Szojuzokat venne Európa

persze hogy vicckategóriás a Szojuz teljesítménye, elvégre csak a személyzet feljuttatása a céljuk. az ûrsiklók ezzel szemben csillagháborús fegyverek, plusz a mûholdak feljuttatását is ezekkel képzelték el (mielõtt rá nem jöttek, hogy egy sima rakéta hátán is fel lehet vinni azokat)

Hát, hogy jobb a Szojuz, az erõs kijelentés. Esetleg biztonságosabb, de a teljesítménye vicckategóriás a siklóhoz képest. Száz kilogramokban mérhetõ, hogy mit vihet fel. A siklónál ez több tonnás kategória és nem 2-3 embert tud felvinni.

Egy ketszer ekkora urallomasnak ketszer annyi uzemanyag kellene a palyan tartasahoz, ketszer annyi napelemet igenyelne, de a legenysegnek is ketszer annyi ellatmany kellene. Egyszeruen nincs ra penz es szallito kapacitas. Viszont meg van hely 2 kisebb modulnak, mivel toroltek kettot az eredeti tervek kozzul, csak ezek nem novelhetik a szemelyzet szamat. (tehat a ursufninak meg van hely)

Az ursiklokat meg azert kell kidobni, mert mar esnek szet es eredetileg is hibas konstrukciorol van szo. Azon kivul, hogy a nasa koltsegvetesenek jo reszet elviszi a mukodtetesuk, meg veszelyesek is. Ennel tenyleg jobb a sojuz is.

Azert fejlesztenek ursiklot is, pl. a legiero x37-es urrepulogepe jo probalkozasnak tunik es mivel a legiero fejleszti, ezert a draga nasa-s csapat nelkul is felloheto. (a tesztek soran a scaled composites white knight-ja vitte fel es ahhoz eleg volt kb. egy tucat ember, tovabba naponta repulhetett)

Én le vagyok maradva egy hónalj brosúrával, de elárulná valaki, hogy miért kell nyugdíjba küldeni az ûrsiklót? Azt tudom, hogy a ruszkiknak is volt, csak sosem használták anyagi okok miatt. Gyk a Szojuz röpködés a töredéke volt az ûrsiklóénak, de van-e más ok is az anyagiakon kívül. Mert szvsz ez eléggé nagy visszalépés.

Ha csak ennyi akkor miért nem építenek 2X ekkora ûrállomást, azon még elférne néhány tucat ûrtúrista? Már is kifizetõdõ lenne az állomás üzemeltetése!
<#nyes>

A Raffaello MPLM modulról van szó.
A nyomásálló test, a csatlakozók és a hõszigetelés marad.
Amit le kell cserélni az a külsõ alulemez burkolat. Ezt 290db csavar rögzíti.

Amit be kell építeni az az állandó levegõellátó rendszer, az elektromos kábelezés és szükség esetén a hûtõvízcsövek és az adatbusz rendszer.
A modulban ezeknek megvan a helye.
Kell még egy doboz a belsõ kommunikációs rendszernek és kész.

Az ûrállomás nyugati moduljainak a belsõ tere teljesen moduláris. A belsõ tér szabványos szekrényhelyekre (ISPR) van felosztva. Egy a Destiny modulban elhelyezett tárolórekesz bármelyik más nyugati (Kibo Columbus, Harmony, Unity) modulba áthelyezhetõ.

"Gyakorlatilag egy teljesen új modult kell építeni és nem tudom, hogy valójában mennyira lehet felhasználni az eredeti cuccost."

Ez attol fugg mennyire terveztek elore a mernokok. Pl. az esa atv rendszre elvileg tovabbfejlesztheto emberes jarmuve, mivel eleve ugy terveztek, hogy at lehessen alakitani. Az mplm eseten csak egy plusz kulso boritas kell, a tobbi alkatresz maradhat a helyen. Egy kesz modult beboritani azert konnyebb, mint egy teljesen ujat tervezni. Fontos, hogy ez a nasa fele dokkolo portokhoz kapcsolodik, tehat ha mar nem megy tobb ursiklo, akkor az egyik siklo helyen ott lehet hagyni, hiszen siklo nelkul ugy sem menne fel tobbet az urbe. Egy vedotakarot rarakni meg nem nagy feladat, legfeljebb az ido jo reszeben lezarva es aramtalanitva lesz tarolva, vegulis csak egy ur-sufninak szanjak.

