A kreacionisták az evolúciós elmélet támadása mellé egy "nem materialista idegtudományi" mozgalmat igyekeznek kibontakoztatni. Megpróbálják újjáéleszteni a karteziánus dualizmust - mely szerint az agy és az elme két alapjaiban elkülönülő dolog, materiális és immateriális. Mindezt abban a reményben teszik, hogy a tudományban helyet kaphat mind a természetfeletti, mind a lélek fogalma.

A seattle-i Discovery Institute, az intelligens tervezettség mozgalom főhadiszállása petíciót indított "Tudományos véleménykülönbség a darwinizmussal szemben" cím alatt, amit több pszichiáter és idegtudós is aláírt.

Jeffrey Schwartz pszichiáter nemrég elhangzott beszédében a tudomány támogatóira leselkedő veszélyre hívta fel a figyelmet, ami a "materialista paradigma leomlásában" testesül meg. "Sokszor fogjuk hallani a következő évben, hogy Darwin magyarázata az egyetlen tudományos út az emberi intelligencia felemelkedésére... Kérem hát az itt jelenlévőket, mint világközösséget, hogy álljanak ki és mondják meg a tudomány támogatóinak, hogy ami sok, az sok! Értsék meg, hogy a materializmusnak el kell tűnnie, nem materialista okviszonyokra van szükség a természetes valóság megértéséhez" - mennydörögte Schwartz.

Mindez egy szeptemberi szimpóziumon hangzott el, ami az "Elme-test problémán túl: Új paradigmák az öntudat tudományában" nevet viselte. Schwartz szavait hatalmas taps fogadta. Előtte egy kanadai idegtudós, Mario Beauregard szólalt fel, elmondva hogy a hozzá hasonló "független" tudósok kulturális háborút vívnak azokkal, akik szerint az "elmét az agy hozza létre". A Montreal Egyetem kutatója "Spirituális agy" című könyvében olyan eseteket taglal, ami a lélek létezését bizonyítja.

Mindkét tudós csatlakozott a petícióhoz, Schwartzot a New Yorki Stoney Brook Egyetem idegsebészével, Michael Egnorral együtt a Discovery Institute felkérte, hogy mondjanak beszédet az intelligens tervezettségtől szóló konferenciájukon, és amikor egy ilyen gyűlésen az öt fő szónokból kettő idegtudós, az már jelez valamit. Vajon az intelligens tervezettség (ID) következő keresztesháborúja az agy tudományát veszi célba?

Denyse O'Leary, Beauregard könyvének társszerzője szavaiból egyértelműen kiderül, hogy a mozgalom a tudat tanulmányozásával azt reméli, sikerül végleg megásnia a darwinizmus sírját. Az ID támogatói úgy vélik a tudat "legnagyobb problémája", - miszerint hogyan emelkednek ki szubjektív élményeink a neuronok objektív világából - nem csupán a darwinizmus, de a tudományos materializmus legsebezhetőbb pontja is. Mindez egybevág a Discovery Institute küldetésével, ami nem kisebb célt tűzött ki, mint "a materializmus és kulturális örökségeinek megdöntését", hogy a tudományos világnézetet egy kereszténnyel váltsa fel.

Ennek első lépéseként az intézet a nem materiális idegtudomány megalapozásába öli pénzeszközeit. A finanszírozás egyik részese az az Angus Menuge professzor, aki 2005-ben a wisconsini Concordia Keresztény Egyetem filozófusaként a nagy vitákat kiváltó ID oktatást próbálta beszuszakolni az USA állami működtetésű középiskoláiba. A Discovery Intézet nyújtotta pénzből nemrég jelentette meg legújabb könyvét, amiben azt taglalja, hogy az ember kognitív képességeihez "több nem természetes magyarázat is szükséges". A kreacionizmus és vele együtt az ID ma már nem csak egy, a távolság által elszigetelt amerikai agyszülemény, Európában is egyre erősebbek azok a hangok, amik a darwini evolúciós elmélet mellé a bibliai teremtéstörténetet is az iskolai tananyag részévé tennék.


Visszatérve azonban Amerikába, James Porter Moreland, a Los Angeles melletti Talbot Műszaki Főiskola professzora, a Discovery Institute tagja júniusban tovább szította a darwinizmus körüli lángokat az "Tudat és Isten létezése" című könyvének megjelentetésével. "Sokat gondolkoztam a tudaton és azon, hogyan járulhat hozzá Isten létezésének bizonyítékaihoz" - írja. Végül a nem materialista idegtudomány sietett a segítségére azzal a válasszal, hogy Isten maga a tudat.

