Hunter
Egyedülálló bolygórendszerben élünk?
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján naprendszerünk alapjaiban különbözik a csillagok körül elhelyezkedő bolygórendszerek többségétől, mivel teljesen másként alakult ki, állítja egy tudós csoport. Ha valóban ez a helyzet, akkor rendkívül ritkák a Földhöz hasonló bolygók.
Miután megvizsgáltak több mint száz Naprendszeren kívüli bolygórendszert és két módot is felvázoltak a bolygók kialakulására, Dr. Martin Beer és Andrew King professzor a Leicester Egyetem részéről, Dr. Mario Livio, az Űrtávcső Tudományi Intézet tudósa és Dr. Jim Pringle, a Cambridge Egyetem munkatársa felvetette azt a határozott lehetőséget, hogy naprendszerünk igenis különlegesnek számít.
A Naprendszerben az összes nagyobb bolygó pályája szinte teljesen kör alakú, leszámítva a Plútót, de az egy különleges eset, valamint a négy óriásbolygó tekintélyes távolságra van a Naptól. Az eddig felfedezett Naprendszeren kívüli bolygók - melyek mindegyike a Jupiterhez mérhető óriás - viszont jóval közelebb helyezkedik el szülő csillagához és pályáik is erősen elliptikusak, így nagyon elnyújtottak. "Két fő magyarázat van ezekre a megfigyelésekre" - mondta Martin Beer. "A legérdekesebb, hogy a bolygók több mechanizmus alapján is kialakulhatnak, és a csillagászok eddigi feltevése, mely szerint a bolygók alapvetően ugyanúgy jönnek létre, hibás."
A kialakult bolygóformálódási magyarázatok szerint az óriásbolygók, mint a Jupiter olyan kőzetmagok köré épülnek, mint a Föld, melyek gravitációjukat kihasználva hatalmas mennyiségű gázt húznak magukhoz környezetükből, egy hatalmas anyagkorong hűvös külső kiterjedéseiből. A szülő csillaghoz közelebb fekvő kőzetmagok nem tudnak gázokhoz jutni, mivel ott túl meleg van, ezért földszerűek maradnak.
A legnépszerűbb alternatív elmélet szerint az óriásbolygók képesek közvetlenül a gravitációs összeomlásokból kialakulni. Ebben az esetben a kőzetmag, azaz a lehetséges földszerű bolygó ki sem alakul. Ha ezt az elméletet vetítjük le az összes eddig felfedezett Naprendszeren kívüli bolygórendszerre, akkor egyikük sem tartalmazhat olyan Föld típusú bolygót, ami alkalmas lenne az általunk ismert élet számára.
Mindazonáltal a tudóscsoport óvatos a határozott végkövetkeztetés túl hamar történő levonásával és figyelmeztetnek, van egy másik lehetséges magyarázat a Naprendszer és az ismert rendszerek közötti különbségekre. A jelenleg használatos technikák nem alkalmasak a távoli csillagok körüli teljes naprendszerek felderítésére, így egy úgynevezett kiválasztási hatás torzíthatja a statisztikákat - mint amikor egy halász eldönti, hogy mindegyik hal nagyobb a hálójában 20 centinél, mivel a kisebbeknek vissza kellett volna potyogniuk a háló résein keresztül. További 5 évbe telik majd mire a csillagászoknak rendelkezésükre áll az a megfigyelési tapasztalat, ami megválaszolja melyik magyarázat a helytálló, miközben a jelenlegi adatok nyitva hagyják a lehetőséget, miszerint a Naprendszer valóban különbözik a többi bolygórendszertől.
Miután megvizsgáltak több mint száz Naprendszeren kívüli bolygórendszert és két módot is felvázoltak a bolygók kialakulására, Dr. Martin Beer és Andrew King professzor a Leicester Egyetem részéről, Dr. Mario Livio, az Űrtávcső Tudományi Intézet tudósa és Dr. Jim Pringle, a Cambridge Egyetem munkatársa felvetette azt a határozott lehetőséget, hogy naprendszerünk igenis különlegesnek számít.
A Naprendszerben az összes nagyobb bolygó pályája szinte teljesen kör alakú, leszámítva a Plútót, de az egy különleges eset, valamint a négy óriásbolygó tekintélyes távolságra van a Naptól. Az eddig felfedezett Naprendszeren kívüli bolygók - melyek mindegyike a Jupiterhez mérhető óriás - viszont jóval közelebb helyezkedik el szülő csillagához és pályáik is erősen elliptikusak, így nagyon elnyújtottak. "Két fő magyarázat van ezekre a megfigyelésekre" - mondta Martin Beer. "A legérdekesebb, hogy a bolygók több mechanizmus alapján is kialakulhatnak, és a csillagászok eddigi feltevése, mely szerint a bolygók alapvetően ugyanúgy jönnek létre, hibás." A kialakult bolygóformálódási magyarázatok szerint az óriásbolygók, mint a Jupiter olyan kőzetmagok köré épülnek, mint a Föld, melyek gravitációjukat kihasználva hatalmas mennyiségű gázt húznak magukhoz környezetükből, egy hatalmas anyagkorong hűvös külső kiterjedéseiből. A szülő csillaghoz közelebb fekvő kőzetmagok nem tudnak gázokhoz jutni, mivel ott túl meleg van, ezért földszerűek maradnak.
A legnépszerűbb alternatív elmélet szerint az óriásbolygók képesek közvetlenül a gravitációs összeomlásokból kialakulni. Ebben az esetben a kőzetmag, azaz a lehetséges földszerű bolygó ki sem alakul. Ha ezt az elméletet vetítjük le az összes eddig felfedezett Naprendszeren kívüli bolygórendszerre, akkor egyikük sem tartalmazhat olyan Föld típusú bolygót, ami alkalmas lenne az általunk ismert élet számára.
Mindazonáltal a tudóscsoport óvatos a határozott végkövetkeztetés túl hamar történő levonásával és figyelmeztetnek, van egy másik lehetséges magyarázat a Naprendszer és az ismert rendszerek közötti különbségekre. A jelenleg használatos technikák nem alkalmasak a távoli csillagok körüli teljes naprendszerek felderítésére, így egy úgynevezett kiválasztási hatás torzíthatja a statisztikákat - mint amikor egy halász eldönti, hogy mindegyik hal nagyobb a hálójában 20 centinél, mivel a kisebbeknek vissza kellett volna potyogniuk a háló résein keresztül. További 5 évbe telik majd mire a csillagászoknak rendelkezésükre áll az a megfigyelési tapasztalat, ami megválaszolja melyik magyarázat a helytálló, miközben a jelenlegi adatok nyitva hagyják a lehetőséget, miszerint a Naprendszer valóban különbözik a többi bolygórendszertől.
