkrét dolgokról és nem ilyen, "mer a Föld sokkal erősebb és lenyomnánk őket izombol elven."
Általánosságban: pl. az afgán milíciák összereje is töredéke a NATO erőkének. A nyugati országok még is már 6-7 éve szenvednek Afganisztánnal és marhára nem úgy néz ki, hogy katonai győzelmet tudnak kicsikarni.
Ismétlem, mint azt te is tudod egy Földről indított rakéta több napig repül a Hold felé, amíg eléri. Gyakorlatilag bármikor felderíthető, megsemmisíthető. Az ICBM-ek nem csak azért veszélyesek mert atom van rajtuk és az mindent elpusztítanak, hanem mert egyrészt marha rövid a repülési idejük, hogy reagáljunk rájuk, ráadásul egy erősebb ország 100 számra küldheti őket.
Szal olyan szituban, amikor egyszercsak a Hold kolónia elhatározza, hogy politikailag elszakad és elkezd geciskedni, akkor valszeg nem lesz 100 számra olyan rakéta, ami eléri a Holdat, az ICBM-ek nem alkalmasak ilyen feladatra ugye. 1-2 rakéta ellen pedig lehetséges a hatékony védekezés, főleg ha napok állnak rendelkezésre ehhez.
Másik oldalról viszont a Holdról sokkal könnyebb észrevétlenül űrhajót indítani, merthogy sokkal kisebb a garvitációja, ezért nem kell olyan energiakibocsájtást produkálnia a kilövéskor. Egy olyan rakéta indítását a Földről, ami képes elérni a Holdat viszont valszeg könnyű érzékelni. Egy több ezer tonnás dög elég nagy ricsajt csap.
"A Halálcsillag az meg még nem létezik és még pár száz évig valszeg nem is fog.
Tartósan lakott, legalább részben önellátó Holdkolónia sem lesz még legalább vagy 50 évig... "
Én is pont erről a résről beszélek. Másrészt már rég lesz olyan űrkolónia, ami pusztán helyzete miatt hatékonyan fenyegetheti a Föld biztonságát bizonyos szempontból, minthogy a Földi hatalmak számára elégséges, de legalább is arányosan ugyan akkora eszközök állnának rendelkezésre a védekezéshez.
Afganisztán egy viszonylag jelentéktelen, kis létszámú ország, azonban ennek ellenére jelentős katonai erőt tud lekötni adottságai révén. Tulajdonságaihoz képest jelentős biztonsági tényező, aminek világpolitikai hatása van. Ugyan ez lesz igaz egy pár száz fős holdbázisra is. -
#35
Milyen komoly lenne, Holbázis 1-i teadélután, amikor a földi űrhajók rakományát a nyugalom tengerébe dobják :DD -
#34
Ez nem technológia, vagy hókuszpókusz, hanem pusztán fizika. Amit a Föld felé irányítanak az rá akar esni, és ha ráesik akkor kiba nagyot szól, illetve a Földröl, gyak egy gravitációs kútból bármit indítani 100X olyan energia igényes mint teszem azt a Holdról.
A probléma csak annyi, hogy ez a technológia akkor a "Földiek" számára is ismeretes és rendelkezésre áll, ráadásul nekik ott vannak a nukleáris fegyverek is. Tehát egy rebellis Holdbázis hamarabb pusztulna el, mint egy Földi civilizáció...
Szal egy ilyet egy a jelenlegi technológiánkkal megépített űrhajóval simán el lehetne téríteni.
Az űrhajót viszont végig követni fogják, vagyis meglepetésről éppenséggel nem beszélhetünk. Továbbá a jelenlegi technológiával lehetséges olyan elfogó rakétákat építeni, amivel le is lehet lőni.
A Halálcsillag az meg még nem létezik és még pár száz évig valszeg nem is fog.
Tartósan lakott, legalább részben önellátó Holdkolónia sem lesz még legalább vagy 50 évig... -
#33
"Addigra valoszinuleg a Foldon is kepesek lennenek erre es az elso viccre megjelenne a fejuk felett egy fel Hold meretu foldi urhajo. A Fold es a Hold osszetartoznak es szinte semmivel sincs nagyobb elonyben az aki a Holdon van mintha Foldon lenne. Csak ott bonyolultabb es nehezebb eletben maradni, tovabba a Folddel ellentetben szinte semmi vedelmuk sincs a vilagur karos hatasaival szemben."
