A nemrég történt franciaországi zavargásokkal kapcsolatban több médiában is felmerült, hogy milyen szintű erőszakhoz folyamodhat a rendőrség, illetve milyen megoldásokkal oszlathatják fel a hasonló rendbontásokat. A következő cikk ebben a témakörben próbál némi támpontot nyújtani.

A rendőrségnek, katonaságnak, börtönőröknek és a civil biztonsági cégeknek régi problémájuk, hogy egy zendülést, csoportos garázdaságot vagy éppen csak néhány részeges rendbontót hogy tudnának úgy semlegesíteni, hogy minimalizálják az erőszak mértékét. A hagyományos ütlegek egyik hátránya, hogy komoly embermennyiséget igényel, akik jó fizikumúak és jól képzettek kell legyenek a közelharcban. Ráadásul egy több száz vagy ezer fős tömeget így feloszlatni szinte képtelenség, különösen, ha drog vagy alkohol hatása alatt vannak, amelyek akár teljesen érzéketlenné is tehetik a fájdalommal szemben az embert. A másik - és ez esetben itt van a kulcs - a nem kívánatos halálesetek ténye, amelyek a verésből fakadóan sajnos olykor előfordulnak. Szélsőséges esetben még marad egy másik hagyományos megoldás, a lőfegyver, amely mint végső eszköz a mai napig használatos, és ahol a halálesetek esélye jelentősen megnő.


Rendőrök egy tüntetés feloszlatására készülnek fa ütlegekkel és paprika-sprayjel
A halálesetek pedig nem csak személyes tragédiákat takarnak, de azon túl lelki megterhelést jelentenek az érintett rendfenntartóknak és rontják az adott szerv közmegítélését is. A legtöbb mai társadalom elvárja, hogy a rend őrzői óvják a legfőbb kincset, az emberi életet, és lehetőleg ne kioltsák azt. Ugyanakkor komoly a kihívás a másik oldalról is, hiszen például egy börtönlázadás leverése már önmagában sem egyszerű feladat, és nem is biztos, hogy a fizikai ütlegelés és a lőfegyver adott esetben a legjobb megoldás ezek kezelésére. Márpedig valamiféle megoldásra szükség van, hiszen a rendfenntartó erők feladata a randalírozó, fosztogató vagy - mint a franciaországi példánál - gyújtogató csoportok feloszlatása és elfogása.

Nem halálos fegyvernek azt az eszközt nevezzük, amely emberek vagy járművek semlegesítésére, harc- vagy mozgásképtelenné tételére képes, és tervezésekor a halálos sebesülések számának minimalizálását tartották szem előtt. Azonban e megoldásokkal sem lehet teljesen megszüntetni a haláleseteket, ám számukat jelentősen lehet csökkenteni a hagyományos, és még manapság is sokszor használt fizikai ütlegek alkalmazásához képest. További előnyük pedig éppen az, hogy nincs szükség jelentős számú rendfenntartói létszámra, mivel ezek alkalmazásával jelentősen egyszerűbb lehet a tömeg kezelése.


Nagy kaliberű gumilövedéket kilövő nem halálos fegyver akcióban
A nem halálos eszközök fő hatásmechanizmusa általában azt szolgálja, hogy fájdalmas, kényelmetlen, kellemetlen fizikai vagy szellemi állapotba hozza a célpontokat, így vagy elűzve őket a területről, vagy legalábbis harc- és mozgásképtelenné téve őket. Itt rögtön fellép egy alapvető probléma: hogyan határozzuk meg, mi az adott esetben elégséges állapot arra, hogy már megtörje akár egy felfokozott lelki állapotban lévő, igen jó fizikai kondícióban lévő célpont küzdőszellemét, de ugyanakkor elég gyenge ahhoz, hogy lehetőleg ne okozhasson halált még akkor sem, ha egy gyermek vagy érzékenyebb ember kerül hatása alá?

Ennek megállapítása nem éppen egyszerű, hiszen egy drogok hatása alatt álló, erős testfelépítésű férfi még akkor is küzdőképes állapotban maradhat rövid ideig, ha egy sörétes puskával, 12-es kaliberű szarvassöréttel lövik mellbe, míg egy tizenéves fiatal lány esetén akár egyetlen gumilövedék is komoly sérülést és sokkot okozhat. Márpedig a célpontokat nem lehet megválogatni...