A dualizmus megfelelő alátámasztásához azonban a nem materialista idegtudósoknak be kell bizonyítaniuk, hogy az elme valami más, mint pusztán az agy, annak fizikai valójában. Ennek érdekében kedvenc kísérleteikhez fordultak, köztük Schwartz 1990-es évekbeli kutatásához, amit kényszerbetegségben (OCD) szenvedő embereken végzett. Schwartz letapogató technikát alkalmazott hogy megfigyelje az OCD-t előidéző neurális mintázatokat. Ezután betegei "tudatos figyelmet" alkalmaztak, szembesítve őket szorongásuk tárgyával, bátorítva a szorongás leküzdésére, így csökkentve magát a szorongást. Ez a módszer aktívan megváltoztatja a betegek gondolati folyamatait, ami az agy letapogatásokban is megmutatkozott. A betegek akaratukkal képesek voltak megváltoztatni neurális tüzelési mintáikat.

Az ilyen kísérletekkel Schwartz és azonos nézeteket valló kollégái azt bizonygatják, hogy az elme képes megváltoztatni az agyat, ezért az elmének különböznie kell magától az agytól. Valójában ezek a kísérletek megegyeznek a neurológia fő áramlatával - mely szerint a materiális agy megváltoztatja a materiális agyat. Azonban William Dembski, az ID egyik alapító atyja és a Discovery Institute vezető tagja magasztalta Schwartz munkáját, elméleti támogatásként értékelve "az elme csökkenthetetlenségéhez". Dembski Schwartz-cal és Beauregarddal együtt szerkeszti a "Materializmus vége" hangzatos címet viselő kiadványt, miközben Schwartz a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium fizikusával, Henry Stappel közös munkába kezdett, melyben a kvantum mechanika nem standard értelmezéseinek kifejlesztésén dolgoznak, amivel megmagyarázhatják, hogyan befolyásolja a "nem materiális elme" a fizikai agyat.

Törekvéseik nem abban az értelemben igyekeznek hatást gyakorolni a társadalomra, mint az ID evolúció ellenes bevezetése, az idegtudományok oktatása ugyanis nem szerepel az USA állami iskoláinak tanmenetében. Ennek ellenére nem elhanyagolandó a veszély, tette hozzá a brit Edinbourgh Egyetem logika és metafizika professzora, Andy Clark, aki tudóstársaival azért aggódik, mert eddig nem sikerült magyarázatot találniuk a tudat kiemelkedésére a tüzelő neuronok közül. "Számos fronton igen lassú az előrehaladás a tudományban" - tette hozzá John Searle, a Berkeley Egyetem filozófusa. "Nincs ellenszerünk a rákra, ez azonban nem jelenti azt hogy a rákot spirituális okok idézik elő" - folytatta némi iróniával.

"A tény, hogy valamire jelenleg még nem találtunk magyarázatot nem jelenti azt, hogy soha nem is lesz rá magyarázat, vagy ezért teljesen meg kellene változtatnunk nézeteinket" - tromfolt rá Patricia Churchland a San Diegoi Kalifornia Egyetem filozófusa, aki szerint az egész vita a tudatlanságból fakad. Feltehetően a materializmus elleni támadás sem fogja alapjaiban megváltoztatni a tudományos nézeteket, a definíciókat azonban felforgathatja.

Egy időben úgy tűnt, az összes fizikai okviszonyt a newtonizmus mozgatja" - mondta Owen Flanagan, a Duke Egyetem filozófia és neurobiológia professzora. "Ma új fizikai modellek alapján dolgozunk. Egyes tekintélyes filozófusok talán úgy vélik, kvantumgravitációt kellene alkalmaznunk a tudat megértéséhez. Ezek túl feszítik azokat a határokat, amit ma "materiálisnak" nevezünk, és még koránt sem fedeztünk fel mindent a természetről. Azonban amit fel fogunk fedezni az természetes lesz, nem természetfeletti" - reagált Flanagan Schwartz és Stappel munkájára.

"Ez egy, az elmére különösen veszélyes vírus, mivel amúgy ésszerű gondolatokon és aggályokon keresztül érkezik. Támogatói olyan ésszerűnek tűnő okokat hoznak fel mint 'Nahát, képesek vagyunk megváltoztatni az agyunkat gondolataink megváltoztatásával'. Ezután azonban átugranak egy olyan állításra, ami azt mondja ki, hogy az elmének elkülönülőnek és nem materiális alapúnak kell lennie. Ez egyáltalán nem következetes. Nincs semmi furcsa abban, hogy a gondolatok megváltoztatják az agyat. Ha a mentális állapotok az agy állapotai, akkor csupán arról van szó, hogy az agy változtatja önmagát" - osztotta meg Clark aggályait.

Ez persze az akadémia meglátása, a mindennapi ember azonban már egy egészen más világ, sokan nem tudnak végig lavírozni a fenti gondolatmeneten, vagy nem is akarnak. Ha az ID megingatja őket, akkor hiába az evolúciót alátámasztó temérdek bizonyíték, arról ne is beszéljünk, hogy mi történhet, ha a tudomány is elbizonytalanodik.