Nyugodtan írd, hogy ha azok a xemétgecik ránkakarnak dobni egy aszteroidát akkor mi szétlőjjük a kiba nagy halálcsillagunkkal. :D
Az elmélet ott hibádzik, hogy mondjuk egy 50 m átmérőjű aszteroidát ami kb 10Mt-ás atomrobbanófejjel egyenértékű pusztítást tudna végezi, amilyet pl 2002-ben csak az után vettek észre, hogy a Föld-Hold távolság kb felén belül elhúzott mellettünk és távolodik. Szal egy ilyet egy a jelenlegi technológiánkkal megépített űrhajóval simán el lehetne téríteni.
A Halálcsillag az meg még nem létezik és még pár száz évig valszeg nem is fog.
Amúgy lejjebb leírtam, hogy miben van egy Hold kolóniának előnye.
"Oda es vissza is hasonlo a tavolsag es Fold koruli palyarol meg az ut megtetelehez szukseges ido es energia is kb. ugyanannyi. Nuklearis raketahordozo muholdat pedig mar eleg sokat terveztek. (a szovjetek epitettek is egyet, csak felloveskor a hordozoraketa miatt megsemmisult) A masik a kolcsonos elretettentes elve. Az alapja az, hogy lehet hogy az egyik fel meg tudja semmisiteni a masikat, de akkor o is csak annyi idovel marad tovabb eletben, ameddig a valaszcsapas megerkezik. A Hold nem alkalmas arra, hogy fuggetlen legyen a Foldtol, hanem arra jo, hogy kikotonek hasznaljuk mas bolygok fele."
Ismétlem még egyszer, nem az a gond, ha függetlenné válnak, hogy majd jól szétpusztítanak bennünket. Hanem viszonylagos kicsinységük ellenére komoly politikai erőt képviselhetnek, a potenciális pusztító erőnél fogva, pusztán csak azért, mert ha valamit ránkdobnak az kiba nagyot puffan. KB. -
#32
Nem azt mondom, hogy a hold kolónia többre képes, hanem, hogy egy földi államhoz képest minimális lélekszámú közösség ugyan akkora pusztítóerőt képes felmutatni, mint egy földi nagyhatalom, csak azért mert az űrben van.
Ez nem technológia, vagy hókuszpókusz, hanem pusztán fizika. Amit a Föld felé irányítanak az rá akar esni, és ha ráesik akkor kiba nagyot szól, illetve a Földröl, gyak egy gravitációs kútból bármit indítani 100X olyan energia igényes mint teszem azt a Holdról.
Ennyi.
Ez ugyan olyan fizika, minthogy pl Svájc, vagy Norvégia gazdag vízienergiában, ergo nem kell atom, vagy hőerőművet építeniük. Ez is egyfajta energiaforrás. A világ leghatalmasabb energia kibocsájtó objektumai a kvazárok elég jól el vannak belőle. -
#31
Olvasva a beszélgetéseket nem értem, miféle olyan hadviselési dologra lenne/lehetne képes egy marsi vagy holdbéli kolónia, amire Föld nem lenne képes. Még akkor is, ha eltekintünk a Föld hozzájuk képest kimondhatatlanul hatalmasabb gazdasági, ipari és haditechnikai potenciáljától. -
kvp #30 "Azonban, ha rendelkeznének űrhajók gyártásának képességével, gyakorlatilag lehetségessé válna az amit írtam."
Addigra valoszinuleg a Foldon is kepesek lennenek erre es az elso viccre megjelenne a fejuk felett egy fel Hold meretu foldi urhajo. A Fold es a Hold osszetartoznak es szinte semmivel sincs nagyobb elonyben az aki a Holdon van mintha Foldon lenne. Csak ott bonyolultabb es nehezebb eletben maradni, tovabba a Folddel ellentetben szinte semmi vedelmuk sincs a vilagur karos hatasaival szemben.
"Gyakorlatilag azonnal érzékelnek, érzékelhetnek minden rakéta indítást, azonban a földi nukleáris csapásméréssel ellentétben nem percekben, hanem napokban mérhető a rakéta útja. Bőven van idejük cselekedni. Ráadásul túl sok ilyen rakétát sem tudunk indítani, ilyen rakétából nincsen 1000 számra raktáron, mint ICBM-ből."
