Hunter
Amikor a trópusokat óriáspingvinek lakták
Hatalmas, másfél méteres pingvinek maradványaira bukkantak, melyek 36 millió évvel ezelőtt a perui partokon barangoltak, mindössze 14 fokra délre az egyenlítőtől. A felfedezés felborítani látszik a természettudósok elméleteit.
A most felfedezett a harmadik legnagyobb ismert óriáspingvin faj, ami mellett az összes ma élő társa eltörpülne, fosszíliáit tekintve pedig a legteljesebb. Külsejében igencsak elütött modern rokonaitól: lándzsaként előremeredő csőre a pingvineknél valaha látott leghosszabb méretű, több mint kétszerese koponyája hosszának. Eddig a pingvinek nagy méretét a testhő megőrzésének tulajdonították, ezért is meglepő, hogy az Icadyptes salasi névre keresztelt óriáspingvinek a trópusokon éltek akkor, amikor a Föld a mainál jóval melegebb volt. Az Antarktiszt jéggel borító globális lehűlés csak 34 millió évvel ezelőtt kezdődött, kétmillió évvel az Icadyptes faj kihalása után.
A peruiakkal együtt dolgozó Észak-Karolina Állami Egyetem munkatársai sem igazán értik hogyan küzdöttek meg a hővel a hatalmas madarak a szárazföldön. Feltevésük szerint idejük nagy részét inkább a vízben tölthették. Igaz ma sem minden pingvin él kizárólag hideg területeken, az afrikai vagy galapagoszi pingvinek például kifejezetten kedvelik a melegebb vizeket. Ez az egyetlen faj, ami az egyenlítőtől északra él, ők azonban egy viszonylag új fajt képviselnek.
Összehasonlításként az őspingvin és egy mai perui pingvin koponyája
Az elméletek szerint a pingvinek csak a földtörténet két nagy lehűlését követően jutottak el az egyenlítőhöz közelebb eső területekre, ami 15 illetve 34 millió évvel ezelőtt fejeződött be, a most felfedezett óriás a maga 36 millió éves korával az utóbbiból is kilóg.
A most felfedezett a harmadik legnagyobb ismert óriáspingvin faj, ami mellett az összes ma élő társa eltörpülne, fosszíliáit tekintve pedig a legteljesebb. Külsejében igencsak elütött modern rokonaitól: lándzsaként előremeredő csőre a pingvineknél valaha látott leghosszabb méretű, több mint kétszerese koponyája hosszának. Eddig a pingvinek nagy méretét a testhő megőrzésének tulajdonították, ezért is meglepő, hogy az Icadyptes salasi névre keresztelt óriáspingvinek a trópusokon éltek akkor, amikor a Föld a mainál jóval melegebb volt. Az Antarktiszt jéggel borító globális lehűlés csak 34 millió évvel ezelőtt kezdődött, kétmillió évvel az Icadyptes faj kihalása után.
A peruiakkal együtt dolgozó Észak-Karolina Állami Egyetem munkatársai sem igazán értik hogyan küzdöttek meg a hővel a hatalmas madarak a szárazföldön. Feltevésük szerint idejük nagy részét inkább a vízben tölthették. Igaz ma sem minden pingvin él kizárólag hideg területeken, az afrikai vagy galapagoszi pingvinek például kifejezetten kedvelik a melegebb vizeket. Ez az egyetlen faj, ami az egyenlítőtől északra él, ők azonban egy viszonylag új fajt képviselnek.
Összehasonlításként az őspingvin és egy mai perui pingvin koponyája
Az elméletek szerint a pingvinek csak a földtörténet két nagy lehűlését követően jutottak el az egyenlítőhöz közelebb eső területekre, ami 15 illetve 34 millió évvel ezelőtt fejeződött be, a most felfedezett óriás a maga 36 millió éves korával az utóbbiból is kilóg.