Sörétespuskából kilőtt babzsák alkalmazásban, valahol Brazíliában
Persze még a nem halálos fegyvereknél is előfordulhat, hogy olyan súlyos sérüléseket okoznak, amelyek maradandóak, vagy akár halálosnak is bizonyulhatnak, hiszen még egy szétporladó lövedék is eltalálhatja például az ember szemét. Ez utóbbira mintegy egy évvel ezelőtt volt egy sajnálatos példa, amikor Bostonban a Red Sox baseballcsapat győzelme után kialakult zavargásokban egy 21 éves fiatal lányt szemét találták el egy OC-töltetű lövedékkel, amit egy FN 303-as sűrített levegős fegyverből lőttek ki a rendőrök.

Az efféle baleseteket bizonyos szintig el lehet kerülni a rendfenntartók megfelelő kiképzésével és sok gyakorlással, de teljesen megszüntetni a veszélyt nem lehet. A média és a közvélemény persze hevesen reagál minden halálesetre amelynél a rendfenntartó egységek érintettek. A fent említett eset következményeként igen magasra csaptak az indulatok a nem halálosnak aposztrofált fegyverek és az azokat felelőtlenül használó rendőrség körül, az FN 303-ast pedig a bostoni rendőrség rövid idő múlva kivonta a szolgálatból. A média- és a közfelháborodás hatására a dolog egyébként odáig fajult, hogy a nem halálos (non-lethal) jelzőt egyre több esetben kevésbé halálosra (less-lethal) cserélik az ilyen fegyverekkel kapcsolatban. Az általános nem halálos eszközök tárháza

Gumibot vagy ütleg: fa, műanyag vagy gumi anyagú bot, amely egyszerű fizikai ütlegként használható. A legősibb eszköz e téren, és ma is a leggyakrabban használt eszköz zavargások feloszlatásakor.

Gumi- vagy műanyag lövedékek: nagy méretű gumi, gumibevonatú fém, vagy valamilyen lágyabb műanyagból készült lövedék vagy lövedékek, amelyet relatíve kis torkolati sebességgel lőnek ki. Megfelelő távolságból használva nem súlyos, de igen fájdalmas felszíni sérülést, zúzódást okoz, ám ha közvetlen közelről lövik ki, akár halálos sérülést is okozhat. Régebben fából készült lövedékeket használtak, azokat váltották a modernebb, rugalmasabb anyagból készült utódaik.


Sörétespuskából kilőhető, gumilövedékekkel töltött patron és babzsákok
Babzsák: műanyag zacskó ólomgolyókkal töltve, amit egy sörétes puskából vagy külön erre a célra szolgáló fegyverből lőnek ki. Kialakítása és a viszonylag kis torkolati energia miatt a zsák becsapódása elég fájdalmas, de nem okoz súlyos sérülést.

Sűrített levegős vagy CO₂-fegyver: az utóbbi időben egyre inkább elterjedő eszköz. Főleg szétporladó lövedéket, szétporladó OC-gáz-tartalmú lövedéket vagy festéklövedéket lőnek ki vele. Ez utóbbi célja a megjelölés - lehet vízzel lemosható és vízzel lemoshatatlan, mellyel a zavargásokban a veszélyesebb, vagy komolyabb törvénysértést elkövető egyéneket jelölik meg, akiket aztán így könnyen azonosíthatnak és foghatják el a zavargás feloszlatása után.


Vízágyú: az 1960-as években jelent meg a teherautókra telepített vízágyú mint tüntetésoszlató eszköz. Az erős, viszonylag hideg vízsugár sok esetben bizonyult hatékonynak a nagy tömegek feloszlatásában, de sok helyen (például az USA, Anglia vagy Izrael esetén) mégis csak elvétve szerepel az arzenálban, mivel hatékonyságával kapcsolatban sok kérdés merült fel. Esetében a közvélemény és a média nyomása is komoly, hiszen a vízágyú egyféle asszociációja lett a tüntetések brutális leverésének.

Villanógránát: kézzel vagy fegyverrel célba juttatott pirotechnikai eszköz, amely erős fény- és hanghatást produkál, így másodpercekre, vagy akár percekre is képes cselekvésképtelenné tenni a közelében tartózkodókat. Általában zárt térben tartózkodó gyanúsítottak elfogásánál kerül elő.


Egy villanógránát hatása gyakorlaton
Ragacshab: polimerbázisú, hab állagú ragasztó, amely a célpontokra fecskendezve megakadályozza őket a mozgásban, és csak speciális oldószerrel távolítható el. Alkalmazása ugyanakkor sok figyelmet követel, mert ha az arcra kerül, a szájat és orrot lefedve könnyen fulladást okozhat.