Oda es vissza is hasonlo a tavolsag es Fold koruli palyarol meg az ut megtetelehez szukseges ido es energia is kb. ugyanannyi. Nuklearis raketahordozo muholdat pedig mar eleg sokat terveztek. (a szovjetek epitettek is egyet, csak felloveskor a hordozoraketa miatt megsemmisult) A masik a kolcsonos elretettentes elve. Az alapja az, hogy lehet hogy az egyik fel meg tudja semmisiteni a masikat, de akkor o is csak annyi idovel marad tovabb eletben, ameddig a valaszcsapas megerkezik. A Hold nem alkalmas arra, hogy fuggetlen legyen a Foldtol, hanem arra jo, hogy kikotonek hasznaljuk mas bolygok fele. -
#29
Egy szinten persze csak sci-fi az egész.
És jelenleg tényleg még sokkal inkább az önfenntartó rendszeren múlna az egész.
Azonban, ha rendelkeznének űrhajók gyártásának képességével, gyakorlatilag lehetségessé válna az amit írtam.
Ezeknek az űrhajóknak nem kellenének olyan képességek, mint pl az űrrepülőgépnek. Ahhoz képest sokkal primitívebb szerkezet is lehetne, egyszerűen mert nem kell a légkörben manőverezniük.
Viszont egy ilyen űrhajó képes lehet arra, hogy egy atombomba többszörösével, akár több 10 ezer szeresével egyenértékű pusztítóerőt irányítson a Föld felé.
Egy holdbázist elpusztítani meg nem olyan egyszerű.
Gyakorlatilag azonnal érzékelnek, érzékelhetnek minden rakéta indítást, azonban a földi nukleáris csapásméréssel ellentétben nem percekben, hanem napokban mérhető a rakéta útja. Bőven van idejük cselekedni. Ráadásul túl sok ilyen rakétát sem tudunk indítani, ilyen rakétából nincsen 1000 számra raktáron, mint ICBM-ből. -
L3zl13 #28 Nem igazán értem miről beszélsz az aszteroidákkal kapcsolatban.
Attól hogy nincs levegőjük, és kisebb a gravitáció, még ők sem tudnak kilépni az ajtón, és megtolni az aszteroidát.
Az önellátó bázis meg nagyon messze van attól, hogy komoly ipari kapacitásuk legyen amivel tucatszám gyártják az űrhajókat, amivel aszteroidákat taszigálnának a Föld felé még csak elméletben létező (talán nem is működőképes) megoldásokkal.
Pusztán az önellátás és a létfenntartás is felemészti jóformán minden energiájukat.
Bizony minden komolyabb projekthez a Föld támogatására és erőforrásaira lenne szükség.
Az a bizonyos "effektíve lehetetlen" védekezés meg annyiból állna, hogy elküldenének egy atomtöltetet a holdbázis irányába és szétlőnék az egészet.
Hidd el, ezt elég gyorsan össze tudnák hozni itt a Földön, ha szükség volna rá.
-
#27
Tuti fog valami olyasmi történni mint a fallout világában. Ott is ugye az olaj miatt tört ki pár elszigetelt háború, aztán mikor már az utolsó készletnél tartottak és nem akarták megosztani, akkor meg jött a 2 órás háború, gombafelhőkkel...
Mert leváltani egy erőforrást amire 1000 alternatíva van, büdös, mert csak a pénz számít. Ennyi a lényege a fantasztikus kápítálizmusnak: pénz kizárólag. emberélet nem érdekes, persze a kormányok úgy tesznek mintha az lenne, de az is csak azért van, mert az ember mégtöbb pénzt hoz a konyhára (rabszolga). -
#26
Nem vicces.
A NASA annyit költ amennyi pénzt adnak neki. Már az 50-es 60-as években elég konkrét tervek voltak egy a jelenlegi elképzelésekhez képest igen csak komoly holdbázis kialakítására.
link
Egy pár száz, esetleg ezer fős, önálló kolónia igen csak komoly meglepetéseket tudna okozni.
Az hogy nekik mennyi erőfeszítésbe kerülne egy feladat megvalósítása az űrben és nekünk mennyibe, azt jól jelzi az az arány, ha a Saturn V rakéta teljes tömegét összehasonlítjuk azzal a járművel, ami a földkörüli pályáról eljutott a Holdra.
3000 t Vs. 150 t (Apollo CM + SM + LM + harmadik fokozat)
Egy nagyobb aszteroida eltérítése nekik töredék erőfeszítésbe kerülne mint nekünk.
Ráadásul az sem mindegy mennyi idő áll a rendelkezésre. Ők pár hónap/hét alatt megtudnák csinálni. A földi erők szempontjából viszont több év hosszúságú projektröl van szó.
Effektíve lehetetlen lenne hatékonyan védekezni az ellen, ha egy ilyen űrkolónia a fejébe venné, hogy aszteroidákkal megbombázza a Földet!
Szal csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!
