SG.hu·

Begyújtották a SpaceShipTwo rakétahajtóművét

Sikeres volt a Virgin Galactic SpaceShipTwo űrrepülőgépeibe szánt hibrid rakétahajtómű tesztelése. Legutóbb 2007-ben hallottunk a fejlesztésekről egy tragikus baleset kapcsán.

A SpaceShipTwo 15 kilométeres magasságig hordozó repülőgépén, a WhiteKnightTwo-n utazik, majd a leválás után beindítja rakétáit, hogy utasaival megkezdje kapaszkodását a világűr pereme felé. A két gép gyakorlatilag a 10 millió dolláros Ansari X-díj versenyt 2004-ben megnyerő hordozógép és űrrepülőgép páros felnagyított változata.


A Virgin Galactic által kiadott videóanyagon látható amint a hibrid hajtómű életre kel, hatalmas megperzselt homokfelhőt lövellve a levegőbe. "Ez a SpaceShipOne rakétahajtóművének felnagyított változata, ami szerintünk a valaha épült legnagyobb dinitrogén-oxid rakétahajtómű" - nyilatkozott a Virgin Galactic elnöke, Will Whitehorn. A hajtóművet azért nevezik hibridnek, mert folyékony oxidálót és szilárd hajtóanyagot éget el, utóbbi illékony dinitrogén-oxid, avagy kéjgáz, valamint gumi keveréke.

Pont a dinitrogén-oxiddal folytatott kísérletek torkolltak katasztrófába 2007. július 26-án, amikor az űrrepülőgépet fejlesztő és gyártó kaliforniai Scaled Composites létesítményét hatalmas robbanás rázta meg. A balesetben három mérnök meghalt, másik három pedig súlyosan megsérült.

Az esetet követő vizsgálat, melyben Kalifornia egészségügyi és biztonsági hivatalai, iparirakéta-szakértők, sőt még a NASA is részt vett, új biztonsági intézkedések bevezetését javasolta a dinitrogén-oxid üzemanyaggal működő hajtóművekhez, fokozva a gáz és bármely más, a hajtóanyagtartályban vele kapcsolatba lépő anyag összeegyeztethetőségi tesztjeit. Ezen felül célszerűnek találták az illékonyság csökkentése érdekében a dinitrogén-oxid-pára felhígítását egy közömbös gázzal, például héliummal, egyben segítve a gáz bejutását a rakétába.

Whitehorn elmondása szerint a Rocket Motor 2, vagyis a jelenleg tesztelés alatt álló hajtómű már a fenti irányelvek alapján készült. "Több változtatást is végrehajtottunk az eredetihez képest, elsősorban újabb biztonsági elemekkel egészítve ki a hajtóművet, mint a héliumtartály" - magyarázta.

A hajtómű tesztelése tovább folyik, és még az idei évben maga a SpaceShipTwo is repülni fog vele. A WhiteKnightTwo, mint arról már korábban hírt adtunk, túl van az első repülésein, a tervek szerint júniusban már egy hosszú távú próbarepülést fog végrehajtani.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Molnibalage2009. 06. 04.. 08:12||#26
Ha mûködik, mert nem bizonyított tény, hogy technológialiag kivitelezhetõ, ás az meg végképp nem, hogy emberi áron. Az atomerõmûvek most is mûködnek.
© Kispokhi2009. 06. 03.. 18:00||#25
Fúzios erömûé a jövö
© Epikurosz2009. 06. 02.. 12:53||#24
ha nem lett volna megmondva, akkor te most megaszontad.
köszönjük, le lehet ülni.
© Molnibalage2009. 06. 02.. 11:49||#23
Hülyeség az egész. Meg lett már mondva, hogy a geotermikus erõforrások nagy része alkalmatlan áramtermelésre (fõleg ötöször Paks léptékben...), mert egyszerûen nem tudsz tisztességes menyiségû és hõmérsékletû túlhevített gõzt elõállítani. Fûtésre jó, villamosáram termelésre nem.

