Cifka Miklós
Aggódnak a tudósok a nem halálos fegyverek miatt
A Pentagon úgy tervezi, hogy jövő év elején egy új technológiát dob be az Irakban, amely az erőszakos tömegtüntetéseket, zavargásokat hivatott megfelelő módon kezelni.
Már többször is problémát okozott a koalíciós erőknek az erőszakos tömegtüntetések, zavargások megfelelő kezelése. Volt rá példa, hogy az amerikai katonák inkább távoztak a területről, mert egyszerűen nem tudták kezelni a tömeget. Noha az ex-jugoszláv és koszovói békefenntartó missziók óta igyekeznek megtenni mindent, hogy a katonákat lehetőleg felkészítsék az ilyen helyzetekre, a rendőrségi jellegű feladatok ellátása nem egyszerű. Egyes szakemberek azon a véleményen vannak, hogy ez nem is katonai jellegű feladatkör, tehát nem annyira katonákat, mint inkább rendőröket kellene vezényelni az ilyen problémás térségekbe.
A Pentagon már évek óta finanszíroz több kutatást, melynek lényege az, hogy az ilyen helyzetekben a civil lakosság ellen olyan eszközt használhassanak, amely nem okoz tartós károsodást, ugyanakkor mégis képes feloszlatni a zavargó tömeget. Az egyik legfőbb aspiráns e feladatkörben az ADS (Active Denial System, vagyis Aktív Tömegoszlató Rendszer), vagy más néven a fájdalomsugár. Ez egy 95 gigahertzes mikrohullámú sugarat bocsát ki, mely hőt generál a célterületen tartózkodó emberek bőrfelületén, és minél tovább éri őket a sugár, annál nagyobb fájdalmat okoz - elvben arra kényszerítve őket, hogy a területet minél hamarabb elhagyják.
A kritikusok szerint a probléma ott van, hogy mi történik akkor, ha valaki például annyira szélsőséges lelki állapotban van, hogy nem viselkedik racionálisan, vagyis a fájdalom ellenére sem fut el, vagy mi történik ha valaki egész egyszerűen nem képes elhagyni a területet, mert megsérült. A válasz szerint ez nem jelenthet problémát, hiszen a készüléket szakaszosan üzemeltetik, és a kezelőszemélyzet kiképzésénél külön figyelmet fordítanak majd arra, hogy megfelelően reagáljanak az ehhez hasonló helyzetekre.
Az aggodalmak mégsem csitultak, melynek új lökést adtak a tesztekről kiszivárgott információk, mely szerint a tesztalanyoknak le kellett venniük a szemüvegüket, zsebeikből eltávolítani a fém tárgyakak. Ezek ugyanis a mikrohullámú sugárzás hatására komolyan felmelegedhetnek, és égési sebeket okozhatnak. Nyilvánvaló, hogy egy zavargó tömegnél eféle óvintézkedésre nincs mód.
A Pentagon azonban egyelőre kitart terve mellett, és 2006-ban valószínűleg Irakban fog debütálni a fájdalomsugár HMMWV terepjárókra telepített változata. Eközben már folynak kisérletek a kézi változaton is, mely iránt a tengerészgyalogság, sőt, egyes rendőri erők is élénken érdeklődnek.
Már többször is problémát okozott a koalíciós erőknek az erőszakos tömegtüntetések, zavargások megfelelő kezelése. Volt rá példa, hogy az amerikai katonák inkább távoztak a területről, mert egyszerűen nem tudták kezelni a tömeget. Noha az ex-jugoszláv és koszovói békefenntartó missziók óta igyekeznek megtenni mindent, hogy a katonákat lehetőleg felkészítsék az ilyen helyzetekre, a rendőrségi jellegű feladatok ellátása nem egyszerű. Egyes szakemberek azon a véleményen vannak, hogy ez nem is katonai jellegű feladatkör, tehát nem annyira katonákat, mint inkább rendőröket kellene vezényelni az ilyen problémás térségekbe.
A Pentagon már évek óta finanszíroz több kutatást, melynek lényege az, hogy az ilyen helyzetekben a civil lakosság ellen olyan eszközt használhassanak, amely nem okoz tartós károsodást, ugyanakkor mégis képes feloszlatni a zavargó tömeget. Az egyik legfőbb aspiráns e feladatkörben az ADS (Active Denial System, vagyis Aktív Tömegoszlató Rendszer), vagy más néven a fájdalomsugár. Ez egy 95 gigahertzes mikrohullámú sugarat bocsát ki, mely hőt generál a célterületen tartózkodó emberek bőrfelületén, és minél tovább éri őket a sugár, annál nagyobb fájdalmat okoz - elvben arra kényszerítve őket, hogy a területet minél hamarabb elhagyják.
A kritikusok szerint a probléma ott van, hogy mi történik akkor, ha valaki például annyira szélsőséges lelki állapotban van, hogy nem viselkedik racionálisan, vagyis a fájdalom ellenére sem fut el, vagy mi történik ha valaki egész egyszerűen nem képes elhagyni a területet, mert megsérült. A válasz szerint ez nem jelenthet problémát, hiszen a készüléket szakaszosan üzemeltetik, és a kezelőszemélyzet kiképzésénél külön figyelmet fordítanak majd arra, hogy megfelelően reagáljanak az ehhez hasonló helyzetekre.
Az aggodalmak mégsem csitultak, melynek új lökést adtak a tesztekről kiszivárgott információk, mely szerint a tesztalanyoknak le kellett venniük a szemüvegüket, zsebeikből eltávolítani a fém tárgyakak. Ezek ugyanis a mikrohullámú sugárzás hatására komolyan felmelegedhetnek, és égési sebeket okozhatnak. Nyilvánvaló, hogy egy zavargó tömegnél eféle óvintézkedésre nincs mód.
A Pentagon azonban egyelőre kitart terve mellett, és 2006-ban valószínűleg Irakban fog debütálni a fájdalomsugár HMMWV terepjárókra telepített változata. Eközben már folynak kisérletek a kézi változaton is, mely iránt a tengerészgyalogság, sőt, egyes rendőri erők is élénken érdeklődnek.