Tapadáscsökkentő anyag: gél állagú, igen csúszós anyag, amit az út- és/vagy járdafelületre felhordva megakadályozható, hogy ember vagy jármű átjusson rajta.

Taser: ez az eszköz sűrített nitrogénnel vagy levegővel két kis érintkezőt lő ki, amelyek egy vékony dróttal csatlakoznak az indítófegyverhez. Ha valamit eltalál, akkor egy nagyfeszültségű, 26 wattos (rendőri Taser esetén), 3,6 mA-es elektromos impulzust közvetít a drótokon keresztül, amelyek akár a ruhán keresztül is képesek a célpont izomműködés-koordinációját rövid időre megzavarni, és ezzel mozgás-, illetve harcképtelenné teszik. Az energiát 1,5 voltos ceruzaelemekből, illetve akkumulátorokból nyerik.


A Taser két érintkező áldozatba lövésével vezet áramot a célpontba
Elektromos kábító: igen magas feszültségű (általában több száz ezer voltos) elektromos áramot juttat a célpontba érintésre, amely a Taserhez hasonlóan az izomműködés-koordinációt zavarja meg.

Gumigránát: speciális kézigránát vagy fegyverből kilőhető gránát, amely mintegy 80 db, kb. 10 mm-es gumigolyóval van megtöltve. Mikor az időzítő működésbe lép, a gránát közepén lévő pirotechnikai töltet a gumigolyókat 360 fokban szétveti, és a pár méteres körzetben lévő célpontoknak fájdalmas, de nem halálos zúzódásokat, felszíni sérüléseket okoz. Vegyi anyagok

Nem halálos vegyi anyagok amit általában könnygáznak hív a köznyelv, noha valójában nem gázról, hanem finom por alakú anyagról van szó, amely általában bő vízzel leköthető. Ezen vegyi hatóanyagok használata szintén sok kritikát váltott és vált ki ma is, ezért sok helyen nem, vagy csak szélsőséges esetben vetik be. A vegyi anyagok egyik érdekes vonatkozása, hogy az ENSZ vegyi fegyverek korlátozását kitűző egyezménye szerint katonai hadviselésben mindenféle vegyi anyag használata tiltott, beleértve a nem halálos vegyi anyagokat is. Ez némileg visszaüt például az Irakban szolgáló, az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalícióra, mivel a korlátozás jogi értelmezése alapján a katonák semmilyen körülmény között nem használhatják ezen anyagokat, noha sok esetben rendőri, rendfenntartói feladatokat kénytelenek ellátni.


CN-gáz bevetése 2001-ben, a G8-találkozó idején Olaszországban
CS-gáz: orto-klorobenzilidén-malononitril. Igen irritáló anyag, amely a nyálkahártyával kapcsolatba lépve erős könnyezést és köhögést vált ki, valamint megemeli a vérnyomást és a pulzust. Használata kétségkívül igen veszélyes olyan emberekre, akik asztmában, epilepsziában, illetve hasonló tüdő- vagy légúti betegségekben szenvednek.

CN-gáz: klór-aceto-fenon. A CS-gázhoz hasonló hatásmechanizmusú, de sokkal irritálóbb anyag.

CR-gáz: dibenzo-xazepin. A CS-gáznál jóval irritálóbb kristályos anyag, szaga a borshoz hasonlatos. Erős bőrfájdalmat (különösen nedves bőrfelületen), köhögést, kapkodó légzést, ideiglenes vakságot okoz, és ezek együttes hatása miatt erős pánik uralkodik el a célponton, amely legtöbb esetben teljesen cselekvésképtelenné teszi azt. Zárt térben használva rövid idő alatt halálos dózist lehet belőle belélegezni. A CR-nek kitett bőrfelületen súlyos fájdalom jelentkezhet még akár két nap múlva is, ha vízzel érintkezik. Használata a legtöbb nyugati országban tiltott.

OC-gáz vagy paprikaspray: a csípős paprikát mindenki jól ismeri, ennek a kapszaicin tartalma határozza meg, hogy mennyire is csípős az adott fűszernövény. A kapszaicin kivonat spray formában igen elterjedt mind az önvédelem, mind a rendfenntartás terén. A célpont bőrével érintkezve égető fájdalmat okoz. A fájdalom különösen erős, ha az orrba, szájba vagy szembe jut - ez utóbbi esetén ideiglenes vakságot is okoz, mivel az áldozat az erős fájdalom miatt nem tudja szemhéjait kinyitni. A hatásidő az alkalmazott anyag töménységétől függ, de fél-egy óra között változik.