Újabben erõsen konetóhívõ stílusod van.
© T0nk2009. 06. 02.. 11:43||#22
Tehát akármennyire jónak néz ki az SS2, nem más, mint aminek tervezték: egy drága vidámparki attrakció.
© T0nk2009. 06. 02.. 11:40||#21
Igazából mind a ketten rossz példát írtunk, mert nem úgy van kategória különbség a drága állami ûreszközök (STS, Szojuz, stb) és az olcsó magán ûreszköz között (Scaled SS2), mint autó és autó között. Két autó között abban nincs különbség, hogy VALAHOGY el lehet velük jutni A-ból B-be.

A SS2 ugyanúgy, ahogy az SS1 is csak parabolapályás ûrugrásra képes, azaz pontosan ugyanazt valósítja meg, mint az amerikaiak elsõ két emberes repülése a Mercury programban. Ha valamivel, akkor ennek a két repülésnek a színvonalával, és költségeivel kell összehasonlítani, természetesen figyelembe véve, hogy ott akkor az 50-es években ki kellett kövezni az utat, és van 60 év technikai fejlõdés mind az anyagok, mind a technológiák terén, illetve rendelkezésre áll mind az a tudás, amit a drága állami ûrprogramokból lehetett megszerezni. (Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a Mercury ûrhajó valódi ûrhajónak készült, és késõbb pályára tudtak vele állni.)

Mivel ez a tudás rendelkezésre áll, tökéletesen tudják, hogy lehet csökkenteni a költségeket, hogy egy ûrugrást meg tudjanak valósítani. Például nem kell akkora sebesség, mint a LEO-hoz ergó nem kell annyi mozgási energia, ergó nem kell olyan erõs hajtómû, ergó jó a "játékrakéta" is. Nem kell létfenntartó rendszereket elhelyezni az ûrhajóban, mert az egész nem tart tovább 15 percnél, nem kellenek energiatermelõ rendszerek, 15 percig bármi elmegy akksiról, és még sorolhatnám.

Tehát ha autós példánál szeretnék maradni, akkor legyen repülõs példa. Úgy hasonlítható össze az SS1 és mondjuk az STS, mint az elsõ kézzel gyártott repülõgépek egy mai siklóernyõvel. Habár ez se jó példa, mert az elsõ repülõket magánvállalkozásban csinálták.
© Molnibalage2009. 06. 02.. 11:40||#20
Én is csak mosolygok az idézett hozzászólásokon ugyanis a jenkiknél profitorientált cégek fejlesztenek az államnak. Nem az állam rendelkezik a technológiával vagy csak részben.
© Epikurosz2009. 06. 02.. 10:21||#19
© kvp2009. 06. 02.. 10:16||#18
"egy állami hivatal megfelelõ kapcsolatokkal hozzáférhet olyan technológiákhoz (pl hadi kutatásokból), amiknek egy magán cég esetleg a létezésérõl sem tud"

A scaled composites gyart jopar dolgot a nasa szamara, igy inkabb ok fernek hozza olyan technologiakhoz ami a nasa-t nem erdekli. Egyebkent eleg nagy visszalepes volt a 3 hajtomu fejeszto mernokuk elvesztese, igy ertheto, hogy tobb ev kellett a project ujrainditasahoz. A nasa-nal annyival jobb a helyzet, hogy mindenbol (igy mernokbol es tudosbol) is van tartalek.

"de az állami ûrhivatalok kutatási célokat néznek, nem azt, hogy turistákat szállítsanak gazdaságosan"

A nasa most inditotta el a cots programot (en inkabb cost cuts-nak hivnam), aminek a lenyege az, hogy olcson akarnak szallitokapacitast venni magancegektol, mert egy ideig ugy nez ki, hogy nem lesz sajat urhajojuk. Kutatasban pedig valamiert a jet propulsion laboratory jar az elen, ami a nasa leginkabb kereskedelmi felhaszanalas fele orientalt reszlege. (ott foleg mernokok vannak es nem tudosok, tehat inkabb megoldjak a problemakat, minthogy tudomanyos dolgozatokat irjanak beloluk)
© Zocsi2009. 06. 01.. 23:12||#17
Vajon 1 kilométer autópályából hány magyar politikust lehetne pályára állítani? <#ravasz1>