-
#25
Megvettem a Soros könyvét a válságról. Aminek az elején írja, hogy ő már teljesen átállt a spekulációról, meg ilyenekről a különböző karitatív jellegű alapokra, szal amit ír az csak szinte, mint kivül álló írja.
Erre mondják ezerrel a hírekben, hogy mennyire megszedte magát a faxgeci a válságon.
Úgy repült a könyv a sarokba, hogy öröm volt nézni! -
#24
Hát ja. Amúgy tök mindegy, hogy mennyire virtuális. Meghogy a pénz aranyfedezettel, árufedezettel akármivel rendelkezik.
Nekem is kb 300-400 ezer Ft-omba került a
pénzügyi szakembereknek ez a hülye kis játéka, november óta kb ennyi jövedelemtől estem el.
Ez szerintem marhára nem virtuális, meg az sem gondolja annak akinek az áruját, szolgáltatását ezért megvásároltam volna.
Az OTP-nek is ez alatt tíz milliárdos tiszta nyeresége volt, na ez sem virtuális.
Valakinek már marhára kéne valamit csinálnia! -
djhambi #23 Szerintem arra gondolt, hogy amíg az államok és ezáltal az átlagemberek igen csak sok pénzt vesztettek el, egy szűk réteg, ami "okozta" a válságot, az meg is szedte magát. Pl. a spekulánsok sem pojénból döntökkék össze a foritot, és a biztosító válság is elkezdődött valahol - egy csábító, de tarthatatlan, kecsegtető hosszútávú ajánlattal, ami a hosszú táv végén visszafizethetetlen a befektetőnek, mert abban a pilanatbn csődbe megy a biztosító, de a hosszú táv ideje alatt zsírosra szedi magát. És akkor már úgysem érdekli, hogy mi van a befektetőkkel. A piramis játékok is kb. így néznek ki. -
Phace #22 Szerintem vicces ilyen bolygóközi háborúkban gondolkodni. Mint írtam ott tartunk, hogy örülnek majd a NASA-nal, ha embert tudnak juttatni az ISS-re. Sajnos ez van. Mars utazás meg amilyen léptekben haladunk, jó ha összejön a század közepe felé. A Hold talán a 30-as évekeben összejöhet. -
djhambi #21 A Haegeminia c. magyar űrstratégi is ezen az ötleten alap, de tgyük hozzá, hogy az amerikaikolónia sose támadta meg Európát, amíg nem vált indokolttá a beavatkozás. Mert kellett a puszi pajtás, míg voltak nagyobb "ellenségek". Viszont, ha eljutunk oda, hogy a Föld lenne a Mars egyetlen ellensége, akkor ez azt jelenti, hogy a Föld népe teljesen összefogott. Akkor az emberiség stabil, és nem akarja a Mars megtámadni. De ez akkor is nagyon távoli. Szerintem egy "fegyveres" marsi kolónia több millió emberrel (teljes Mars-klíma megváltoztatása), vagy olyan hadsereggel, ami ha visszajön a Földre, nem okoz gondot a harcban a kétszeres gravitáció, szerintem elég messzi. -
#20
Remélem, nem erre gondolt, mert ez túlságosan kitágítaná a virtuális pénz fogalmát. Na meg nem szabad isteníteni az aranyfedezetet, az 1929-33-as válság alatt aranyfedezeti pénzrendszer volt érvényben, mégis az történt, ami. De itt ne menjünk bele az aranyfedezeti pénzrendszer bajaiba.
Én virtuális pénzen elsősorban a bankrendszer és a derivatív pénzügyi termékek által gyártott és mindenféle reálgazdasági fezedet nélküli pénzt értem. -
Epikurosz #19 Megint a pénzekről megy a duma? Istenem!
γ = 0,9998 ± 0,0003 -
Praetor #18 A kolléga arra gondol, hogy amióta megszüntették az aranypénzrendszert, azóta igazi fedezet nincs a pénzek mögött. Ezért fiktív a pénz, mert az értéke nincs garantálva. Korábban a bankjegyet fix mennyiségű aranyra lehetett váltani, ami nagy előny volt.
Amióta ezt megszüntették, azóta annyi dollárt nyomtat a FED, amennyit nem szégyell, meg amennyit még elbír a világ. -
#17
Ezt nem mondanám, mert a kormány igenis valós pénzzel segítette ki a bankokat. Akinek elúszott a megtakarított pénze, az nagyon is valós pénzt vesztett el. Az is valós pénzt vesztett, akinek a nyugdíjpénztári megtakarítása párolgott el.