Kolokol-1: orosz vegyi anyag, amely a 2002-es moszkvai túszszabadítási akcióban vált hírhedté, mivel az orosz belügyi erők ezt az anyagot vetették be egy színház nézőközönségét túszul ejtő csecsen terroristák ellen. A túszejtőket sikeresen semlegesítették, de a gázt belélegezték a túszok is, akik közül mintegy százan belehaltak, és sokan maradandó fizikai károsodást szenvedtek. A rendőrők nem számoltak azzal, hogy a fogvatartottak szervezete legyengült a több napos fogság alatt, illetve nem kaptak megfelelő orvosi ellátást a túszszabadítás után részben azért, mert a belügyi szervek nem árulták el, hogy pontosan milyen vegyi anyagot vetettek be az akció alatt. Pontos működési mechanizmusa nem ismert, de a tünetek és a szervezetre való hatása alapján feltehetően valamiféle továbbfejlesztése lehet a Fentanil nevű drognak. Irányított energiafegyverek

Az új idők nem halálos "csodaeszközei" irányított rádióhullámokkal működnek, ezek legtöbbje még csak a tesztelés fázisában van.

Infrahangfegyver: nagyon alacsony frekvenciás hanghullámokkal működő eszköz, amely biológiai hatásokkal operál. Egy 7 Hz-es egység még rövid besugárzás esetén is órákig tartó rosszullétet, émelygést, hányingert, egyensúly- és tájékozódási zavarokat okoz. Erősebb behatásnál akár belső sérüléseket is okozhat.

Ultrahang: hatása szédülést, hányingert és akár eszméletvesztést is okozhat. Egy angol eszköz például két megszabott frekvencián sugároz, amely az emberi fülben összeadódva elviselhetetlenné válik. A sugár olyan kicsi, hogy külön-külön lehet vele megcélozni az embereket a tömegben.


Balra egy 150 decibeles LRAD (Long Range Acoustic Device) megafon, jobbra pedig a Laser Dazzler, mely 200 méteren belül képes megvakítani a célpontot
Hallható hang: egyik alkalmazási módszere, hogy nagy hangerővel lehetséges a zavargók felszólítása. A másik hogy éles, visító hanggal, alig valamivel a kritikus fájdalomküszöb alatti hangerővel demoralizálják a tömeget. Ez a hang hatásosan töri meg a kántálást, éneklést és a tapsolást is. Általában járműre telepítve használják.

Infrafény-fegyver: speciális eszköz, mely villódzó infratartományú fényt hoz létre, amely áthatol akár a zárt szemhéjon is. Hatása rosszullétben, egyensúlyzavarokban jelentkezik, érzékenyebb embereknél epilepsziás rohamot okozhat.

Látható tartományú fény: erős, koncentrált, általában zöld tartományú fénysugár (mivel az emberi szem erre a tartományra a legérzékenyebb), amely a célpont szemeire célozva ideiglenes vakságot okoz, így könnyebben lefegyverezhető és őrizetbe vehető.


A PHaSR (Personnel Halting and Stimulation Response) pulzusenergiájú fegyver
Pulzusenergiájú fegyver: különleges kémiai lézeralapú eszköz, amely éles felvillanást és ez által kiváltott sokkot okoz, rövid időre cselekvésképtelenné téve a célpontot.

Mikrohullámú fegyver: 95 gigahertzes mikrohullámú sugarat bocsát ki, mely hőt generál a célterületen tartózkodó személyek bőrfelületén, akik ezt égető fájdalomként élik meg. Minél tovább éri őket a sugár, annál nagyobb fájdalmat okoz, így elvben arra kényszerítve őket, hogy a területet minél hamarabb elhagyják. Első járműre telepített verzióját rövidesen élesben is kipróbálják, de készül már a kézi változat is. A mikrohullám hátránya, hogy a célpontoknál lévő, vagy általuk viselt fémtárgyak (karóra, fém szemüvegkeret, nyaklánc, fülbevaló, piercing stb.) rövid idő alatt felmelegedhetnek és égési sebeket okozhatnak.


Az ADS (Active Denial System) mikrohullámú fegyver olyan, mint egy nyitott mikrosütő
A nem halálos eszközök alkalmazása a rendfenntartásban egyre sűrűbben felmerülő igény, ugyanakkor érdekes vonatkozása a dolognak, hogy hány oldalról támadják ezeket az eszközöket, és hány alkalommal éri éles kritika alkalmazásukat, néhány alkalommal bizony jogosan. Az emberi agresszió kontrollálása kétségkívül nagyon komoly kihívás elé állítja a modern tudományt.