physis#138
Sajnos, kevés a tudásom arra, hogy megbízhatóan válaszoljak erre a kérdésre (mit jelent a modellezés az evolúciós biológiában). Személyes benyomásom szerint az általam felületesen ölvasott ismeretterjesztő művek szerzői (Szathmáry & Maynard Smith,<sup>[1]</sup> Richard Dawkins,<sup>[2]</sup> Daniel C. Dennett,<sup>[3]</sup> Mérő László<sup>[4]</sup>) nem azt ígérik elsősorban, hogy a földi evolúciót a szó ilyen szűk értelmében modellezni lehetne. Úgy érzem, a céljuk inkább az, hogy az evolúciót olyan oldalairól mutassák be, ahogy nem nyilvánvaló rá gondolni, és ezek a megközelítések termékenyek lehetnek.
Az evolúció megközelítései olyan fogalmak említésével, mint információ, kód, önreprodukálás, önreferencia, Kolmogorov-bonyolultság... Az evolúció mint ,,barkácsolás''... Szóval mindezekről sajnos nem tudok mit mondani, mert csak felületes olvasás szintjén hallottam felőlük, és hátterem, előismeretem, szaktudásom sincsen. De úgy tűnik számomra, hogy ezek révén a megközelítések révén igenis többet, valami lényeges újat tudtunk meg az evolúcióról, több oldalról látjuk azt. Az élet menetének, a fajok fejlődésének közvetlen (vagy akár statisztikai) modellezési lehetőségéről nem tudok mit mondani, ehhez végkép nem értek, de szerintem egy jó keretelmélet, vagy akár egy új meglátásokat nyújtó új megközelítés még akkor is értékes, ha ilyen alkalmazást nem tesz lehetővé.
Amenyire tudom, a biológia olan tudomány, amelyben (a fizikához képest nézve) megjelenik a történelem, más fénnben jelennek meg az ,,eseti'' és ,,törvényszerű'' dolgok.
Ezzel együtt, az a sejtésem, hogy igenis érdekes és termékeny bejóslásokra is képes az evolúciós biológia. Miért öregszenek gyorsan azoknak a fajoknak az egyedei, amelyeknek sok természetes ellenségük van? Miért éppen a csupasz földikutya (és egy közeli rokonfaja) az az egyedüli emlősfaj, amely euszociális, azaz olyan királynő-szerű kolónia-társadalomban él, mint a hangyák és a méhek? (Úgy tudom, előbb foglmazták meg, hogy milyen környezeti adottságok közti élő emlős esetén képzelhető el a szociális rovarokhoz hasonló közösségi életforma kialakulása, és csak aztán derült ki (az érintett kutató számára), hogy hát tényleg, éppen e két földikutya euszociális emlősfaj, és tényleg éppen a jóslatnak megfelelő környezeti körülmények között él.) Az elméleteknek a tapasztalattal való összevetésére, ellenőrizhető jóslások megfogalmazására szerintem tág teret adnak olyan meglátások is, mint például a Hamilton-elv, meg a Baldwin-hatás.
Ami a termodinamikai megközelítést illeti ( élet mint a disszipáció hatékonyságának növelésébe ágyazódó folyamat), én úgy sejtem, arra is a fentiek vonatkoznak. Szerintem érdekes megközelítés, esetleg keretelmélet, esetleg tényleg lényeges újat tudunk meg az evolúcióról, ha erről az oldalásról is látjuk. És ez akkor is igaz maradhat, ha esetleg ezt a szemléletet nem lehetne alkalmazni közvetlen jóslásra, modellezésre. Maga a szóban forgó Hogyan keletkezett az élet (és miért folytatódik) cikk is nyíltan bevallja az elején, hogy nem az élet eredetének eseményszerű visszafejtését ígéri (pontosan milyen kémiai reakciók jelentek meg az élet hajnalán), hanem inkább szerintem afféle keretre mutat rá:
,,Bár a kutatók nem fogalmaznak meg sejtéseket arról, pontosan milyen kémiai reakciók eredményeképp is jött létre az élet, viszont megmagyarázzák, hogy az érintett molekulák valószínűleg olyan egyre összetettebb reakciók során mentek keresztül, amelyek minimalizálják a kölcsönös energia-különbséget a földi anyag és a Napból érkező magas-energiájú sugárzás között. A folyamat végül olyannyira előrehaladt, hogy annyira kifinomult műödő szerkezetekhez vezetett, amelyeket mér élőnek lehet nevezni.''
(Elnézést a gyatra fordításomért)
A cikket egyébéként elbrálni természetesen nem tudom, csak első személyes benyomásaimat leírni: mellebevágó volt a gondolat, tetszett is, de igazságáról vagy tévességéről rálátásom hiánya miatt nem tudok mint mondani.
_____