Az elmaradt nagy haszon, na az volt virtuális pénz.
Az efféle spekulációkkal, befektetésekkel és lufikkal az a baj, hogy amennyiben a spekuláns vagy "befektető" realizálja is a hasznát - és sokan megteszik ezt -, akkor az a pénz máris valós pénzzé válik - természetesen a reálgazdaságtól véve el azt a valódi pénzt. -
gulyasandras #16 "Ez a legutóbbi kis bankárválság a világnak néhány ezer milliárd $-jába került."
Nem valós pénz, hanem a virtuális. Fedezet nélkül. -
#15
Egyetértek, csak azért írtam, mert nem a hadseregekre költött pénz ami a legfeleslegesebb itt a földön.
Mert ugye pl. egy 15 millió forintos luxusóra, vajon milyen gazdasági, pénzügyi multiplikátor funkcióval rendelkezik? -
#14
Vajon ezek közül 4-5 eltérítése mennyi forrást emésztene fel egy űrkolónia számára, és mennyit az ellenük történő védekezés a Föld számára? -
#13
"A fegyvert le kell gyártani, a katonát fizetni, etetni kell, a fegyverekre, hadseregekre elköltött pénz gyakorlatilag családoknak ad kenyeret, visszafolyik a gazdaságba."
Ugyanez a helyzet az űrkutatással is. Az eszközöket, hajtóanyagot, hajtóművet, tartályt le kel gyártani, az indító-, követő állomást karban kell tartani, a mérnököket, technikusokat, takaritókat fizetni kell. Semmiben sem különbözik a hadászatra költött milliárdoktól, max annyiban, hogy ez utóbbiakkal lehet keménykedni.
-
#12
Jó ötlet, de majd csak akkor, ha lesz csillgkapu a Holdra. Vagy több száz milliárd dolláros ipari bázis a Holdon. Mert ugye a Holdhoz vinni a Mars expedíció kellékeit és onnan a Marsra jutni drágább mint a Földről a Marsra.
Egyébként meg Mars expedícióról és tartós űrkolóniákról ábrándozni teljesen felesleges addig, amig nem lesz nukleáris reaktorral felturbózott VASIMR meghajtás az ürben, és olcsó, többször felhasználható hordozóeszköz a Földön. -
#11
"Egy űrben levő kolonia, ha politikai érdekei úgy kívánják viszonylagos kicsinysége ellenére, könnyűszerrel elpusztíthatná akár az egész Földi civilizációt."
Érdekes elmélet. Hányadikat szívtad el, mire elhagytad minden logikádat és erre a következtetésre jutottál? -
#10
Biztos, hogy van valami, amitől bárki erősebb lehet, ha odamegy.
Ha más nem a képesség, hogy ha valamelyik ország kifejleszt egy ilyen vállalkozáshoz szükséges hátteret, akkor ezt másoknak bérbe adhatja.
Szerintem azért nem kolonizálják az űrt, mert félnek a jelenlegi status quo felborításától.
Az amcsik még mindíg a világ urai, ők nem mennek, mások meg vagy nem képesek rá, vagy pont az amcsik akadályoznák meg, hogy megtegyék.
De nem is a Földön levő hatalmak jelentenek nagy veszélyt. Hanem az űrben létrehozott önálló gyarmatok.
Egy űrben levő kolonia, ha politikai érdekei úgy kívánják viszonylagos kicsinysége ellenére, könnyűszerrel elpusztíthatná akár az egész Földi civilizációt.
Könnyebb nem létrehozni egy komoly tényezőt, mint utólag kezelgetni a konfliktusokat. -
Phace #9 Gyakorlatilag azért halad lassú léptekben az űrkutatás, és ezzel egyetemben a Hold, és Mars utazás, mert ezek nem megtérülő, jobban mondva nem azonnal megtérülő befektetések. Ha lenne valami a Marson, amivel az amcsik, vagy bárki más katonai, vagy gazdasági fölényre tehetne szert, akkor már oda-vissza megjártuk volna. Arról a területről veszik el a pénzt, aminek az emberiség köszönheti a jelenlegi fejlettségét, infrastruktúráját. Nem tudom hol tartanánk jelenleg pl. műholdak nélkül. Egyébként ha azt mondanák, hogy nincs pénz űrkutatásra mert inkább a globális felmelegedés megkadályozására költik, fejet hajtanék, hiszen gondolnak a jövőre. Kérdem én, ilyen nem törődöm emberekkel, mi lesz itt 100 év múlva? Leszünk még 100 év múlva?