• Tibi777
    #669
    Hmmm.
    Figyelmesebben olvassátok el!
    A filozófia utolsó szava tehát az, hogy mindenkinek saját joga eldönteni, miben hisz.
    Nem kérdeznek rá arra, hogy hogyan indult be az evolúció folyamata.
    A mai tudományban egyetlen elfogadott megközelítési mód létezik, a módszertani ateizmus. A természettudomány nem tételez fel semmilyen természetfelettit, hanem azt mondja, hogy az evolúcióban a legnagyobb tényező a véletlen.
    Az evolúcióban nincs cél, terv; a véletlen a legfontosabb tényező benne, így tulajdonképpen teljesen előre nem jelezhető, meg nem határozható termékeket képes létrehozni.
    Tanaival kapcsolatos problémák:
    Nincs benne genetikailag az a kód, amely a legegyszerűbb lények esetén a fejlődést biztosítja. Vajon miért nem található az emberi életekben a felfelé ívelő mozgató erő?
    Miért hiányoznak az átmeneti formák a fosszíliák közül. Maga Darwin vetette fel, hogy a kövületek, fosszíliák nem tökéletlen lények maradványai, hanem rendszerezetten, tökéletesen reprodukálható, valamely törzsbe, fajba besorolható lények maradványai. Ezek közül egyik leghíresebb az ún. bojtos-úszós hal. 1938 táján egy halász Dél-Afrika, Madagaszkár környékén kifogott egy kb. 80 kg tömegű döglött halat. A halász elvitte egy capetowni muzeológushoz, aki ráismert egy kihalt hal fosszíliájára.
    Hogyan lehet az, hogy 60-80 millió évig nem működött az evolúció?
    Nem csak ezt az egy döglött példányt találták, hanem egész telepeket Madagaszkár közelében, vagyis ezek az egyedek evolúciós változás nélkül átvészelték a 60-80 millió évet. Az őskövületekben lenyomott és jelenleg is található példányok nem változtak: miért nem működött a változás a jelenlegi és a fosszíliákban levő példányok között?
    John McKay amerikai professzor kb. 600 ilyen „élő kövületet” gyűjtött össze. Darwin maga is csodálkozott azon, hogy például a cápa, vagy a patkórákok nem változtak, a svábbogarak is csak annyiban, hogy nagyobb volt a méretük. Ilyenkor e nézet követői azt a magyarázatot adják, hogy azon a környéken, ahol ezek az „élő kövületek” élnek, nem volt verseny, nem voltak ellenfelek, és nem kényszerítették őket, hogy változzanak.

    Egy adott populáción belüli kiválasztódás tökéletesen értelmezhető – pl. elsivatagodás veszélye esetén a legrátermettebb fogja túlélni a katasztrófát –, de ez nem változtat a lényegen, mert például a zsiráfnak nem azért hosszú a nyaka, mert miután nem talált a földön ételt, elkezdett a fáról enni, hogy elérje a leveleket. Ha egy egérnek levágják a farkát, az utódai akkor is farokkal fognak születni, a szerzett tulajdonságok ugyanis nem örökölhetők!
    A fajoknak kemény határai vannak. A keresztezett eredmények nem szaporodóképesek. Macskaféléknél a tigris és az oroszlán keresztezéséből született utód nem fog szaporodni, ahogy az öszvér sem.
    Hugo de Rees fedezte fel a mutáció mechanizmusát, amely talán megmagyarázhatja az evolúciót. Azonban a mutációk nem hoznak létre olyan mechanizmust, ami fenntartaná a szaporodást és magasabb szintre emelné az adott élőlényt. Gyümölcslegyekkel folytatott kísérletek során különböző torzulásokat hoztak létre, de ezek párosodásra alkalmatlanokká váltak. A kis mutációkat a faj korrigálja, a nagyok pedig halálosak. Ebből is láthatjuk, hogy a mutációk nem hoznak létre magasabb érettségi fokra emelő többletet!

    Az evolúcióelmélet bukása a jelenkorban vált nyilvánvalóvá. Az informatikában pontosan végig lehet követni, hogy milyen problémát okoz, ha a programban valamilyen hiba kerül. Egyetlen karakter elütése lehetetlenné tesz egy bizonyos funkciót.
    Michael Behe amerikai biokémikus átnézte az utóbbi 20 év biokémiai publikációit és megállapította, hogy ha a sejt belsejét megvizsgáljuk, azt vehetjük észre, hogy a sejt alrendszerekből épül fel, és minden alrendszer eleme egy nagyobb rendszernek. Behe felfedezte, hogy egy sejtnek legalább 9-10 alrendszere van, amelyek nagyszerűen működnek önmagukban, ugyanakkor kooperatívak. Amely funkció nem működik az egyiknél, abban számítanak a másikra, mint jó partnerek, kiegészítik egymást. Ugyanakkor speciális tudásuk is van, olyan tulajdonság, amire csak ők képesek. Ezek az ún. holonikus rendszerek.
    (Ez a holos görög szóból származik, amelynek jelentése egész, valamint a lon szóból, ami valaminek a részét jelenti). Az ember is ilyen holonikus rendszerekből épül fel, amelyek tehát valamilyen szempontból egészek, más szempontból kooperatívak. Csak akkor működik az egész sejt, ha mind a 10 alrendszer egyszerre ott van a sejtben, és azok kooperatív módon együttműködnek. Különben a sejt nem működik.
    Karl Popper tudományfilozófus állítása, hogy egy tudományos elmélet mindaddig megáll, amíg egyetlen ellenpélda azt meg nem cáfolja. A cáfolhatósági kritérium sokkal fontosabb, mint a bizonyíthatóság (például állíthatom, hogy minden hattyú fehér, de abban a pillanatban, amikor valaki hoz egy feketét, megdőlt az elméletem).
    Darwin megadta elméletének cáfolhatósági kritériumát: „ha létezne olyan komplex bonyolult szerv, amely nem jöhet létre kumulálódó (összegződő) kis változások egymásutánjaként, akkor elméletem teljesen összeomlana, vagy megdőlne”.
    Michael Behe: Az amerikai „szabvány” egérfogót vette alapul, amely áll egy alaplapból, pecekből, kalapácsból és természetesen a szalonnából. Ez a pár elem csak akkor működik, ha mindegyik a helyén van. Erre hasonlít a mi sejtünk, ahol minden elemnek a helyén kell lenni, hogy teljesüljön a funkció.
    A darwini életmű legnagyobb problémája, hogy nem lehet kumulálni az időben egymás utáni változásokat, még akkor sem, ha egyfolytában elmentenénk az egyes állapotokat, ugyanis egyszerre, valós időben ott kell lenni minden egyes elemnek a helyén, hogy a teljes fő funkcióját betöltse, különben a szerv nem működik az egész.
    A mai modern genetikai és mikrobiológiai kutatások éppen azt bizonyították be, hogy az élővilág legalapvetőbb egysége, a sejt, olyan alrendszerekből felépülő komplex rendszer, amely kis lépések egymásutánisága útján nem alakulhat ki: vagy minden alrendszer egyszerre, egymással együttműködve a helyén van, vagy az egész élő sejt nem működik. Az ember 120 billió sejt együttműködése!