"pár év múlva így "hasonló" problémák léphetnek fel ott, mint nálunk mára a 80-as években épült, de már akkor elavulóban lévõ technológiával épült csodás palotákkal"

A 70-es evekben epult panelok meg megvannak es ha nem barkacsolnak oket akkor meg jo ideig birnak is. Az amerikai fahazakkal ellentetben a szovjetek hosszabb tavra terveztek mindent. (mert amugy is hiany volt mindig, tehat ha volt valami akkor annak birnia kellett) Most ahoz kepest, hogy az amerikaiak ki akarjak dobni az egesz urallomast, az europaiak meg nekiallnak epitgetni, sot meg az ursiklo helyett is csinaltak egy sajat teherszallito jarmuvet. Az oroszok meg elvannak, ha nincs az iss, akkor meg mindig a mir-t hasznalnak, ami igaz hogy mar nagyon regi volt, de ehhez kepest meg mindig mukodott es mukodne ma is. Az amerikaiak sajat urallomasai mindig csak par evet birtak ki, az oroszoket meg ugy kell megsemmisiteni. (az iss magja is orosz, tehat ha nem robbant fel az elso bekapcsolaskor akkor viszonylag stabil)

Nagyon valószínû, hogy minden a jelenlegi formában mûködne, tehát az oroszok biztosítanák a teljes repülési infrastruktúrát a kilövéstõl a repülésirányításon át a landolásig. A megvásárlás szvsz csak azt jelenti, hogy az ESA mindhárom helyre azt ültet, akit akar (persze megfelelõ kiképzés után).

"Ez egy nagyszerû ötlet" - mondta Di Pippo. "A gond az, hogy egy MPLM csupán 15 napos ûrben tartózkodásra van tervezve, tehát meg kell erõsítenünk a meteoritok és az ûrszemét elleni védelmét. A NASA elsõsorban tároló rekeszként akarja figyelembe venni a modult"

Mérnöki szempontból ez szerintem egyáltalán nem nagyszerû ötlet.
Gyakorlatilag egy teljesen új modult kell építeni és nem tudom, hogy valójában mennyira lehet felhasználni az eredeti cuccost.

Ez ugyan az, mint az amcsik új rakéta meg ûrhajó rendszere.
A jelenlegi Shuttle rendszert felhasználni elõször tök jó ötletnek tûnik. Elõször. Csak éppen ez nem lego, és ezek a rendszerek egyáltalán nem modulárisak, hanem integráltak. Az egyes részegységeket nem lehet össze vissza pakolgatni. Gyak egy teljesen új rendszert kell építeni.

Inkább azon kéne gondolkodni, hogy ha van szabad kapacitás még valamit felvinni, akkor be kéne passzítani a menetrendbe. Azért van még 1-2 eszköz ami talán el is készült, de már nem viszik föl.

ja, bocs
😞
ez a smájli kell most

elkezdõdött az iss (egyelõre szigorúan kisbetûvel) panelházzá alakítása
pár év múlva így "hasonló" problémák léphetnek fel ott, mint nálunk mára a 80-as években épült, de már akkor elavulóban lévõ technológiával épült csodás palotákkal 😊

Tényleg megérettünk a kihalásra, abszolúte semmi létjogosultságunk nincs!

Ez nagyon szomorú ám... mármint a hozzáállás

Nincs háború,se Hidegháború, így már nem is fejlesztenek új ûrhajókat. Így nem móka... Bár inkább a béke mint a rettegés...

hát ha lesz az ESA-nak saját ûrhajója, akkor talán megsürgetik az indítóállás építését.
de hol akarják landoltatni az ûrhajósokat. elvégre nem olyan könnyû meghatározni a helyet, mint egy ûrsiklónál. tehát vagy az orosz pusztán kell landolniuk vagy az atlanti-óceánon. mert ugye európa túl sûrûn lakott.

Ezek valahol jó hírek: fõzzünk azzal amink van. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a kororui Szójuz indításokkal, megépül-e ott a szükséges infrastruktúra.