    A rendszerelmélet egyik alaptétele, hogy az irányító rendszernek mindig komplexebbnek kell lennie, mint az általa irányított rendszernek. Nincs abból baj, ha az irányító olyan funkciókat tud, amelyet nem alkalmaz az irányított. Fordított esetben azonban kiszámíthatatlanul fog viselkedni, és az adott rendszer katasztrófáját fogja okozni. Tételezzük fel, hogy ez egy teremtett világ, a Teremtő maga Isten. A rendszer alkotója nem tartozik hozzá. A világ térben (x, y, z koordináták alapján), és időben (negyedik koordináta) meghatározható, az alkotó viszont nem köthető sem térhez, sem időhöz. Ebből következik, hogy az alkotó független, az általa alkotott rendszeren kívül van, és uralja azt. Isten a szellemi dimenzióban van, és uralja a teremtett világot.
    Compton Arthur Holly (1882-1962) – amerikai fizikus, az 1927. évi fizikai Nobel-díj nyertese, melyet C. T. R. Wilson-nal megosztva kapott az ún. „Compton-szórás” felfedezéséért. Compton 1923-ban fedezte fel az elektromágneses sugárzás részecsketermészetével kapcsolatos, jellegzetes röntgensugár-szóródást. 1930-tól érdeklődése a kozmikus sugárzás felé fordult, amely területen szintén sikereket ért el. Rajta kívül több olyan tudós volt, aki vállalta hitét pl. Newton, vagy Faraday, aki azt mondta, hogy törvényei, tételei csak Istennek vannak, nekem nincs egy sem. Arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb felfedezése azt válaszolta, hogy Maxwell, a tanársegédje, aki leírta tételeit.
    „Számomra a hit annak felismerésével kezdődik, hogy egy legmagasabb intelligencia hívta létre a világmindenséget és alkotta az embert. Nem nehéz ezt hinnem, mivel vitathatatlan, hogy ahol terv van, ott van intelligencia is – és egy rendezett, kibontakozó világmindenség arról tesz tanúságot, hogy igaz a valaha elhangzott legnagyobb kijelentés:
    Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet.”
    Kormeghatározások mennyire megbízhatóak?
    Két fő csoportra oszthatók a módszerek:
    – rövid korok meghatározása, 10000 évnél rövidebb kor esetén C-14-es módszer, amely 50-60 ezer éves nagyságrendben nem jó
    – kálium-argon módszer, 1801-ben egy kitört vulkánból mintát vettek, és 300 millió – 1milliárd 200 millió évig jött ki eredmény, tehát ez sem túl megbízható. Történt egy eset, hogy egy elpusztult macskát eltemettek, majd évek múlva kiásták, és megkövült állapotban találták. Tréfából elküldték kormeghatározásra, majd megérkezett a válasz, hogy gratulálnak, megtalálták a házi macska ősét (ami csupán 10 évvel korábban pusztult el).
    A kormeghatározások nagyon pontatlanok, kivéve ha 5000 évnél korábbi módszerekre alkalmazzuk őket. A világegyetem korát soha senki nem fogja tudni meghatározni. Az a fény, ami a távcsövön keresztül eljut hozzánk, több éve úton van.

    Mesterséges intelligencia
    Természetes intelligenciából vezethető le. Tóth Tibortól kérdezte egy kollégája, hogy mielőtt tanítaná a mesterséges intelligencia fogalmát, tisztázni kellene a természetes jelentését. Válasza az volt, hogy intelligens az a személy, aki tudatos életének minden szakaszában képes tanulni a saját múltjából – ez valójában Salamontól származik, a bölcs ember több, mint az intelligens. Ebből próbálták levezetni a mesterséges intelligenciát.
    A valaha élt tudósok 80%-a most él, a számítógépek óriási mértékben terjednek, az utolsó időkben a tudás mérhetetlenül megnövekedik, de a szeretet meghidegül.

    Klónozás
    Meglévő sejt alapján dolgozik, tehát meglévőből indul ki: nem élettelenből hoz létre élőt, és azután abból teszi komplexebbé.


    :-))